Királyok első könyve
11. fejezet
1. vers
Salamon király pedig sok idegen asszonyt megszeretett. A fáraó leányán kívül a móábiak, ammóniak, edómiak, szidóniak és hettiták lányait.
2. vers
Olyan népek közül, akik felől azt mondta az Úr Izráel fiainak: Ne lépjetek házasságra velük, és ők se lépjenek házasságra veletek, mert bizonyára az ő isteneik felé hajlítják a szíveteket. Ezekhez ragaszkodott Salamon szerelemmel.
3. vers
Volt neki hétszáz főrangú felesége és háromszáz másodfelesége. És feleségei elfordították a szívét.
4. vers
Mert amikor Salamon megöregedett, feleségei idegen istenekhez fordították a szívét, és szíve már nem volt teljesen az Úré, az ő Istenéé úgy, ahogy atyjának, Dávidnak a szíve.
5. vers
Mert Salamon Astóretet, a szidóniak istenét és Milkómot, az ammóniak utálatos bálványát követte.
6. vers
Gonosz dolgot cselekedett Salamon az Úr szeme előtt, és nem követte olyan tökéletesen az Urat, mint atyja, Dávid.
7. vers
Akkor Salamon a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen templomot épített Kemósnak, a móábiak utálatos bálványának és Moloknak, az ammóniak utálatos bálványának.
8. vers
Így tett Salamon a többi idegenből való feleségével is, akik a maguk isteneinek tömjéneztek és áldoztak.
9. vers
Megharagudott azért az Úr Salamonra, mivel elfordult szíve az Úrtól, Izráel Istenétől, aki kétszer is megjelent neki,
10. vers
és azt parancsolta neki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatát.
11. vers
Akkor ezt mondta az Úr Salamonnak: Mivel ez történt veled, és nem tartottad meg szövetségemet és rendeléseimet, amelyeket parancsoltam neked, bizony kiszakítom kezedből az országot, és a szolgádnak adom.
12. vers
Mindazáltal nem a te napjaidban teszem meg ezt, Dávidért, a te atyádért, hanem fiad kezéből szakítom ki.
13. vers
De nem szakítom el az egész birodalmat, hanem egy törzset adok fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam.
14. vers
Azután ellenfelet támasztott az Úr Salamonnak, az edómi Hadadot, aki az edómi királyi házból származott.
15. vers
Mert amikor Dávid az edómiak ellen ment, és Jóáb, a sereg fővezére elment, hogy eltemesse azokat, akiket megöltek, és levágott minden férfit Edómban
16. vers
(mert hat hónapig volt ott Jóáb egész Izráellel, amíg minden férfit ki nem irtott Edómban),
17. vers
akkor menekült el Hadad néhány edómi férfival, akik apja szolgái voltak, és Egyiptomba mentek. Hadad pedig akkor még kisgyermek volt.
18. vers
Elindultak Midjánból, és Páránba jutottak. Maguk mellé vettek néhány páráni férfit, és elmentek Egyiptomba a fáraóhoz, az egyiptomi királyhoz, aki házat adott neki, ételéről és italáról gondoskodott, és jószágot is adott neki.
19. vers
Hadad nagyon megnyerte a fáraó tetszését, olyannyira, hogy feleségül adta neki az ő feleségének, Tahpenész királynénak a húgát.
20. vers
Tahpenész húga szülte neki fiát, Genubatot. Tahpenész a fáraó házában választotta el őt, és Genubat ott volt a fáraó házában, a fáraó fiai között.
21. vers
Amikor pedig Hadad meghallotta Egyiptomban, hogy Dávid elaludt, és atyáihoz tért, és hogy Jóáb, a seregek fővezére is meghalt, azt mondta a fáraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el hazámba!
22. vers
A fáraó így felelt neki: Miben van hiányod nálam, hogy a hazádba igyekszel menni? Ő így felelt: Semmiben sincs hiányom, de kérlek, bocsáss el.
