Jób könyve
29. fejezet
Jób visszagondol régi boldogságára
1. vers
Jób folytatta beszédét, és ezt mondta:
2. vers
Bárcsak olyan volnék, mint amilyen hajdan, mint mikor még Isten vigyázott rám!
3. vers
Amikor mécsese világított fejem fölött, sötétben is az ő világosságánál járhattam;
→
Zsolt 18,29
4. vers
mint amilyen ifjúkorom idején voltam, amikor Istennel közösségben élhettem sátramban;
5. vers
amikor még velem volt a Mindenható, és körülöttem voltak gyermekeim;
6. vers
amikor lépteim tejszínben fürödtek, és mellettem a kősziklából is patakokban ömlött az olaj.
7. vers
Amikor a városkapuhoz mentem, és elfoglaltam helyemet a téren,
8. vers
ha megláttak az ifjak, hátrahúzódtak, az öregek pedig fölkeltek, és állva maradtak.
9. vers
A vezető emberek a beszédben megálltak, és szájukra tették a kezüket.
10. vers
A fejedelmek hangja elnémult, és nyelvük az ínyükhöz tapadt.
11. vers
Aki csak hallott rólam, boldognak mondott, és aki csak látott, jó bizonyságot tett rólam.
12. vers
Mert megmentettem a segítségért kiáltó nincstelent és az árvát, akinek nem volt támasza.
→
Jób 31,16
13. vers
Az elhagyatott áldása szállt rám, és az özvegy szívét felvidítottam.
14. vers
Igazságot öltöttem magamra, jogosságom palástként és süvegként borított be engem.
→
Ef 6,13
15. vers
A vaknak szeme voltam, és lába a sántának.
16. vers
Atyja voltam a szegényeknek, és az ismeretlen ügyét is jól megvizsgáltam.
17. vers
Összetörtem az álnok állkapcsát, és fogai közül kihúztam a zsákmányt.
18. vers
Azt gondoltam, hogy fészkemmel együtt halok meg, és mint a főnixmadár, sokáig élek.
20. vers
Dicsőségem ifjú marad, akárcsak én, íjam is folyton megújul kezemben.
21. vers
Figyelmesen hallgattak rám, elnémultak, ha tanácsot adtam.
22. vers
Beszédem után nem szóltak tovább, szavam harmatként hullott rájuk.
23. vers
Úgy vártak engem, ahogyan az esőt, ahogy tátott szájjal a tavaszi esőt lesik.
24. vers
Ha rájuk nevettem, nemde bízni kezdtek, ha derűs volt az arcom, ők sem szomorkodtak.
25. vers
Én döntöttem el, mikor mit tegyenek, és én ültem élükön; úgy laktam közöttük, mint a katonái közt a király, mint aki gyászolókat vigasztal.
Könyvek
