A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)
capítulo 22
verso 1
Ha betörésen kapják a tolvajt s úgy megverik, hogy belehal, nincs a gyilkos ellen vérvád.
verso 2
Ha lemegy a nap az ügyön, fennáll a vérvád, okvetlen fizessen visszatérítést! Ha nincs neki, adják el az ellopottért!
verso 3
Ha az ellopott marhát, szamarat vagy kis állatot élve a kezében találják meg, a kétszeresét fizesse!
verso 4
Ha valaki mezőt vagy kertet lelegeltet és legelő állatát szabadon engedi, úgyhogy az másnak a mezején legel, saját mezőjének és saját kertéjenek legjavával fizessen!
verso 5
Ha tűz támad és tüskebokort ér el s aztán boglyát vagy gabonaföldet vagy mezőt emészt el, a gyújtogató fizesse meg a leégettet.
verso 6
Ha valaki felebarátjának pénzt vagy edényeket ad át megőrzésre s a felebarátnak házából ellopják azokat, ha meglelik a tolvajt, kétszeresét fizessen az.
verso 7
Ha nem találják meg a tolvajt, a ház gazdája lépjen Isten elé, hogy vajjon nem nyújtotta-e ki kezét felebarátja holmija után.
verso 8
Ha valami elidegenítés forog fenn, akár marháról, akár szamárról, akár juhról, akár köpenyról, akár bármilyen elveszett tárgyról van szó és azt mondja róla az egyik, hogy az övé, menjen az ügy Istenig el; akit kettőjük közül vétkesnek ítél az Isten, fizessen felebarátjának kétszeres kárpótlást!
verso 9
Ha valaki felebarátjának megőrzésre ad szamarat, vagy marhát vagy juhot vagy bármilyen állatot, és az megdöglik, vagy tagját töri, vagy elviszik anélkül, hogy valaki látná,
verso 10
akkkor a Jahvéra tett eskü döntsön a kettő között, hogy a megőrző nem nyújtotta-e ki kezét a felebarátjának vagyonára; azt a tulajdonos fogadja el, amaz ne fizessen kártérítést!
verso 11
De ha biztos, hogy ellopták tőle, fizessen kártérítést a tulajdonosnak!
verso 12
Ha fenevad tépte szét az állatot, vigyen rá bizonyítékot; a széttépettet nem kell megfizetne!
verso 13
Ha valaki kölcsön kér felebarátjáról s az állat tagját töri vagy megdöglik, mialatt a tulajdonosa nincs jelen, fizessen kárpótlást!
verso 14
Ha jelen van a tulajdonos, nem kell fizetnie kárpótlást; ha bérbe vette, a bérösszegbe számítsák be!
verso 15
Ha egy férfi elcsal egy leányt, aki nincs eljegyezve, és vele hál, okvetlenül fizessen jegypénzt érte és vegye feleségül!
verso 16
Ha mindenkép vonakodik neki adni azt a lány atyja, annyi pénzt mérjen le neki, amennyi egy leány jegypénze.
verso 18
Haljon meg mindenki, aki barommal hál!
verso 19
Irtsanak ki mindenkit, aki Jahvén kívül más isteneknek áldoz!
verso 20
Az idegent ne nyomd el; ne szorongasd! Mert idegenek voltatok Egyiptom földén.
verso 21
Ne nyomorgass egy özvegyet s árvát se!
verso 22
De ha minden áron nyomorgatod őt, majd felkiált biztosan Hozzám és Én okvetlen meghallom kiáltását.
verso 23
Majd felgyullad haragom és karddal öllek meg titeket, és a ti feleségeitek lesznek özvegyek, a ti gyermekeitek árvák.
verso 24
Ha pénzt adsz kölcsön népednek, a veled élő nyomorultnak, ne légy hozzá olyan, mint egy uzsorás, kamatot ne vess ki rá!
verso 25
Ha felebarátod köpenyét zálogba veszed, mielőtt a nap lemegy, add vissza neki!
verso 26
Mert az az egyetlen takarója, bőrének elfedője! Min is feküdnék? Ha Hozzám kiáltana, meghallgatnám, mert Én irgalmas vagyok!
verso 27
Istent ne káromolt, néped fejedelmét ne átkozd!
verso 28
Fölöslegedet, szőlőd nedvét ne tartsd vissza; fiaid elsőszülöttét add Nekem!
verso 29
Így cselekedjél marháddal, juhaiddal; hét napig legyen az anyjánál; a nyolcadik napon add Nekem!
verso 30
Az Én szent embereim legyetek! A mezőről a széttépett állat húsát meg ne egyétek; vessétek oda a kutyának!
Libros
