31. fejezet
Mikor a filiszteusok harcba bocsátkoztak Izraellel, az izraeliek elfutottak a filiszteusok elől s a Gilboa hegyét elesettek borították.
A filiszteusok nyomában voltak Saulnak és fiainak. Aztán a filiszteusok levágták Jonatánt, Abinádábot és Malkisuát, Saulnak fiait.
Mikor a harc megnehezült Saul körül, íjászok találtak rá s ő nagyon reszketett az íjászoktól.
Vond ki kardodat! – mondta ekkor Saul fegyverhordozójának – és szúrj által, hogy ezek a körülmetéletlenek ne szúrjanak át, ha ide jönnek! Fegyverhordozója azonban nem akarta, mert igen félt. Ekkor Saul fogta a kardot és beledőlt.
Mikor a fegyverhordozó úgy látta, hogy Saul halott, ő is kardjába dőlt és meghalt mellette.
Így Saul s vele három fia, a fegyverhordozója és összes emberei aznap meghaltak.
Mikor az izraeliek, akik a síkon túl s azok, akik a Jordánon túl laktak, látták, hogy az izraeli nép megfutott s hogy Saul és fiai meghaltak, elhagyták a városokat s elfutottak. A filiszteusok pedig eljöttek s megtelepedtek azokban.
Történt aztán, hogy mikor másnap a filiszteusok eljöttek, hogy az elesetteket kifosszák, rátaláltak Saulra és három fiára, kik a Gilboa hegyen estek el.
A fejét levágták, a fegyverzetét lehúzták s követeket küldöttek körös-körül a filiszteusok földére, hogy megvigyék az örömhírt bálványtemplomaikba és a néphez.
Fegyverzetét az Astarték házában helyezték el, holttestét pedig felerősítették Bét Sán (nyugalom háza) falára.
Mikor Gileád Jábesának lakó meghallották, hogy a filiszteusok mit tettek Saullal,
fölkeltek az összes erejükben lévő férfiak és miután egész éjjel meneteltek, levették Bét Sán faláról Saul holttestét és fiainak holttestét, hazamentek Jábesba és ott elégették őket.
Aztán fölszedték csontjaikat s a Jábesben levő tamariszkfa alatt eltemették és hét napig böjtöltek.