Evangélium Szent Lukács írása szerint
12. fejezet
1. vers
mikoron kediglen, népnek számtalan sokasága gyűlt volna egybe, annyira, hogy egymást megnyomnák, kezdé ezt mondani az ő tanítványainak. először megtartóztassátok ti magatokat az farizeusoknak kovászától, mely nem egyéb, hanem tettetes szentség.
2. vers
mert semmi nincsen elfedezve, hogy mely jövendőre meg ne nyilatkozzék, és semmi eltitkolt dolog nincsen, hogy mely meg nem tudattatik jövendőre.
3. vers
mert az melyeket sötétben mondottatok, azokat az napvilágon hallják meg jövendőre, és az mit másnak fülébe súgtatok az rejtekházakban, az házaknak felében hirdettetik ki jövendőre.
4. vers
mondom kediglen tinektek, én barátaimnak, meg ne rettenjetek azoktól, kik az testet ölik meg, és ezeknek utána nincsen őnekik, mit nagyobbat tegyenek.
5. vers
megmutatom kediglen tinektek, kitől féljetek. attól féljetek, az ki minek utána meg megölend, hatalma vagyon, hogy az gyehennába vessen. bizonyával mondom tinektek, ettől féljetek.
6. vers
nem öt verebecskét adnak-e két kis pénzen, mely asnak mondatik, azoknak közüle is, nincsen egy feledségben az Istennek előtte.
7. vers
sőt az ti fejeteknek haja szála is mind meg vannak számláltatván. annak okáért ne féljetek, sok verebeknél nagyobb érők vagytok ti.
8. vers
mondom kediglen tinektek, hogy minden, valaki engemet hittel valland az embereknek előtte, az embernek Fia is vallja azt jövendőre az Istennek angyalainak előtte.
9. vers
az ki kediglen meg megtagadand engemet az embereknek előtte, meg megtagadtatik az Istennek angyalainak előtte.
10. vers
és valaki gonosz szót szóland az embernek fiának ellene, megbocsáttatik őneki. annak kediglen, az ki az Szentlélek Istennek ellene szidalmas beszédet mondand, meg nem bocsáttatik jövendőre.
11. vers
mikoron kediglen az zsinagógákba és az fő embereknek és az hatalommal való fejedelmeknek eleibe viendnek titeket, szorgalmatosak ne legyetek, miképpen avagy mi felelést tegyetek, avagy mit mondjatok.
12. vers
mert az Szentlélek megtanít titeket azon órában, mit kelljen tinektek mondanotok.
13. vers
mondá kediglen őneki némely ember, az sereg nép közül: mester. hagyd meg az én atyámfiának, hogy ossza meg énvelem az örökséget.
14. vers
és az mondá őneki: ember, kicsoda tőn engemet igazlátóvá, avagy örökségosztóvá tiközöttetek.
15. vers
és mondá azoknak. meglássátok és megőrizzétek magatokat az telhetetlenségtől. mert nem azokban vagyon valakinek boldog élete, az melyeket bír nagy bő marhában élvén.
16. vers
hasonlatos beszédet monda kediglen őnekik ez igékkel. némely gazdag embernek az ő szántóföldje nagy bőven terme,
17. vers
és gondolkodik vala ő magában, és ezt mondja vala. mit tegyek, hogy nincsen hová gyűjtenem az én földemnek bő termését?
18. vers
és mondá: ezt teszem: elhányom az én gabonás házaimat, és nagyobbakat rakok, és oda gyűjtöm minden én javaimat, melyek énnekem termettenek,
19. vers
és ezt mondom az én lelkemnek. én lelkem, ím igaz elég életed vagyon, melyet sok esztendőre egyberaktam, nyugodjál, egyél, igyál, vigadj.
20. vers
mondá kediglen őneki az Isten: te esztelen, ez éjjel megkívánnák tetőled az te lelkedet, és kié lesznek, az melyeket életedre szereztél?
21. vers
ezenképpen vagyon dolga annak, az ki magának gyűjt, és ez ilyen Isten szerint nem gazdag.
22. vers
és mondá az ő tanítványainak: azért mondom tinektek, az ti lelketekre szorgalmatosságotok ne legyen, mit egyetek, sem testetekre mi öltözetetek legyen.
23. vers
az lélek nagyobb becsületben vagyon, hogynemmint az eledel, és az test nagyobb becsületben vagyon, hogynemmint az öltözet.
24. vers
nézzétek jól meg az hollókat, mert nem vetnek, sem aratnak, kiknek sem tárházuk nincsen, sem gabonás házuk, és mind az által is az Isten eltartja őket. mennyivel inkább ti felül haladjátok az madarakat?
25. vers
kicsoda kediglen tiközületek az, az ki az ő szorgalmatosságával az ő testének ember korában való állapotjához egy singnyi részt tehessen?
26. vers
ha annak okáért azt sem tehetitek, az mi igen kicsi dolog, egyéb dolgokról mire vagytok szorgalmatosak?
27. vers
nézzétek jól meg az liliomokat, miképpen nőnek, nem munkálódnak, sem fonnak. mondom kediglen tinektek, hogy az Salamon sem öltözik vala minden ő felséges voltában igen, mint ezek közül egy.
28. vers
ha az Isten ekképpen öltözteti fel az füvet, mely ma az mezőn vagyon, és holnap az égő kemencébe vettetik, mennyivel inkább titeket fel felöltöztet, ó kisded hitűek?
