Sámuel első könyve
capítulo 11
verso 1
Náchás ammóni király hadba vonult és a gileádbeli Jábesnál tábort ütött. Erre a jábesi férfiak valamennyien ezt mondották: Köss velünk szövetséget, s akkor szolgálni fogunk téged!
verso 2
Az ammoni Náchás ezt a feleletet adta: Egy feltétel alatt kötök veletek szövetséget, ha mindenikőtöknek kiszúrhatom a jobb szemét s ezzel egész Izraelt meggyalázhatom.
verso 3
Jábes vénei ezt válaszolták: Hagyj nekünk hét napot, hogy követeket küldhessünk Izrael egész határába. Ha senki sem szabadít meg bennünket, akkor kimegyünk hozzád.
verso 4
Elmentek a követek Saul Gibejába s elbeszélték a dolgokat a nép füle hallatára. Erre az egész nép hangos sírásba tört ki.
verso 5
Saul éppen a legelőről hazatérő csordát követte s megkérdezte: Mi baja a népnek, hogy sír? Elbeszélték neki a jábesi férfiak szavait.
verso 6
Ahogy Saul ezeket a szavakat meghallotta, Isten Szelleme rohanta meg, s haragja igen fellángolt.
verso 7
Fogott egy pár ökröt, feldarabolta s követek útján szétküldte Izrael egész határába ezzel az üzenettel: Így fognak tenni annak a marháival, aki nem vonul ki Saul után és Sámuel után. Jahve félelme esett a népre s egy emberként kivonultak.
verso 8
Bezekben szemlét tartott fölöttük s háromszázezren voltak Izrael fiai s harmincezren Juda fiai.
verso 9
A követeknek meg, akik jöttek volt, ezt válaszolták: Így szóljatok a gileádi Jábes férfiaihoz:
verso 10
Holnap, mikor fölmelegszik az idő, eljut hozzátok a szabadítás! A követek elmentek, s amikor elmondták a hírt a jábesieknek, azok igen megörültek. A jábesiek erre ezt üzenték: Kimegyünk hozzátok s akkor azt tehettek velünk, ami jónak látszik szemetekben!
verso 11
Másnap aztán Saul három részre osztotta anépet. Ezek a reggeli őrváltáskor behatoltak a táborba, s addig verték az ammoniakat, míg fel nem melegedett a nappal. Aki megmaradt, szétfutott, de úgy, hogy nem maradt kettő együtt.
verso 12
A nép aztán így szólt Sámuelhez: Ki kérdezgette: Saul uralkodjék rajtunk? Adjátok ki azokat az embereket, hadd öljük meg őket!
verso 13
De Saul így szólt: Ezen a napon egy ember se haljon meg! Mert ma támasztott Jahve szabadítást Izraelben.
verso 14
Sámuel pedig ezt mondta a népnek: Jertek, menjük el Gilgálba és ott újítsuk meg a királyságot!
verso 15
Erre az egész nép Gilgálba ment és ott Gilgálban, Jahve színe előtt királlyá tették Sault. Ott aztán békeáldozatokat öltek és Saul is, Izrael összes férfiai is igen nagy örömmel örvendeztek.
Libros
