A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)
capítulo 31
verso 1
Majd így beszélt Jahve Mózessel:
verso 2
Nézd csak! Becaléelt, az Uri fiát, aki Hur fia a Juda törzséből, név szerint kihívtam!
verso 3
Isten Szellemével töltöttem őt meg, bölcsességgel, belátással, tudással minden munkában,
verso 4
hogy gondolatokat gondoljon ki; hogy dolgozni tudjon arannyal, ezüsttel, rézzel,
verso 5
foglalatba való kövek vésésével, fafaragással, hogy mindenféle munkát el tudjon végezni.
verso 6
Én még Oholiábot rendeltem mellé, Akhiszámán fiát a Dán törzséből. Amellett minden bölcs szívűnek szívébe bölcsességet adtam, hogy mindazt a munkát el tudják végezni, amit megparancsoltam neked:
verso 7
a találkozás sátorát, a bizonyság ládáját, meg a fedőlapot, amely rajta van; aztán a sátor összes eszközét;
verso 8
az asztalt és eszközeit, a tiszta arany mécslábat és összes eszközeit, a füstölő oltárt,
verso 9
az égő áldozat oltárát és annak minden eszközét, a medencét és annak állványát;
verso 10
a mintás szövésű ruhákat, Áron papnak szent ruháit, fiainak ruháit a papi szolgálat végzésére;
verso 11
a felkenés olaját, a jóillatú fűszerekből készített füstölőszert a szentély számára; elkészítsék egészen aszerint, ahogy Én parancsoltam neked.
verso 12
Aztán így szólt Jahve Mózeshez:
verso 13
Te aztán így beszélj Izráel fiaihoz: Bizonyára meg kell őriznetek szünnapjaimat! Hiszen ez a jel köztem és közöttetek nemzedékeiteken át, hogy ismeretessé váljék, hogy Én Jahve vagyok a ti megszentelőtök!
verso 14
Azért őrizzétek meg a szünnapot, mert az szentség nektek. Annak, aki azt megszentségteleníti, okvetlen meg kell halnia; mert minden léleknek, aki munkát végez rajta, ki kell irtatnia népe kebeléből.
verso 15
Hat napon át kell a munkát tenni; a hetedik napon a szünnapok szünnapja (szombatok szombatja) van; Jahve szentsége: okvetlen meghal az, aki a szombat napján munkát végez!
verso 16
Így hát Izráel fiai meg fogják őrizni a szünnapot (szombatot) azzal, hogy nemzedékeiken át örök szövetséggé teszik a szombatot!
verso 17
Örökre szóló jel az, mert hat napon át készítette Jahve a mennyet és a földet; a hetedik napon azonban szünetet tartott és föllélegzett.
verso 18
Mikor Jahve a Sinai hegyen befejezte a Mózessel folytatott beszélgetését, két Isten ujjával teleírt kőtáblát adott neki.
Libros
