Sámuel első könyve
18. fejezet
1. vers
De amikor Saulhoz intézett szavait befejezte, Jonatánnak a lelke összekötődött a Dávid lelkével, úgy megszerette őt Jonatán, mint a saját lelkét.
2. vers
Aznap Saul magához vette őt és nem engedte visszatérni atyja házába.
3. vers
Jonatán és Dávid pedig szövetséget kötöttek, mivelhogy úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
4. vers
Amellett Jonatán levetette a felső ruháját, amely rajta volt s odaadta Dávidnak, valamint a ruháit meg a kardját, az íját és az övét is.
5. vers
Dávid ettől fogva kijárt s akárhova küldte is őt Saul, okosan viselkedett. Saul aztán egy harci csoport fölé helyezte. Dávid tetszett az egész népnek, még Saul szolgáinak is!
6. vers
Egy hazatérésük alkalmával, mikor Dávid is visszatért a filiszteusok veréséből, az történt, hogy az asszonyok Izrael összes városaiból kimentek Saul király elé, hogy énekeljenek és körtáncot lejtsenek csörgődobokkal, nevetéssel, három húrú citerákkal.
7. vers
A kacagó asszonyok így beszéltek: Megverte Saul az ő ezerét, Dávid is az ő tízezerét!
8. vers
Saul nagy haragra gyulladt, igen bántónak találta ezt a dolgot. – Dávidnak tízezret tulajdonítanak, nekem csak ezret! – szólott. Semmi sem hiányzik már neki, csak a királyság!
9. vers
Saul attól a naptól fogva szemmel tartotta Dávidot. (kancsalul nézett Dávidra) (rossz szemmel nézett Dávidra).
10. vers
Másnap Istennek egy gonosz szelleme szállotta meg Sault, úgyhogy prófétált benn a házban. Dávid pedig, mint napról napra tette, pengette a húrt; a dárda ott volt Saul kezében.
11. vers
Saul egyszerre elvetette a dárdát e szóval: Dávidot a falhoz szögezem! De Dávid kétszer kitért előle.
12. vers
Saul azért félt Dávidtól, mert Jahve Dáviddal volt, Saultól pedig eltávozott.
13. vers
Azután Saul eltávolította őt magától, ezredessé tette meg, s mint ilyen ki- s bejárt a nép előtt.
14. vers
Dávid minden útján okosan cselekedett s Jahve volt vele.
15. vers
Mikor Saul látta, hogy szerfölött okosan cselekszik, megrémült tőle.
16. vers
Mialatt egész Izrael és Juda szerette Dávidot, mert ő járt ki és be előttük,
17. vers
Saul így szólott Dávidhoz: Lásd idősebbik lányomat, Mérábot néked akarom adni feleségül; te csak légy derék ember és harcold Jahve harcait. Azt is mondta Saul: Ne az én kezem legyen rajta, hanem a filiszteusok keze érje el őt!
18. vers
Dávid azonban ezt felelte Saulnak: Ki vagyok én, s mi az én életem, micsoda atyámnak nemzetsége, hogy én a király veje lehetnék?
19. vers
De az történt, hogy amikor Saul leányát Mérábot, Dávidnak kellet volna adni, odaadták őt a mecholáti Adriélnak feleségül.
20. vers
Ám Saul másik leánya, Mikál, Dávidot szerette, s amikor a dolgot megjelentették Saulnak, az helyesnek látta azt.
21. vers
Odaadom neki – szólott Saul – legyen a lány neki kelepcévé; hadd érje el a filiszteusok keze! Majd ezt mondta Saul Dávidnak: Ma másodszor vőmmé lehetsz!
22. vers
Majd megparancsolta szolgáinak, hogy mondják meg Dávidnak titokban: Tetszésére vagy a királynak és összes szolgái szeretnek, légy hát most a király veje!
23. vers
Meg is súgták Saul szolgái Dávid fülébe ezeket a dolgokat; mire Dávid ezt felelte: Hát oly könnyűnek látjátok ti, hogy valaki a király veje legyen? Én szegény és jelentéktelen ember vagyok!
24. vers
Saul szolgái aztán jelentést tettek a királynak: Ezt, és ezt mondta Dávid!
25. vers
Szóljatok így Dávidnak – mondta ekkor Saul – más jegyajándékot nem kíván a király, mint száz filiszteus előbőrét, hogy bosszút álljanak a király ellenségein. Arra gondolt Saul, hogy Dávidot ily módon a filiszteusok kezére játsszák.
26. vers
Szolgái hírül vitték e szavakat; Dávid meg helyesnek látta, hogy ily módon legyen a király veje. Nem teltek el még a napok,
27. vers
mikor Dávid fölkelt, embereivel elment és kétszáz filiszteust levágott, aztán előbőreiket elvitte és teljes számban lefizette a királynak, hogy a király veje lehessen. Erre Saul odaadta neki Mikhál lányát feleségül.
28. vers
Ekkor látta és tudta meg Saul, hogy Jahve Dáviddal van, Mikhál pedig, Saul leánya megszerette őt.
29. vers
Minthogy Saul tovább is félt Dávidtól, egész élete alatt ellensége lett Dávidnak. A filiszteusok fejedelmei ki-kivonultak s valahányszor kivonultak Dávid Saul összes szolgáinál okosabban viselkedett. A nevének igen nagy becsületet szerzett.
Könyvek
