⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Ezékiel

capítulo 1


Capítulos:


verso 1

A 30. évben, a 4. hónap 5. napján, amikor a száműzöttek között voltam a Kébár folyónál, megnyílt az ég, és Istentől jövő látomásokat kezdtem látni.


verso 2

A hónap 5. napján – mégpedig Joákin király száműzetésének 5. évében –


verso 3

Jehova üzenetet küldött Ezékielnek, Búzi pap fiának a káldeusok földjén, a Kébár folyónál. Ott Jehova ereje elkezdett működni rajta.


verso 4

Miközben figyeltem, láttam, hogy fergeteges szél közeledik északról, valamint nagy felhőtömeg és fel-fellobbanó tűz, melyet ragyogó fényesség vesz körül, a tűz közepében pedig mintha valami arany-ezüst ötvözet tündökölt volna.


verso 5

A közepében négy élő teremtménynek látszó valami volt, melyek kinézetre emberhez hasonlítottak.


verso 6

Mindegyiknek négy arca és négy szárnya volt.


verso 7

Lábuk egyenes volt, és talpuk a borjú talpához hasonlított; úgy csillogtak, mint a csiszolt réz izzó fénye.


verso 8

A szárnyaik alatt mind a négy oldalukon emberi kezek voltak, és mind a négyüknek voltak arcai és szárnyai.


verso 9

A szárnyaik összeértek. Nem fordultak el menet közben, mindegyik egyenesen haladt előre.


verso 10

Az arcaik így néztek ki: mind a négynek volt egy-egy emberarca, továbbá oroszlánarca jobb felől, bikaarca bal felől, és sasarca is volt mind a négynek.


verso 11

Ilyenek voltak az arcaik. Szárnyaik pedig ki voltak terjesztve fölöttük. Mindegyiknek kettő volt, amelyek összeértek, és kettő, amelyek befedték a testüket.


verso 12

Mindegyik egyenesen haladt előre, arra, amerre a szellem akarta, hogy menjenek. Nem fordultak el, amint mentek.


verso 13

Az élő teremtmények úgy néztek ki, mint a tűzben égő szén. Égő fáklyákra emlékeztető valami mozgott ide-oda az élő teremtmények között, a tűzből pedig villámok csaptak ki.


verso 14

Úgy jöttek-mentek az élő teremtmények, mint a villám.


verso 15

Amint néztem az élő teremtményeket, láttam, hogy egy-egy kerék van a földön mindegyik négyarcú élő teremtmény mellett.


verso 16

Az egész kerék úgy ragyogott, mint a krizolit; ugyanúgy nézett ki mind a négy. A kerekek szerkezete olyan volt, mintha kerék lett volna a kerékben.


verso 17

Amikor mozogtak, mind a négy irányba tudtak haladni, anélkül hogy elfordultak volna menet közben.


verso 18

A kerekek félelmet keltően magasak voltak, és mind a négy keréknek a talpai körös-körül tele voltak szemekkel.


verso 19

Amikor az élő teremtmények mozogtak, a kerekek velük mozogtak, és amikor az élő teremtmények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek.


verso 20

Arra mentek, amerre a szellem akarta, hogy menjenek, bárhová ment is a szellem. A kerekek az élő teremtményekkel együtt felemelkedtek, mert az élő teremtményeken működő szellem a kerekeken is működött.


verso 21

Amikor azok mozogtak, ezek is mozogtak, amikor azok megálltak, ezek is megálltak. És amikor fölemelkedtek a földről, a kerekek is velük együtt fölemelkedtek, mert az élő teremtményeken működő szellem a kerekeken is működött.


verso 22

Az élő teremtmények feje fölött valami mennyezetféle volt kiterjesztve, amely lenyűgözően szikrázott, mint a jég.


verso 23

A mennyezet alatt a szárnyaik egyenesen álltak, egymás felé nézve. Mindegyiknek két szárnya volt, amellyel befedte egyik oldalról, és két szárnya, amellyel befedte másik oldalról a testét.


verso 24

Amikor hallottam szárnyaik hangját, az a sebesen folyó vizekéhez hasonlított, a Mindenható hangjához. Amikor mozogtak, annak hangja egy hadsereg hangjához hasonlított. Amikor megálltak, leeresztették a szárnyaikat.


verso 25

Hang hallatszott a fejük fölött levő mennyezet feletti rész felől. (Amikor megálltak, leeresztették a szárnyaikat.)


verso 26

A fejük fölött levő mennyezet fölött valami zafírkőféle látszott, trónhoz hasonló. Fenn a trónon pedig olyasvalaki ült, aki kinézetre emberhez hasonlított.


verso 27

És láttam valamit, ami az arany-ezüst ötvözethez hasonlóan ragyogott, ami a derekának tűnő résznél és attól fölfelé úgy fénylett, mint a tűz. A derekától lefelé pedig valami tűzfélét láttam. Olyan ragyogás vette őt körül,


verso 28

mint amilyen a felhőben megjelenő szivárványé egy esős napon. Így nézett ki a ragyogó fény körös-körül. Jehova dicsőségéhez hasonlított. Amikor megláttam ezt, arcra borultam, és hallottam valakinek a hangját, aki beszélt.

Capítulos:


Libros