23. vers
Támasztott Isten másik ellenfelet is, Rezónt, Eljádá fiát, aki Cóbá királyától, Hadadezertől, az ő urától menekült el.
24. vers
És férfiakat gyűjtött maga mellé, és ő volt a sereg vezére. De amikor leverte őket Dávid, Damaszkuszba mentek, ott laktak, és uralkodtak.
25. vers
Ellenfele volt Izráelnek Salamon egész életében, és olyan nyomorúságot okozott, mint Hadad, megvetette Izráelt, és Arámban uralkodott.
26. vers
Azután Jeroboám, az efrátai Nebát fia Cerédából, Salamon szolgája – akinek Cerúá, egy özvegyasszony volt az anyja – fölemelte a kezét a király ellen.
27. vers
Annak pedig, hogy fölemelte a kezét a király ellen, ez volt az oka: Salamon megépítette Millót, és kijavította apja, Dávid városának a réseit.
28. vers
Jeroboám pedig erős férfi volt. Amikor Salamon látta, hogy szolgája szorgalmas a feladatában, rábízta József háza gondviselésének minden terhét.
29. vers
Ebben az időben történt, hogy amikor egyszer Jeroboám kiment Jeruzsálemből, találkozott az úton Ahijjával, a silóbeli prófétával, akin egy új köpeny volt. Csak ők ketten voltak a mezőn.
30. vers
Ahijjá megragadta az új ruhát, amely őrajta volt, és tizenkét részre hasította.
31. vers
És azt mondta Jeroboámnak: Vedd el magadnak a tíz részt, mert ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Íme, elszakítom ezt az országot Salamon kezétől, és a tíz törzset neked adom.
32. vers
Egy törzset azonban meghagyok neki szolgámért, Dávidért és Jeruzsálem városáért, amelyet magamnak választottam Izráel összes törzse közül.
33. vers
Azért lesz így, mert elhagyott engem, és Astóretet, a szidóniak istenét és Kemóst, a móábiak istenét és Milkómot, az Ammón fiainak istenét imádta, és nem az én útjaimon járt, nem azt cselekedte, ami az én szememnek tetszik: rendeléseimet és végzéseimet nem hajtotta végre, ahogyan az atyja, Dávid.
34. vers
De nem veszem ki kezéből az egész országot, hanem megtartom őt fejedelemnek egész életében Dávidért, az én szolgámért, akit kiválasztottam, mivel ő megőrizte parancsaimat és rendeléseimet.
35. vers
De az ő fia kezétől már elveszem a királyságot, és neked adom azt, tudniillik tíz törzset.
36. vers
Az ő fiának pedig csak egy törzset adok, hogy Dávidnak, az én szolgámnak mindig legyen előttem mécsese Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet magamnak választottam, hogy oda helyezzem a nevemet.
37. vers
Téged pedig fölemellek, és mindenben a lelked kívánsága szerint uralkodsz, és király leszel Izráelen.
38. vers
Ha minden parancsomnak engedsz, ha az én útjaimon jársz, és azt cselekszed, ami nekem tetszik, ha megtartod rendelkezéseimet és parancsaimat, ahogy Dávid, az én szolgám tette, akkor veled leszek, és állandó házat építek neked, ahogy Dávidnak is építettem, és neked adom Izráelt.
39. vers
Így sanyargatom Dávid utódait, bár nem örökre.
40. vers
Salamon pedig meg akarta öletni Jeroboámot. Ő azonban útra kelt, és Egyiptomba menekült Sisákhoz, az egyiptomi királyhoz, és ott maradt Egyiptomban Salamon haláláig.
41. vers
Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden tette és bölcsessége vajon nincs-e megírva a Salamon cselekedeteiről írott könyvben?
42. vers
Az az idő pedig, ameddig Salamon Jeruzsálemben az egész Izráelen uralkodott, negyven esztendő.
43. vers
Azután Salamon elaludt, és nyugodni tért atyáihoz, és eltemették atyjának, Dávidnak városában. Utána fia, Roboám lett a király.
Könyvek
