A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)
capítulo 19
verso 1
Izráel fiainak Egyiptomból való kijövetele után a harmadik hónapban ezen a napon Sinai pusztájába érkeztek.
verso 2
Miután Refidimből útra keltek, a Sinai pusztájába mentek s a pusztában tábort ütöttek. A hegynek átellenében táboroztak.
verso 3
Mózes aztán fölment a hegyre és Jahve a hegyről kiáltotta a következőket: Így szólj Jákób házához és jelentsd Izráel fiainak:
verso 4
Láttátok, mit tettem Egyiptommal; hogy hogy hoztalak sasok szárnyán ki titeket; hogy hoztalak titeket Magamhoz.
verso 5
Most aztán, ha mindenképp hallgatni akartok szavamra, és megőrzitek szövetségemet, akkor minden nép közül ti lesztek az Én tulajdonom, bár hisz az egész föld az enyém!
verso 6
Ti papok királysága lesztek az Én számomra, szent nemzet. Ezek azok a szavak, amelyeket Izráel fiainak mondanod kell!
verso 7
Mózes akkor elment, összehívta a nép véneit és eléjük adta mind azokat a szavakat, amelyeket Jahve megparancsolt.
verso 8
Az egész nép együtt azt felelte: Megteszünk mindent, amit Jahve mondott! Mózes megvitte Jahvénak a nép szavait.
verso 9
Jahve ezt mondotta Mózesnek: Nézd, Én felhő gomolyában fogok hozzád menni azért, hogy a nép hallja, amit veled beszélek és neked is örökre higyjenek. Mózes ekkor megjelentette Jahvénak a nép szavait.
verso 10
Jahve pedig ezt mondotta Mózesnek: Eredj a néphez és szenteld meg őket ma és holnap; mossák ki köpenyeiket!
verso 11
A harmadik napon álljanak készen, mert a harmadik napon Jahve a nép szeme láttára le fog szállani a Sinai hegyre!
verso 12
Vesd a népet köröskörül határok közé! Mondd nekik: Őrizkedjetek attól, hogy a hegyre fölmenjetek vagy annak szegélyét megérintsétek. Bárki érintse is a hegyet, okvetlen meghal.
verso 13
Kéz ne érintse! Mert azt, aki érinti, okvetlen meg kell kövezni vagy le kell lőni, akár barom, akár ember tenné, életben nem maradhat! Ha a kürtszó hosszan hangzik, fölmehetnek a hegyre.
verso 14
Mózes ekkor a hegyről lement a néphez, a népet megszentelte s kimosták köpenyüket.
verso 15
– Harmadnapra legyetek készen! – mondotta Mózes a népnek. – Ne érintsetek asszonyt!
verso 16
A harmadik napon, amikor pitymallott, dörgött az ég, villámok cikáztak, nehéz felhő borult a hegyre és igen erős kürtszó hangzott. A táboban az egész nép reszketett.
verso 17
Ekkor Mózes az egész népet a táborból kivitte, hogy az Istennel találkozzanak. A hegy aljánál fölállottak.
verso 18
A Sinai hegy mindenestül füstben állott amiatt, hogy Jahve tűzben leszállott rá. Füstje úgy szállt föl, mint az olvasztó kemence füstje. Az egész hegy erősen rázkódott.
verso 19
A kürtszó mindig erősebben hangzott. Mózes beszélt és Isten mennydörgésben felelt neki.
verso 20
Mikor Jahve leszállott a Sinai hegyre, a hegy csúcsára, Mózes fölment.
verso 21
Jahve így szól Mózeshez: Szállj le és intsd a népet, hogy át ne törjenek Jahvéhoz, hogy Őt lássák, hogy sokan el ne hulljanak közülük.
verso 22
A papok is, akik közeledhetnek Jahvéhoz, szenteljék meg magukat, hogy Jahve rájuk ne törjön!
verso 23
Mózes azonban azt mondta Jahvénak: A nép nem képes a Sinai hegyre fölmenni, mert Te megintettél bennünket: Határold el a hegyet és nyilvánítsd azt szentnek!
verso 24
Majd így szólt hozzá Jahve: Eredj, szállj alá, aztán jöjjetek föl te s veled Áron! A papok és a nép ne törjenek át, hogy feljöjjenek Jahvéhoz, hogy rájuk ne törjek!
verso 25
Mózes lement a néphez és megmondta nékik.
Libros
