A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)
19. fejezet
1. vers
Izráel fiainak Egyiptomból való kijövetele után a harmadik hónapban ezen a napon Sinai pusztájába érkeztek.
2. vers
Miután Refidimből útra keltek, a Sinai pusztájába mentek s a pusztában tábort ütöttek. A hegynek átellenében táboroztak.
3. vers
Mózes aztán fölment a hegyre és Jahve a hegyről kiáltotta a következőket: Így szólj Jákób házához és jelentsd Izráel fiainak:
4. vers
Láttátok, mit tettem Egyiptommal; hogy hogy hoztalak sasok szárnyán ki titeket; hogy hoztalak titeket Magamhoz.
5. vers
Most aztán, ha mindenképp hallgatni akartok szavamra, és megőrzitek szövetségemet, akkor minden nép közül ti lesztek az Én tulajdonom, bár hisz az egész föld az enyém!
6. vers
Ti papok királysága lesztek az Én számomra, szent nemzet. Ezek azok a szavak, amelyeket Izráel fiainak mondanod kell!
7. vers
Mózes akkor elment, összehívta a nép véneit és eléjük adta mind azokat a szavakat, amelyeket Jahve megparancsolt.
8. vers
Az egész nép együtt azt felelte: Megteszünk mindent, amit Jahve mondott! Mózes megvitte Jahvénak a nép szavait.
9. vers
Jahve ezt mondotta Mózesnek: Nézd, Én felhő gomolyában fogok hozzád menni azért, hogy a nép hallja, amit veled beszélek és neked is örökre higyjenek. Mózes ekkor megjelentette Jahvénak a nép szavait.
10. vers
Jahve pedig ezt mondotta Mózesnek: Eredj a néphez és szenteld meg őket ma és holnap; mossák ki köpenyeiket!
11. vers
A harmadik napon álljanak készen, mert a harmadik napon Jahve a nép szeme láttára le fog szállani a Sinai hegyre!
12. vers
Vesd a népet köröskörül határok közé! Mondd nekik: Őrizkedjetek attól, hogy a hegyre fölmenjetek vagy annak szegélyét megérintsétek. Bárki érintse is a hegyet, okvetlen meghal.
13. vers
Kéz ne érintse! Mert azt, aki érinti, okvetlen meg kell kövezni vagy le kell lőni, akár barom, akár ember tenné, életben nem maradhat! Ha a kürtszó hosszan hangzik, fölmehetnek a hegyre.
14. vers
Mózes ekkor a hegyről lement a néphez, a népet megszentelte s kimosták köpenyüket.
15. vers
– Harmadnapra legyetek készen! – mondotta Mózes a népnek. – Ne érintsetek asszonyt!
16. vers
A harmadik napon, amikor pitymallott, dörgött az ég, villámok cikáztak, nehéz felhő borult a hegyre és igen erős kürtszó hangzott. A táboban az egész nép reszketett.
17. vers
Ekkor Mózes az egész népet a táborból kivitte, hogy az Istennel találkozzanak. A hegy aljánál fölállottak.
18. vers
A Sinai hegy mindenestül füstben állott amiatt, hogy Jahve tűzben leszállott rá. Füstje úgy szállt föl, mint az olvasztó kemence füstje. Az egész hegy erősen rázkódott.
19. vers
A kürtszó mindig erősebben hangzott. Mózes beszélt és Isten mennydörgésben felelt neki.
20. vers
Mikor Jahve leszállott a Sinai hegyre, a hegy csúcsára, Mózes fölment.
21. vers
Jahve így szól Mózeshez: Szállj le és intsd a népet, hogy át ne törjenek Jahvéhoz, hogy Őt lássák, hogy sokan el ne hulljanak közülük.
22. vers
A papok is, akik közeledhetnek Jahvéhoz, szenteljék meg magukat, hogy Jahve rájuk ne törjön!
23. vers
Mózes azonban azt mondta Jahvénak: A nép nem képes a Sinai hegyre fölmenni, mert Te megintettél bennünket: Határold el a hegyet és nyilvánítsd azt szentnek!
24. vers
Majd így szólt hozzá Jahve: Eredj, szállj alá, aztán jöjjetek föl te s veled Áron! A papok és a nép ne törjenek át, hogy feljöjjenek Jahvéhoz, hogy rájuk ne törjek!
25. vers
Mózes lement a néphez és megmondta nékik.
Könyvek
