chapter 23
és felkelvén azoknak minden sokasága, az Pilátushoz vivé őtet. kezdék kediglen őtet vádolni ezt mondván. ez embert úgy találónk, hogy az népet elfordítaná, és megtiltaná, hogy az császárnak adót ne adna, és önmagát Krisztus királynak mondaná lenni.
az Pilátus kediglen megkérdé őtet ezt mondván. te vagy-e az zsidóknak királya? és az felelvén mondá őneki: te mondod.
mondá kediglen az Pilátus az papoknak fejedelmének és az sereg népnek. semmi bűnt nem találok ez emberben.
és azok ráerősödnek vala ezt mondván: felindítja az népet, egész Zsidóország szerte tanítván elkezdvén az Galileától fogva mind ez helyiglen.
az Pilátus kediglen hallván, hogy az Galileát említették volna, megkérdé, hogy ha Galileabeli ember volna.
és minek utána megérté, hogy az Heródesnek birodalma alá tartoznék, Heródeshez küldé őtet, ki ő is Jeruzsálemben vala az időben.
az Heródes kediglen látván az Jézust igen megörüle. mert sok időtől fogva nagy kívánatossága vala erre, hogy őtet láthatná, azért hogy sok dolgot hallana őfelőle, és reméli vala, hogy valami csudát láthatna őtőle, hogy tenne.
kérdezi vala kediglen őtet sok beszéddel. és ő semmit nem felel vala őneki.
ott állanak vala kediglen az papoknak fejedelmei, és az írástudók nagy felszóval vádolván őtet.
megutálá kediglen őtet az Heródes az ő seregével, és mikoron megcsúfolta volna, és tündöklő ruhába őtet öltöztette volna, hátraküldé az Pilátusnak.
és őköztük megbékélének azon napon Pilátus és Heródes. mert annak előtte őközöttük ellenségesek valának.
Pilátus kediglen egybehíván az papoknak fejedelmeit, és az fő embereket, és az köznépet
monda azoknak. énnekem hozátok ez embert, mint ki az népet elfordítaná, és íme tielőttetek megkérdvén semmi bűnt nem találok ez emberben azok közül, az melyekben vádoljátok őtet.
de még Heródes sem talált, mert őhozzá bocsátalak titeket, és semmi halálra méltó dolgot nem tétetett őrajta.
annak okáért megfeddem őtet, és eleresztem.
el kell vala kediglen az ünnepen ereszteni az foglyok közül egyet azoknak akaratjukra.
felkiálta kediglen egyetembe mind az egész népnek serege ezt mondván: tégy véget dolgában ennek, és ereszd el minekünk az Barabbást,
kit azért vettenek vala az tömlöcbe, hogy az városban háborúságot indított vala, és gyilkosságot tett vala.
Pilátus kediglen ismét szóla őnekik akarván elereszteni az Jézust.
és azok kiáltanak vala ezt mondván: feszítsd meg, feszítsd meg őtet.
Pilátus kediglen harmadszor mondá őnekik. maga mi gonoszt tett ez? semmi halálra való bűnt nem találok őbenne. megfeddem azért, és eleresztem őtet.
és azok erőltetik vala őtet nagy felszóval ezt kívánván tőle, hogy megfeszíttetnék, és nagy erőt veszen vala az ő szavuk és az főpapok szava.
és Pilátus szentenciát ada őrá, hogy meglenne az, mit azok kívánnak vala őtőle.
elbocsátá azért őnekik azt, az ki háborúságindításért és gyilkosságért vettetett vala az tömlöcbe, kit megkértenek vala, az Jézust kediglen kézbe adá az ő akaratjukra.
