Evangélium Szent Lukács írása szerint

chapter 12


Chapters:


verse #1

mikoron kediglen, népnek számtalan sokasága gyűlt volna egybe, annyira, hogy egymást megnyomnák, kezdé ezt mondani az ő tanítványainak. először megtartóztassátok ti magatokat az farizeusoknak kovászától, mely nem egyéb, hanem tettetes szentség.


verse #2

mert semmi nincsen elfedezve, hogy mely jövendőre meg ne nyilatkozzék, és semmi eltitkolt dolog nincsen, hogy mely meg nem tudattatik jövendőre.


verse #3

mert az melyeket sötétben mondottatok, azokat az napvilágon hallják meg jövendőre, és az mit másnak fülébe súgtatok az rejtekházakban, az házaknak felében hirdettetik ki jövendőre.


verse #4

mondom kediglen tinektek, én barátaimnak, meg ne rettenjetek azoktól, kik az testet ölik meg, és ezeknek utána nincsen őnekik, mit nagyobbat tegyenek.


verse #5

megmutatom kediglen tinektek, kitől féljetek. attól féljetek, az ki minek utána meg megölend, hatalma vagyon, hogy az gyehennába vessen. bizonyával mondom tinektek, ettől féljetek.


verse #6

nem öt verebecskét adnak-e két kis pénzen, mely asnak mondatik, azoknak közüle is, nincsen egy feledségben az Istennek előtte.


verse #7

sőt az ti fejeteknek haja szála is mind meg vannak számláltatván. annak okáért ne féljetek, sok verebeknél nagyobb érők vagytok ti.


verse #8

mondom kediglen tinektek, hogy minden, valaki engemet hittel valland az embereknek előtte, az embernek Fia is vallja azt jövendőre az Istennek angyalainak előtte.


verse #9

az ki kediglen meg megtagadand engemet az embereknek előtte, meg megtagadtatik az Istennek angyalainak előtte.


verse #10

és valaki gonosz szót szóland az embernek fiának ellene, megbocsáttatik őneki. annak kediglen, az ki az Szentlélek Istennek ellene szidalmas beszédet mondand, meg nem bocsáttatik jövendőre.


verse #11

mikoron kediglen az zsinagógákba és az fő embereknek és az hatalommal való fejedelmeknek eleibe viendnek titeket, szorgalmatosak ne legyetek, miképpen avagy mi felelést tegyetek, avagy mit mondjatok.


verse #12

mert az Szentlélek megtanít titeket azon órában, mit kelljen tinektek mondanotok.


verse #13

mondá kediglen őneki némely ember, az sereg nép közül: mester. hagyd meg az én atyámfiának, hogy ossza meg énvelem az örökséget.


verse #14

és az mondá őneki: ember, kicsoda tőn engemet igazlátóvá, avagy örökségosztóvá tiközöttetek.


verse #15

és mondá azoknak. meglássátok és megőrizzétek magatokat az telhetetlenségtől. mert nem azokban vagyon valakinek boldog élete, az melyeket bír nagy bő marhában élvén.


verse #16

hasonlatos beszédet monda kediglen őnekik ez igékkel. némely gazdag embernek az ő szántóföldje nagy bőven terme,


verse #17

és gondolkodik vala ő magában, és ezt mondja vala. mit tegyek, hogy nincsen hová gyűjtenem az én földemnek bő termését?


verse #18

és mondá: ezt teszem: elhányom az én gabonás házaimat, és nagyobbakat rakok, és oda gyűjtöm minden én javaimat, melyek énnekem termettenek,


verse #19

és ezt mondom az én lelkemnek. én lelkem, ím igaz elég életed vagyon, melyet sok esztendőre egyberaktam, nyugodjál, egyél, igyál, vigadj.


verse #20

mondá kediglen őneki az Isten: te esztelen, ez éjjel megkívánnák tetőled az te lelkedet, és kié lesznek, az melyeket életedre szereztél?


verse #21

ezenképpen vagyon dolga annak, az ki magának gyűjt, és ez ilyen Isten szerint nem gazdag.


verse #22

és mondá az ő tanítványainak: azért mondom tinektek, az ti lelketekre szorgalmatosságotok ne legyen, mit egyetek, sem testetekre mi öltözetetek legyen.


verse #23

az lélek nagyobb becsületben vagyon, hogynemmint az eledel, és az test nagyobb becsületben vagyon, hogynemmint az öltözet.


verse #24

nézzétek jól meg az hollókat, mert nem vetnek, sem aratnak, kiknek sem tárházuk nincsen, sem gabonás házuk, és mind az által is az Isten eltartja őket. mennyivel inkább ti felül haladjátok az madarakat?


verse #25

kicsoda kediglen tiközületek az, az ki az ő szorgalmatosságával az ő testének ember korában való állapotjához egy singnyi részt tehessen?


verse #26

ha annak okáért azt sem tehetitek, az mi igen kicsi dolog, egyéb dolgokról mire vagytok szorgalmatosak?


verse #27

nézzétek jól meg az liliomokat, miképpen nőnek, nem munkálódnak, sem fonnak. mondom kediglen tinektek, hogy az Salamon sem öltözik vala minden ő felséges voltában igen, mint ezek közül egy.


verse #28

ha az Isten ekképpen öltözteti fel az füvet, mely ma az mezőn vagyon, és holnap az égő kemencébe vettetik, mennyivel inkább titeket fel felöltöztet, ó kisded hitűek?


