Lukács evangéliuma

Chapters:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 2 → ⇥

verse #1

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet.

verse #2

Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Kviriniusz volt a helytartó.

verse #3

Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják.

verse #4

Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből származott,

verse #5

hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt.

verse #6

És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje,

verse #7

és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.

verse #8

Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett.

verse #9

És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk.

verse #10

Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz:

verse #11

üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

→ Ézs 9,5

verse #12

A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.

verse #13

És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták:

verse #14

Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.

→ Lk 19,38

verse #15

Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: Menjünk el Betlehembe, és nézzük meg azt, ami ott történt, amit az Úr tudtunkra adott.

verse #16

Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket.

verse #17

Amikor meglátták őt, elmondták mindazt, amit erről a kisgyermekről az angyalok hirdettek,

verse #18

és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik.

verse #19

Mária pedig mindezeket a beszédeket megjegyezte, és szívében forgatta.

verse #20

A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogyan ő megüzente nekik.

verse #22

És amikor leteltek tisztulásuk napjai Mózes törvénye szerint, felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak,

→ 3Móz 12,4

verse #23

amint meg van írva az Úr törvényében, hogy „minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak szenteltessék”;

→ 2Móz 13,2

verse #24

és hogy áldozatot adjanak az Úr törvényében mondottak szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát”.

→ 3Móz 12,8

verse #25

És íme, élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izráel vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.

verse #26

Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát.

verse #27

A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak,

verse #28

akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta:

verse #29

Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel,

verse #30

mert meglátta szemem üdvösségedet,

→ Ézs 40,5

verse #31

amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára,

verse #32

hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak és dicsőségül népednek, Izráelnek.

→ Ézs 42,6; Ézs 49,6

verse #33

A gyermek apja és anyja csodálkoztak azon, amit róla mondott,

verse #34

Simeon pedig megáldotta őket, és ezt mondta anyjának, Máriának: Íme, ő sokak elesésére és felemelésére rendeltetett Izráelben, és jelül, amelynek ellene mondanak

→ Ézs 8,14; Zsolt 118,22; 1Pt 2,6

verse #35

– a te lelkedet is éles kard járja majd át –, hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata.

verse #36

Volt ott egy prófétanő is, Anna, Fánuél leánya, Ásér törzséből. Igen idős volt; csak hét évig élt férjével hajadonkora után,

verse #37

és nyolcvannégy éves özvegyasszony volt. Nem távozott el a templomból, hanem böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal.

verse #38

Abban az órában is megjelent, hálát adott Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.

verse #39

Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe.

verse #40

A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta.

verse #41

Szülei évenként elmentek Jeruzsálembe a páska ünnepére.

→ 2Móz 23,14

verse #42

Amikor tizenkét éves lett, szintén felmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.

verse #43

Miután pedig elteltek az ünnepnapok, és hazafelé indultak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben. Szülei azonban ezt nem vették észre.

verse #44

Mivel azt hitték, hogy az útitársak között van, elmentek egynapi járóföldre, és csak akkor kezdték keresni a rokonok és az ismerősök között.

verse #45

De mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, és ott keresték tovább.

verse #46

Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket,

verse #47

és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein.

verse #48

Amikor szülei meglátták, megdöbbentek, anyja pedig így szólt hozzá: Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én kétségbeesetten kerestünk téged.

verse #49

Ő pedig így válaszolt: Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?

verse #50

Ők azonban a nekik adott választ nem értették.

verse #51

Jézus ezután elindult velük, elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja mindezeket a szavakat megőrizte szívében,

verse #52

Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.

→ 1Sám 2,26

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24