chapter 1
Türelmes az Úr, de nagy a hatalma; senkit sem hagy az Úr büntetés nélkül. Förgeteg és forgószél kíséri az útján, felhő a lépteinek pora.
Megdorgálja a tengert és kiszárítja, a folyamokat mind kiapasztja. Elhervad a Básán és a Karmel, a Libánon virágai is elhervadnak.
Megrendülnek előtte a hegyek, és a halmok megremegnek. Tekintetétől megindul a föld, a földkerekség és minden lakója.
→ Zsolt 97,5; Ám 9,5
Ha megharagszik, ki állhat meg előtte, izzó haragjának ki állhat ellene? Lángoló haragja árad, mint a tűz, még a sziklák is szétporladnak tőle.
Jó az Úr! Oltalom a nyomorúság idején, gondja van arra, aki hozzá menekül.
De elsöprő áradattal vet véget ellenfeleinek, ellenségeit sötétség üldözi.
Mit terveztek ti az Úr ellen? Ha ő véget vet valaminek, nem lesz szükség még egy csapásra!
Összefonódhatnak, mint a tüskebokor ágai, lehetnek üdék és nedvesek, akkor is megégnek, mint a teljesen kiszáradt tarló.
Belőled indultak útnak, akik gonoszat terveztek az Úr ellen, pusztító szándékkal.
Így szól az Úr: Ha erejük teljében és oly sokan vannak is, levágják őket, és elmúlnak. Megaláztalak ugyan, de többé nem alázlak meg.
Rólad, Ninive, ezt parancsolta az Úr: Neved nem marad fenn többé, isteneid házából kiirtom a faragott és öntött bálványokat, megásom sírodat, mert átkozott vagy!