Sámuel első könyve
capítulo 18
verso 1
De amikor Saulhoz intézett szavait befejezte, Jonatánnak a lelke összekötődött a Dávid lelkével, úgy megszerette őt Jonatán, mint a saját lelkét.
verso 2
Aznap Saul magához vette őt és nem engedte visszatérni atyja házába.
verso 3
Jonatán és Dávid pedig szövetséget kötöttek, mivelhogy úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
verso 4
Amellett Jonatán levetette a felső ruháját, amely rajta volt s odaadta Dávidnak, valamint a ruháit meg a kardját, az íját és az övét is.
verso 5
Dávid ettől fogva kijárt s akárhova küldte is őt Saul, okosan viselkedett. Saul aztán egy harci csoport fölé helyezte. Dávid tetszett az egész népnek, még Saul szolgáinak is!
verso 6
Egy hazatérésük alkalmával, mikor Dávid is visszatért a filiszteusok veréséből, az történt, hogy az asszonyok Izrael összes városaiból kimentek Saul király elé, hogy énekeljenek és körtáncot lejtsenek csörgődobokkal, nevetéssel, három húrú citerákkal.
verso 7
A kacagó asszonyok így beszéltek: Megverte Saul az ő ezerét, Dávid is az ő tízezerét!
verso 8
Saul nagy haragra gyulladt, igen bántónak találta ezt a dolgot. – Dávidnak tízezret tulajdonítanak, nekem csak ezret! – szólott. Semmi sem hiányzik már neki, csak a királyság!
verso 9
Saul attól a naptól fogva szemmel tartotta Dávidot. (kancsalul nézett Dávidra) (rossz szemmel nézett Dávidra).
verso 10
Másnap Istennek egy gonosz szelleme szállotta meg Sault, úgyhogy prófétált benn a házban. Dávid pedig, mint napról napra tette, pengette a húrt; a dárda ott volt Saul kezében.
verso 11
Saul egyszerre elvetette a dárdát e szóval: Dávidot a falhoz szögezem! De Dávid kétszer kitért előle.
verso 12
Saul azért félt Dávidtól, mert Jahve Dáviddal volt, Saultól pedig eltávozott.
verso 13
Azután Saul eltávolította őt magától, ezredessé tette meg, s mint ilyen ki- s bejárt a nép előtt.
verso 14
Dávid minden útján okosan cselekedett s Jahve volt vele.
verso 15
Mikor Saul látta, hogy szerfölött okosan cselekszik, megrémült tőle.
verso 16
Mialatt egész Izrael és Juda szerette Dávidot, mert ő járt ki és be előttük,
verso 17
Saul így szólott Dávidhoz: Lásd idősebbik lányomat, Mérábot néked akarom adni feleségül; te csak légy derék ember és harcold Jahve harcait. Azt is mondta Saul: Ne az én kezem legyen rajta, hanem a filiszteusok keze érje el őt!
verso 18
Dávid azonban ezt felelte Saulnak: Ki vagyok én, s mi az én életem, micsoda atyámnak nemzetsége, hogy én a király veje lehetnék?
verso 19
De az történt, hogy amikor Saul leányát Mérábot, Dávidnak kellet volna adni, odaadták őt a mecholáti Adriélnak feleségül.
verso 20
Ám Saul másik leánya, Mikál, Dávidot szerette, s amikor a dolgot megjelentették Saulnak, az helyesnek látta azt.
verso 21
Odaadom neki – szólott Saul – legyen a lány neki kelepcévé; hadd érje el a filiszteusok keze! Majd ezt mondta Saul Dávidnak: Ma másodszor vőmmé lehetsz!
verso 22
Majd megparancsolta szolgáinak, hogy mondják meg Dávidnak titokban: Tetszésére vagy a királynak és összes szolgái szeretnek, légy hát most a király veje!
verso 23
Meg is súgták Saul szolgái Dávid fülébe ezeket a dolgokat; mire Dávid ezt felelte: Hát oly könnyűnek látjátok ti, hogy valaki a király veje legyen? Én szegény és jelentéktelen ember vagyok!
verso 24
Saul szolgái aztán jelentést tettek a királynak: Ezt, és ezt mondta Dávid!
verso 25
Szóljatok így Dávidnak – mondta ekkor Saul – más jegyajándékot nem kíván a király, mint száz filiszteus előbőrét, hogy bosszút álljanak a király ellenségein. Arra gondolt Saul, hogy Dávidot ily módon a filiszteusok kezére játsszák.
verso 26
Szolgái hírül vitték e szavakat; Dávid meg helyesnek látta, hogy ily módon legyen a király veje. Nem teltek el még a napok,
verso 27
mikor Dávid fölkelt, embereivel elment és kétszáz filiszteust levágott, aztán előbőreiket elvitte és teljes számban lefizette a királynak, hogy a király veje lehessen. Erre Saul odaadta neki Mikhál lányát feleségül.
verso 28
Ekkor látta és tudta meg Saul, hogy Jahve Dáviddal van, Mikhál pedig, Saul leánya megszerette őt.
verso 29
Minthogy Saul tovább is félt Dávidtól, egész élete alatt ellensége lett Dávidnak. A filiszteusok fejedelmei ki-kivonultak s valahányszor kivonultak Dávid Saul összes szolgáinál okosabban viselkedett. A nevének igen nagy becsületet szerzett.
Libros
