Sámuel első könyve

6. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Miután a frigyláda hét hónapig a filiszteusok területén volt,


2. vers

a filiszteusok hívatták a papokat és a jósokat és megkérdezték tőlük: Mit tegyünk Jahve ládájával? Adjátok értésünkre, hogy hogyan küldjük vissza a helyére!


3. vers

Azok így feleltek: Ha elkülditek Izrael Istenének ládáját, ne küldjétek el üresen, hanem küldjetek vissza vele vétkességi áldozatot: akkor meggyógyultok, s egyúttal megtudjátok, hogy miért távozik el a keze tőletek.


4. vers

Megkérdezték: Mi legyen az a vétkességi áldozat, melyet vele el kell küldenünk? Azok ezt felelték: A filiszteus fejedelmek száma szerint öt arany kelést és öt arany egeret; mert ugyanaz a csapás van mindnyájukon és a ti fejedelmeiteken.


5. vers

Ha elkészítitek keléseitek képmását és egereitek képmását, melyek a földet pusztítják, és ha dicsőséget adtok Izrael Istenének, akkor talán könnyebb lesz keze rajtatok és isteneiteken és földeteken!


6. vers

Miért keményítenétek meg szíveteket, mint ahogy Egyiptom és a fáraó megkeményítették szívüket. Úgyhogy, mihelyt erejét megmutatta rajtuk, kiengedték a hébereket s azok elmentek.


7. vers

Most hát szerezzetek be s készítsetek egy új szekeret és két szoptatós tehenet, melyeken még nem volt iga; fogjátok be a teheneket a kocsiba, borjaikat azonban vigyétek vissza a házba;


8. vers

aztán fogjátok meg Jahve ládáját és tegyétek a kocsira. Az arany egereket, melyeket vétkességi áldozatul adtok vele, helyezzétek oldalára a kocsiládába. Ezzel bocsássátok azt útjára, hadd menjen!


9. vers

Aztán majd meglátjátok: Ha a kocsi hazafele Bétsemesnek megy fölfelé, akkor ő okozta nekünk ezt a nagy bajt; ha nem, akkor megtudjuk, hogy nem az ő keze vert meg minket; csak véletlen történt velünk.


10. vers

Azok a férfiak így is cselekedtek. Fogtak két szoptatós tehenet, azokat fogták be a kocsiba. Borjaikat pedig visszatartották a házban.


11. vers

Azután rátették Jahve ládáját a kocsira, mellé a kocsiládát, az arany egereket és a daganatok képmásait.


12. vers

A tehenek aztán útjukat egyenest Bétsemes felé vették; folytonos bőgés közben egyre a csinált úton haladtak, sem jobbra, sem balra le nem tértek. A filiszteus fejedelmek nyomukban haladtak Bétsemes határáig.


13. vers

A bétsemesiek éppen a búzát aratták a lapályban. Mikor egyszer fölemelték szemüket, meglátták a ládát és megörültek annak látásán.


14. vers

Mikor a láda a bétsemesi Józsua mezejéhez ért, ott megállott. Ott volt egy nagy kő. Itt széthasogatták a kocsi fáját és a teheneket égő áldozatul megáldozták Jahvénak.


15. vers

A léviták leemelték Jahve ládáját és a vele levő kocsiládát, melyben az aranytárgyak voltak és ráhelyezték a nagy kőre. A bétsemesi férfiak aznap égő áldozatokat vittek és véres áldozatokat öltek Jahvénak.


16. vers

Mikor a filiszteus fejedelmek látták ezt, aznap visszatértek Ekronba.


17. vers

Azok az arany daganatok, melyeket a filiszteusok vétkességi áldozatul vittek Jahvénak, a következő célt szolgálták: egy volt Asdódért, egy Gázáért, egy Askelonért, egy Gátért, egy Ekronért.


18. vers

Hozzájárultak az arany egerek, ama filiszteusok összes városainak száma szerint, akik az öt fejedelemhez tartoztak a megerősített városoktól le a nyílt helyeken lakók falvaiig. Az a nagy kő, melyen Jahve ládáját megpihentették, a mai napig ott áll a bétsemesi Józsua mezején.


19. vers

Jahve megverte a bétsemesieket, mert a ládába belenéztek. Megvert a nép közül hetven embert. A nép gyászolta, hogy Jahve a nép között nagy csapással vert meg egyeseket.


20. vers

Ki állhat meg Jahve szíve előtt? – szóltak bétsemesiek. – Szentséges Isten Ő! Vajon kihez megy föl majd mi tőlünk?


21. vers

Ezzel követeket küldöttek Kirját-Jearim lakosaihoz, ily üzenettel: visszaküldötték a filiszteusok Jahve ládáját; jertek alá, vigyétek fel azt magatokhoz!

Fejezetek:


Könyvek