Sámuel első könyve

chapter 18


Chapters:


verse #1

De amikor Saulhoz intézett szavait befejezte, Jonatánnak a lelke összekötődött a Dávid lelkével, úgy megszerette őt Jonatán, mint a saját lelkét.


verse #2

Aznap Saul magához vette őt és nem engedte visszatérni atyja házába.


verse #3

Jonatán és Dávid pedig szövetséget kötöttek, mivelhogy úgy szerette őt, mint a saját lelkét.


verse #4

Amellett Jonatán levetette a felső ruháját, amely rajta volt s odaadta Dávidnak, valamint a ruháit meg a kardját, az íját és az övét is.


verse #5

Dávid ettől fogva kijárt s akárhova küldte is őt Saul, okosan viselkedett. Saul aztán egy harci csoport fölé helyezte. Dávid tetszett az egész népnek, még Saul szolgáinak is!


verse #6

Egy hazatérésük alkalmával, mikor Dávid is visszatért a filiszteusok veréséből, az történt, hogy az asszonyok Izrael összes városaiból kimentek Saul király elé, hogy énekeljenek és körtáncot lejtsenek csörgődobokkal, nevetéssel, három húrú citerákkal.


verse #7

A kacagó asszonyok így beszéltek: Megverte Saul az ő ezerét, Dávid is az ő tízezerét!


verse #8

Saul nagy haragra gyulladt, igen bántónak találta ezt a dolgot. – Dávidnak tízezret tulajdonítanak, nekem csak ezret! – szólott. Semmi sem hiányzik már neki, csak a királyság!


verse #9

Saul attól a naptól fogva szemmel tartotta Dávidot. (kancsalul nézett Dávidra) (rossz szemmel nézett Dávidra).


verse #10

Másnap Istennek egy gonosz szelleme szállotta meg Sault, úgyhogy prófétált benn a házban. Dávid pedig, mint napról napra tette, pengette a húrt; a dárda ott volt Saul kezében.


verse #11

Saul egyszerre elvetette a dárdát e szóval: Dávidot a falhoz szögezem! De Dávid kétszer kitért előle.


verse #12

Saul azért félt Dávidtól, mert Jahve Dáviddal volt, Saultól pedig eltávozott.


verse #13

Azután Saul eltávolította őt magától, ezredessé tette meg, s mint ilyen ki- s bejárt a nép előtt.


verse #14

Dávid minden útján okosan cselekedett s Jahve volt vele.


verse #15

Mikor Saul látta, hogy szerfölött okosan cselekszik, megrémült tőle.


verse #16

Mialatt egész Izrael és Juda szerette Dávidot, mert ő járt ki és be előttük,


verse #17

Saul így szólott Dávidhoz: Lásd idősebbik lányomat, Mérábot néked akarom adni feleségül; te csak légy derék ember és harcold Jahve harcait. Azt is mondta Saul: Ne az én kezem legyen rajta, hanem a filiszteusok keze érje el őt!


verse #18

Dávid azonban ezt felelte Saulnak: Ki vagyok én, s mi az én életem, micsoda atyámnak nemzetsége, hogy én a király veje lehetnék?


verse #19

De az történt, hogy amikor Saul leányát Mérábot, Dávidnak kellet volna adni, odaadták őt a mecholáti Adriélnak feleségül.


verse #20

Ám Saul másik leánya, Mikál, Dávidot szerette, s amikor a dolgot megjelentették Saulnak, az helyesnek látta azt.


verse #21

Odaadom neki – szólott Saul – legyen a lány neki kelepcévé; hadd érje el a filiszteusok keze! Majd ezt mondta Saul Dávidnak: Ma másodszor vőmmé lehetsz!


verse #22

Majd megparancsolta szolgáinak, hogy mondják meg Dávidnak titokban: Tetszésére vagy a királynak és összes szolgái szeretnek, légy hát most a király veje!


verse #23

Meg is súgták Saul szolgái Dávid fülébe ezeket a dolgokat; mire Dávid ezt felelte: Hát oly könnyűnek látjátok ti, hogy valaki a király veje legyen? Én szegény és jelentéktelen ember vagyok!


verse #24

Saul szolgái aztán jelentést tettek a királynak: Ezt, és ezt mondta Dávid!


verse #25

Szóljatok így Dávidnak – mondta ekkor Saul – más jegyajándékot nem kíván a király, mint száz filiszteus előbőrét, hogy bosszút álljanak a király ellenségein. Arra gondolt Saul, hogy Dávidot ily módon a filiszteusok kezére játsszák.


verse #26

Szolgái hírül vitték e szavakat; Dávid meg helyesnek látta, hogy ily módon legyen a király veje. Nem teltek el még a napok,


verse #27

mikor Dávid fölkelt, embereivel elment és kétszáz filiszteust levágott, aztán előbőreiket elvitte és teljes számban lefizette a királynak, hogy a király veje lehessen. Erre Saul odaadta neki Mikhál lányát feleségül.


verse #28

Ekkor látta és tudta meg Saul, hogy Jahve Dáviddal van, Mikhál pedig, Saul leánya megszerette őt.


verse #29

Minthogy Saul tovább is félt Dávidtól, egész élete alatt ellensége lett Dávidnak. A filiszteusok fejedelmei ki-kivonultak s valahányszor kivonultak Dávid Saul összes szolgáinál okosabban viselkedett. A nevének igen nagy becsületet szerzett.

Chapters:


Books