29. vers
ti is ne kérdezkedjetek azon, mit egyetek, avagy mit igyatok jövendőre. és fel ne emelkedjetek!
30. vers
mert mindezeket ez világi népek kérdezik. az ti atyátok kediglen tudja, hogy szükségetek legyen ezek nélkül.
31. vers
sőt inkább keressétek az Istennek országát, és mindezek hozzája adattatnak tinektek.
32. vers
ne félj, kisded nyáj nép, mert az ti atyátoknak kedvének kell, hogy országot adjon tinektek.
33. vers
adjátok el azokat, az melyeket bírtok, és adjatok alamizsnát. oly erszényeket szerezzetek magatoknak, hogy melyek meg nem avulnak, oly rejtek marhát, mely az mennyországban el nem fogy, hová az orv nem megyen, sem zsizsik el nem veszti.
34. vers
mert az holott az ti rejtek marhátok vagyon, ott fog lenni az ti szívetek is.
35. vers
az ti vékonyaitok megövezve legyenek, és gyújtott szövétneket viseljetek,
36. vers
és ti hasonlatosak legyetek az emberekhez, az kik várják az ő urukat, mikoron jöjjön meg az menyekezőből, hogy mikoron megjövend, és zörgetend, legottan megnyissák őneki.
37. vers
boldogok az olyan szolgák, kiket mikoron az Úr megjövend, úgy talál, hogy vigyáznak. bizony mondom tinektek, hogy fel felövezi önmagát, és őket asztalhoz ülteti, és elmegyen, és szolgál őnekik.
38. vers
és ha éjnek másod vigiliáján jövend meg, és ha harmad vigiliáján jő meg, és úgy találandja. boldogok az olyan szolgák.
39. vers
ezt kediglen tudjátok, hogy ha tudta volna az házbíró ember, mely órában jöjjön el az orv, nyilván vigyázott volna, és nem hagyta volna az ő házát megásni.
40. vers
ti is annak okáért legyetek készek, mert az mely órában ingyen nem alítjátok, az embernek fia eljő.
41. vers
mondá kediglen őneki az Péter. Uram, miránk mondod-e ez hasonlatos beszédet, avagy mindenekre?
42. vers
mondá kediglen az Úristen: kicsoda az hű és bölcs házi dolgos, kit az Úr az ő házabeli népén fölé fog hagyni, hogy mikoron annak ideje, mérték szerint való abrakot adjon őnekik.
43. vers
boldog az szolga, kit, mikoron az Úr megjövend, ekképpen talál, hogy cselekedik,
44. vers
igazán mondom tinektek, hogy minden birtoka alatt való marháin fölé teszi őtet.
45. vers
hogyha ez szolga az ő szívében ezt mondandja: elhalasztja az én uram az megjövést, és verni kezdendi az szolgákat, és az szolgáló asszonyokat, és inni és enni kezdend, és részegeskedni.
46. vers
ez szolgának ura megjő az napon, melyen ingyen nem reményli, és az órában, melyen ingyen nem tudja, és őtet kettévágja, és az ő részét azokhoz veti, az kik hívek nem voltanak.
47. vers
az olyan szolga kediglen, az ki tudta az ő urának akaratját, és magát hozzá nem szerezte, és az ő akaratja szerint nem tett, sok vereségekkel verettetik meg.
48. vers
az ki kediglen nem tudta, és vereségre méltó dolgot tett, kevés vereséggel verettetik meg. az kinek kediglen sokat adtanak, sokat keresnek rajta, és az kinek sokat adtanak kezéhez, többet kérnek attól.
49. vers
azért jöttem, hogy tüzet bocsássak ez földre, és mit akarok, ha immáron felgyúlt.
50. vers
de keresztséggel meg kell kereszteltetnem magamat, és ím, mint szorongattatom mindaddig, míg nem beteljesedik.
51. vers
azt alítjátok-e, hogy békesség bocsátani jöttem legyen ez földre? mondom tinektek, hogy nem, hanem inkább egymástól való elválasztásért.
52. vers
mert mától fogva, öten lesznek egy házban, kik meghasonlanak, hárman kettő ellen, és ketten három ellen.
53. vers
meghasonlik az atya az ő fia ellen, és az fiú az ő atyja ellen, és az anya az ő leánya ellen, és az leány az ő anyja ellen, embernek napa az ő menye ellen, és az meny az ő napa ellen.
54. vers
ezt mondja vala kediglen az sereg népnek is: mikoron napnyugat felől felhőt láttok, hogy támad, legottan ezt mondjátok: eső jő, és úgy leszen.
55. vers
és mikoron az déli szelet láttátok, hogy fú, azt mondjátok, hogy meleg leszen, és megleszen.
56. vers
ti tettetes szentségűek, az égnek és az földnek színének tekintetéből bizonyságot tudtok venni, ez időből kediglen, hogy vagyon, hogy bizonyságot nem vehettek?
57. vers
mire nem ítélitek meg, az mi igaz, ti magatoktól?
58. vers
mert mikoron az te ellenségeddel egy úton az városbeli fő embernek eleibe mégy, minden erőddel azon légy még utadban, hogy megmenekedhessél őtőle, hogy történet szerint az bíró eleibe ne vonjon tégedet, és hogy az bíró tégedet az város szolgájának kezébe ne adjon, és hogy az tömlöcbe ne vessen tégedet.
59. vers
mondom teneked, nem fogsz kimehetni onnan, mígnem megadod az utolsó kisded pénzt is.
Könyvek