és mikoron kivinnék őtet, egynémely Simon nevű embert fogának meg ki Cirene nevű városból való vala, ki az ő örökségéből jő vala, és hátára adák az keresztfát, hogy az Jézus után vinné.
követi vala kediglen őket népnek sok serege, és asszonyoknak serege, mely asszonyok jajgatják vala őtet, és siratják vala.
az Jézus kediglen őrájuk fordulván mondá: Jeruzsálemnek leányai, ne sírjatok énrajtam, de ti magatokon sírjatok, és az ti fiaitokon.
mert íme eljőnek az napok, melyekben ezt fogják mondani: boldogok az meddő asszonyi állatok, és melyek gyermeket nem szültenek, és az emlők, melyek nem szoptattanak.
akkoron ezt kezdik mondani az nagy hegyeknek: essetek miránk, és az kis hegyeknek: fedezzetek be minket.
mert ha az nyers fán ezt teszik, az aszú fán mi leszen?
visznek vala kediglen két egyéb gonosztevő embert is ővele, hogy őket megölnék.
és minek utána az helyre jutának, mely Főkoponyának hívattatik, ott őtet megfeszíték, és az két gonosztevő embert is, egyiket jobb felől, és az másikat bal felől.
az Jézus kedig ezt mondja vala. Atyám bocsásd meg őnekik, mert nem tudják, mit tesznek. mikoron kediglen megosztották volna az ő ruháit, nyilat vonának rajta.
és az nép ott áll vala, és nézi vala. és nevetik vala őtet az fejedelmek azokkal egyetembe, és ezt mondják vala: egyebeket megtartott veszedelemtől, tartsa meg ő magát, ha ez az Krisztus az Istennek amaz választott fia.
csúfolják vala továbbá őtet az vitézek is, őhozzá járulván, és ecetet visznek vala őneki,
és ezt mondják vala. ha te vagy amaz zsidóknak királya, tartsd meg magadat veszedelemtől.
vala kediglen írás is őfelette megírván görög betűkkel és római betűkkel és zsidó betűkkel. ez az zsidóknak királya.
egyik kediglen az gonosztevőknek közüle, kiket felfeszíttetnek vala, szidalmas beszédet mond vala őellene, és ezt mondja vala. ha te vagy az Krisztus, tartsd meg veszedelemtől tenmagadat, és minket is.
felelvén kediglen az másik feddi vala őtet ezt mondván. ingyen nem félsz-e te az Istentől, hogy mivel az halálnak ugyanazon kárhozatában vagy?
bizony az hogy mi igazán, mert cselekedeteinkhez méltó dolgokat fizetnek minekünk, ez kediglen semmi gonoszt nem tett.
és ezt mondja vala az Jézusnak. Uram, emlékezzél meg énrólam, mikoron az te országodba menendesz.
és mondá annak az Jézus: bizony mondom teneked, ma énvelem lész az paradicsomban.
vala kediglen közel hat óra, és sötétség lőn mind ez egész földön kilenc óráiglan.
és az nap megsötétüle. és az templomnak vitorlája középben kettészakada.
és mikoron felszóval kiáltott volna az Jézus, ezt mondá. Atyám, az te kezeidbe adom tartanod az én lelkemet. és mikoron ezt mondotta volna, lelkét kibocsátá.
mikoron kediglen látta volna a százados, az mi történék, dicséré az Istent, és ezt mondá: bizony igaz volt ez ember.
és mindazoknak seregei, kik egyetembe odamentenek vala, hogy ez dolgot néznék, és látták vala azokat, az melyek történnek vala, verik vala az ő mellüket, és hátra térnek vala.
az Jézusnak kediglen ismerői mind távol állanak vala. és az asszonyi állatok is, kik Galileából jöttenek vala utána, és ezeket látták vala.
és íme egy férfiú, kinek József vala neve, ki tanács egyik vala, és igaz ember,
ez az zsidóknak tanácsára és téteményére nem hajlott vala, ki az zsidóknak egy városából Arimátiából támadott vala, ki ő is várja vala az Istennek országát.
és az Pilátushoz mene, és megkéré az Jézusnak testét,
és az az keresztfáról levevé, és gyolcsba takará, és koporsóba helyhezteté, mely kőben vala kivágván, melybe még senki nem tétetett vala.
és Paraszkeué napja vala, és szombatra virrad vala.
az asszonyi állatok kediglen odamenének, kik ővele jöttenek vala Galileából, és megláták az koporsót, és miképpen tétetett vala az ő teste.
megtérének kediglen, és drága szereket és kenetet szerzének, és azon szombaton veszteg lőnek az parancsolat szerint.