Sámuel első könyve
capítulo 7
verso 1
Erre eljöttek a kirját-jeárimbeliek, fölvitték Jahve ládáját és bevitték azt a magaslaton Abinádáb házába. Azután annak fiát, Elsézárt megszentelték, hogy őrizze Jahve ládáját.
verso 2
Azóta, hogy a láda Kirját-Jearimban megtelepedett, sok nap múlt el, húsz esztendő lett belőle és Izrael egész háza csupa sóhajtás volt Jahve után.
verso 3
Sámuel ekkor így szólt Izrael egész házához: ha egész szívetekkel szándékoztok megtérni Jahvéhoz, az idegenből való isteneket távolítsátok el magatok közül, az astartékat. Szíveteket irányozzátok Jahve felé. Őt szolgáljátok egyedül s akkor Ő megment titeket a filiszteusok kezéből!
verso 4
Erre Izrael fiai eltávolították a baálokat és astartékat és egyedül Jahvénak szolgáltak.
verso 5
Sámuel aztán kimondotta: gyűjtsétek össze egész Izraelt Micpába, hogy imkádkozzam értetek Jahvéhoz.
verso 6
Össze is gyűltek Micpába, vizet merítettek és kiöntötték Jahve elé. Azon a napon böjtöltek ott és így szóltak: vétkeztünk Jahve ellen! Sámuel Micpában ítélkezett Izrael fiain.
verso 7
Mikor meghallották a filiszteusok, hogy Izrael fiai összegyültek Micpába, a filisztus fejedelmek fölvonultak Izrael ellen. Ahogy Izrael fiai ezt meghallották, félni kezdtek a filiszteusoktól.
verso 8
És így szóltak Izrael fiai Sámuelhez: Ne hallgass, hanem kiálts értünk Jahvéhoz, Istenünkhöz, hogy szabadítson meg a filiszteusok kezéből!
verso 9
Sámuel erre fogott egy még tejen élő bárányt és felvitte azt egészen égő áldozatul Jahvénak.
verso 10
Ekkor Sámuel kiáltott Izraelért Jahvéhoz és Jahve felelt neki. Mialatt Sámuel éppen az égő áldozatot vitte föl, a filiszteusok pedig harccal támadták meg Izraelt, Jahve ama napon erős hangon mennydörgött a filiszteusok fölött s ezzel összezavarta őket, úgyhogy vereséget szenvedtek Izrael előtt.
verso 11
Erre az izraelita férfiak kivonultak Micpából, üldözőbe vették a filiszteusokat és Bétkáron alulig verték őket.
verso 12
Sámuel pedig fogott egy követ, felállította azt Micpa és Sém között és az Ebenháézer nevet adta neki. Eddig megsegített minket Jahve! – mondotta.
verso 13
Ezzel megaláztattak a flilszteusok, úgyhogy nem folytatták az Izrael határába való behatolást. Sámuel egész ideje alatt a filiszteusokra nehezedett Jahve keze.
verso 14
Visszatértek Izraelhez azok a városok is, melyeket a filiszteusok Izraeltől elvettek, Ekrontól Gádig. Határukat is kimentette Izrael a filiszteusok kezéből. Békesség támadt Izrael és az emoreusok között.
verso 15
Sámuel életének egész ideje alatt törvényt ült Izraelen.
verso 16
Évről-évre bejárta Béthelt, Gilgált és Micpát és mind ezeken a helyeken törvényt ült Izraelen.
verso 17
Azután visszatért Rámába, mert ott volt a lakása s ott is törvényt ült Izraelen; ott oltárt is emelt Jahvénak.
Libros
