Mózes második könyve

chapter 12


Chapters:


A páskabárány elrendelése


verse #1

Azután ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén:

3Móz 23,5; 4Móz 9,1; 5Móz 16,1; Jn 2,13; Jn 6,4; Jn 11,55; Jn 12,1; Jn 13,1; Jn 18,28; Jn 19,14; ApCsel 12,3; 1Kor 5,7


verse #2

Ez a hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz számotokra az első az év hónapjai között.

4Móz 28,16


verse #3

Mondjátok meg Izráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén vegyen magának családonként mindenki egy bárányt, házanként egy-egy bárányt.


verse #4

Ha egy házban kevesen vannak egy bárányra, akkor a legközelebbi szomszédjukkal együtt vegyenek a lélekszámnak megfelelően. Vegyétek számításba, hogy ki mennyit tud enni a bárányból.


verse #5

Legyen a bárány hibátlan, hím és egyéves. Juhot vagy kecskét vegyetek.


verse #6

Ennek a hónapnak a tizennegyedik napjáig tartsátok magatoknál, azután estefelé vágja le Izráel egész gyülekezeti közössége.


verse #7

Vegyenek a vérből, és kenjék a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokban a házakban, ahol megeszik.


verse #8

Még ugyanazon az éjszakán egyék meg a húst: tűzön megsütve, kovásztalan kenyérrel; keserű füveket egyenek hozzá.


verse #9

Ne egyétek nyersen, se vízben főzve, csak tűzön megsütve, és a feje, a lábszárai és a belső részei együtt legyenek.


verse #10

Ne hagyjatok belőle reggelre. Ha mégis marad belőle reggelre, azt égessétek el.


verse #11

Így egyétek: legyen a derekatok felövezve, sarutok a lábatokon, bototok a kezetekben, és sietve egyétek: az Úr páskája ez.

2Móz 12,15


verse #12

Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, akár ember, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött – én, az Úr.


verse #13

De az a vér jel lesz a házakon, amelyekben vagytok. Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket, és nem ér majd a pusztító csapás titeket, amikor megverem Egyiptom földjét.

3Móz 17,11; 1Pt 1,2; Jel 7,14; Jel 12,11


verse #14

Legyen ez emléknap a számotokra, és ünnepeljétek meg az Úrnak nemzedékről nemzedékre. Örök rendelkezés az, hogy megünnepeljétek.

2Móz 23,15; 2Móz 34,18; 3Móz 23,6; 4Móz 28,16; 5Móz 16,3; Józs 5,10; 2Krón 30,21; 2Krón 35,17; Ez 45,21; Mt 26,17; Mk 14,1; Lk 2,41; Lk 22,1


A kovásztalan kenyér elrendelése


verse #15

Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek. Még az első napon távolítsátok el a kovászt a házaitokból. Ki kell irtani Izráelből mindenkit, aki kovászosat eszik az első naptól a hetedik napig.


verse #16

Az első napon tartsatok szent összejövetelt, és a hetedik napon is tartsatok szent összejövetelt. Semmiféle munkát ne végezzetek azokon; mindenkinek csak annyi munkát szabad végeznie, amennyi az étkezéshez szükséges.


verse #17

Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert éppen ezen a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptomból. Tartsátok meg tehát ezt a napot nemzedékről nemzedékre, örök rendelkezés szerint.


verse #18

Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől kezdve egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszonegyedik napjának estéjéig.


verse #19

Hét napon át ne lehessen kovászt találni a házaitokban; ki kell irtani Izráel közösségéből mindenkit, aki kovászosat eszik, akár jövevény, akár az ország szülötte.


verse #20

Semmiféle kovászosat ne egyetek. Kovásztalan kenyeret egyetek mindenütt, ahol laktok.


Tizedik csapás: az egyiptomi elsőszülöttek halála


verse #21

Mózes ekkor összehívta Izráel összes véneit, és ezt mondta nekik: Menjetek, vegyetek magatoknak juhokat nemzetségenként, és vágjátok le a páskát.


verse #22

Vegyetek egy köteg izsópot, mártsátok az edényben levő vérbe, majd kenjetek az edényben levő vérből a szemöldökfára és a két ajtófélfára. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza ajtaján.

3Móz 14,4; 4Móz 19,6; 1Kir 5,13; Zsolt 51,9; Jn 19,29; Zsid 9,19


verse #23

Amikor átvonul az Úr, hogy megverje Egyiptomot, és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélfán, akkor kihagyja az Úr azt az ajtót, és nem engedi, hogy bemenjen a pusztító a ti házaitokba, és megverjen titeket is.

Zsid 11,28


verse #24

Tartsátok meg ezt az utasítást. Örökre szóló rendelkezés ez nektek és fiaitoknak.


verse #25

Amikor bementek arra a földre, amelyet az Úr ad nektek, ahogyan megígérte, akkor is tartsátok meg ezt a szertartást.