verse #29

ti is ne kérdezkedjetek azon, mit egyetek, avagy mit igyatok jövendőre. és fel ne emelkedjetek!


verse #30

mert mindezeket ez világi népek kérdezik. az ti atyátok kediglen tudja, hogy szükségetek legyen ezek nélkül.


verse #31

sőt inkább keressétek az Istennek országát, és mindezek hozzája adattatnak tinektek.


verse #32

ne félj, kisded nyáj nép, mert az ti atyátoknak kedvének kell, hogy országot adjon tinektek.


verse #33

adjátok el azokat, az melyeket bírtok, és adjatok alamizsnát. oly erszényeket szerezzetek magatoknak, hogy melyek meg nem avulnak, oly rejtek marhát, mely az mennyországban el nem fogy, hová az orv nem megyen, sem zsizsik el nem veszti.


verse #34

mert az holott az ti rejtek marhátok vagyon, ott fog lenni az ti szívetek is.


verse #35

az ti vékonyaitok megövezve legyenek, és gyújtott szövétneket viseljetek,


verse #36

és ti hasonlatosak legyetek az emberekhez, az kik várják az ő urukat, mikoron jöjjön meg az menyekezőből, hogy mikoron megjövend, és zörgetend, legottan megnyissák őneki.


verse #37

boldogok az olyan szolgák, kiket mikoron az Úr megjövend, úgy talál, hogy vigyáznak. bizony mondom tinektek, hogy fel felövezi önmagát, és őket asztalhoz ülteti, és elmegyen, és szolgál őnekik.


verse #38

és ha éjnek másod vigiliáján jövend meg, és ha harmad vigiliáján jő meg, és úgy találandja. boldogok az olyan szolgák.


verse #39

ezt kediglen tudjátok, hogy ha tudta volna az házbíró ember, mely órában jöjjön el az orv, nyilván vigyázott volna, és nem hagyta volna az ő házát megásni.


verse #40

ti is annak okáért legyetek készek, mert az mely órában ingyen nem alítjátok, az embernek fia eljő.


verse #41

mondá kediglen őneki az Péter. Uram, miránk mondod-e ez hasonlatos beszédet, avagy mindenekre?


verse #42

mondá kediglen az Úristen: kicsoda az hű és bölcs házi dolgos, kit az Úr az ő házabeli népén fölé fog hagyni, hogy mikoron annak ideje, mérték szerint való abrakot adjon őnekik.


verse #43

boldog az szolga, kit, mikoron az Úr megjövend, ekképpen talál, hogy cselekedik,


verse #44

igazán mondom tinektek, hogy minden birtoka alatt való marháin fölé teszi őtet.


verse #45

hogyha ez szolga az ő szívében ezt mondandja: elhalasztja az én uram az megjövést, és verni kezdendi az szolgákat, és az szolgáló asszonyokat, és inni és enni kezdend, és részegeskedni.


verse #46

ez szolgának ura megjő az napon, melyen ingyen nem reményli, és az órában, melyen ingyen nem tudja, és őtet kettévágja, és az ő részét azokhoz veti, az kik hívek nem voltanak.


verse #47

az olyan szolga kediglen, az ki tudta az ő urának akaratját, és magát hozzá nem szerezte, és az ő akaratja szerint nem tett, sok vereségekkel verettetik meg.


verse #48

az ki kediglen nem tudta, és vereségre méltó dolgot tett, kevés vereséggel verettetik meg. az kinek kediglen sokat adtanak, sokat keresnek rajta, és az kinek sokat adtanak kezéhez, többet kérnek attól.


verse #49

azért jöttem, hogy tüzet bocsássak ez földre, és mit akarok, ha immáron felgyúlt.


verse #50

de keresztséggel meg kell kereszteltetnem magamat, és ím, mint szorongattatom mindaddig, míg nem beteljesedik.


verse #51

azt alítjátok-e, hogy békesség bocsátani jöttem legyen ez földre? mondom tinektek, hogy nem, hanem inkább egymástól való elválasztásért.


verse #52

mert mától fogva, öten lesznek egy házban, kik meghasonlanak, hárman kettő ellen, és ketten három ellen.


verse #53

meghasonlik az atya az ő fia ellen, és az fiú az ő atyja ellen, és az anya az ő leánya ellen, és az leány az ő anyja ellen, embernek napa az ő menye ellen, és az meny az ő napa ellen.


verse #54

ezt mondja vala kediglen az sereg népnek is: mikoron napnyugat felől felhőt láttok, hogy támad, legottan ezt mondjátok: eső jő, és úgy leszen.


verse #55

és mikoron az déli szelet láttátok, hogy fú, azt mondjátok, hogy meleg leszen, és megleszen.


verse #56

ti tettetes szentségűek, az égnek és az földnek színének tekintetéből bizonyságot tudtok venni, ez időből kediglen, hogy vagyon, hogy bizonyságot nem vehettek?


verse #57

mire nem ítélitek meg, az mi igaz, ti magatoktól?


verse #58

mert mikoron az te ellenségeddel egy úton az városbeli fő embernek eleibe mégy, minden erőddel azon légy még utadban, hogy megmenekedhessél őtőle, hogy történet szerint az bíró eleibe ne vonjon tégedet, és hogy az bíró tégedet az város szolgájának kezébe ne adjon, és hogy az tömlöcbe ne vessen tégedet.


verse #59

mondom teneked, nem fogsz kimehetni onnan, mígnem megadod az utolsó kisded pénzt is.

Chapters:


Books