Zsolt 105,44


verse #26

És ha majd megkérdezik tőletek a fiaitok, hogy mit jelent ez a szertartás,


verse #27

akkor így feleljetek: Páskaáldozat ez az Úrnak, mert kihagyta Izráel fiainak a házait Egyiptomban, amikor megverte Egyiptomot, de a mi házainkat megkímélte. Ekkor mélyen meghajolt a nép, és leborult.


verse #28

Azután elmentek Izráel fiai, és eszerint jártak el. Úgy cselekedtek, ahogyan Mózesnek és Áronnak megparancsolta az Úr.


verse #29

Történt azután éjfélkor, hogy megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptom földjén: a trónján ülő fáraó elsőszülöttjét csakúgy, mint a tömlöcben levő foglyok elsőszülöttjét meg a háziállatok valamennyi elsőszülöttjét.

2Móz 4,22; Zsolt 78,51; Zsolt 105,36; Zsolt 135,8; Zsolt 136,10


verse #30

Azon az éjszakán fölkelt a fáraó és összes udvari embere meg valamennyi egyiptomi, és nagy jajveszékelés támadt Egyiptomban, hiszen nem volt ház, ahol ne lett volna halott.


verse #31

A fáraó még éjszaka hívatta Mózest és Áront, és ezt mondta: Induljatok, menjetek ki az én népem közül Izráel fiaival együtt, menjetek, és szolgáljátok áldozattal az Urat, ahogy kívántátok.


verse #32

Vigyétek juhaitokat és marháitokat is, ahogyan kívántátok, csak menjetek! Kérjetek áldást rám is!


verse #33

Az egyiptomiak is erőltették, hogy sürgősen bocsássa el a népet az országból, mert ezt mondták: Így mindnyájan meghalunk!


Izráel elindul Egyiptomból


verse #34

A nép köntösébe kötve, teknőstül vette vállára a kovásztalan tésztát.


verse #35

Izráel fiai Mózes beszéde szerint jártak el, mert ezüst és arany ékszereket meg ruhákat is kértek az egyiptomiaktól.

2Móz 3,21


verse #36

Az Úr ugyanis jóindulatot ébresztett a nép iránt az egyiptomiakban, s ezért hajlottak a kérésre. Így szereztek zsákmányt Egyiptomtól.


verse #37

Útnak indultak tehát Izráel fiai Ramszeszből Szukkót felé, mintegy hatszázezer gyalogos férfi a családtagokon kívül.

2Móz 13,20; 4Móz 33,5


verse #38

Sok keverék nép is ment velük, meg juhok, marhák, igen sok jószág.


verse #39

Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan lepényeket sütöttek, hiszen nem volt benne kovász, mert az egyiptomiak kergették őket. Nem késlekedhettek tehát, és útravalót sem tudtak készíteni maguknak.


verse #40

Izráel fiai négyszázharminc esztendeig laktak Egyiptomban.

1Móz 15,13; ApCsel 7,6; Gal 3,17


verse #41

A négyszázharmincadik esztendő végén, éppen ezen a napon vonult ki az Úr egész serege Egyiptomból.


verse #42

Virrasztott az Úr azon az éjszakán, amikor kihozta őket Egyiptomból. Ez az éjszaka ezért az Úré: Virrasszon azon Izráel minden fia nemzedékről nemzedékre!


A páska törvénye


verse #43

Ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a páskára vonatkozó rendelkezés: Az idegenek közül senki sem ehet belőle.

3Móz 22,10; 4Móz 9,14


verse #44

De bárki pénzen vásárolt szolgája ehet abból, ha körülmetélték.


verse #45

Betelepült és napszámos nem ehet belőle.


verse #46

Abban a házban kell megenni, a házból nem szabad kivinni a húst, és a csontját sem szabad eltörni.

4Móz 9,12; Jn 19,33


verse #47

Izráel egész közössége készítse el ezt!


verse #48

Ha jövevény tartózkodik nálad, és el akarja készíteni az Úr páskáját, metéltesse körül magát valamennyi férfi, és csak akkor foghat hozzá annak elkészítéséhez. Így olyan lesz, mint az ország szülöttje. A körülmetéletlenek közül azonban senki sem ehet belőle.


verse #49

Ez a törvény egyformán vonatkozik a született izráelire és a jövevényre, aki közöttetek tartózkodik.


verse #50

Izráel fiai mindnyájan eszerint jártak el. Úgy cselekedtek, ahogyan Mózesnek és Áronnak megparancsolta az Úr.


verse #51

Ugyanazon a napon ki is hozta az Úr Egyiptom földjéről Izráel fiait seregeik szerint.

Chapters:


Books