chapter 10
ennek utána kediglen az Úristen egyéb hetven tanítványt is jegyeze ki. és elbocsátá őket az ő színének előtte, kettőnként minden városba és minden helyre, hová ő menendő vala.
ezt mondja vala annak okáért őnekik: az aratni való élet bizony, hogy sok, de az művesek kevesen vannak. kérjétek annak okáért az aratni való életnek urát, hogy toljon műveseket ki az ő aratójába.
menjetek el, íme én elbocsátalak titeket, miképpen az bárányokat az farkasoknak közibe. se zsákot ne hordozzatok veletek, se táskát se sarut, és mikoron útban vagytok, senkihez be ne térjetek, hogy meglátogassátok.
valamely házba bemenendetek, először ezt mondjátok: békessége legyen ez háznak,
és ha békességnek fia leend, ott azon fog megnyugodni az békesség, mellyel ti őket üdvözlöttétek, hanem leend tirátok tér.
ugyanazon házban maradjatok kedig meg, egyetek és igyatok, az mit azok adnak. mert méltó az műves az ő bérére. házról házra ne járjatok,
és valamely városba bemenendetek, és titeket befogadandanak, egyetek azokban, az melyeket előtökbe tesznek,
és az betegeket meggyógyítsátok, melyek az városban vannak, és ezt mondjátok azoknak: rátok közelített az Istennek országa.
valamely városba kediglen bemenendetek, és be nem fogadandanak titeket, kimenvén az városnak utcájára ezt mondjátok:
még az port is, mely mihozzánk ragadott ez ti várostokban, leverjük tirátok, demaga ezt tudjátok, hogy tirátok közelített az Istennek országa,
mondom tinektek, hogy az Sodoma városbelieknek könnyebben leszen dolguk az napon, hogynemmint az városnak.
jaj teneked Korozain, jaj teneked Betszaida, mert ha Tíruszban és Szidonban tétettenek volna ez isteni erővel való dolgok, melyek tibennetek tétettenek, régen penitenciát tartottanak volna ciliciumban és hamuban ülvén.
demaga Tírusznak és Szidonnak tűrhetőbben leszen dolga az ítéletben, hogynemmint tinektek.
és te Kafarnaum, ki mind az égiglen felemelkedtél, mind pokoliglan le fogsz süllyedni.
az ki titeket megutál, engemet utál meg, és az, ki engemet megutál, megutálja azt, az ki engemet elbocsátott
megtére kediglen az hetven tanítvány örömmel, ezt mondván. Uram, még az ördögök is hatalmunk alá vettetnek minekünk az te nevednek általa.
és mondá őnekik: látom vala az sátánt, miként egy villámlást, hogy az mennyországból leesik vala.
ím hatalmat adok tinektek, hogy az kígyókon és az skorpiókon járjatok, és az ellenségnek minden erején, és tinektek semmi nem árt.
de ezen ne örüljetek, hogy az gonosz szelleteken birodalmatok vagyon, hanem inkább azon örüljetek, hogy az ti neveitek az mennyekben írván vannak.
azon órában örvendeze az Jézus az Szentlélekkel, és mondá: hálát adok és dicséretet mondok teneked, én atyám, mennynek és földnek ura, hogy eltitkoltad ezeket azoktól, kik bölcseknek nevét viselik, és megjelentetted azoknak, kik bölcsességért nagy embereknek nem ítéltetnek. úgy atyám, mert így volt az te jó akaratod tenálad.
mindenek az én atyámtól adattanak énnekem, és senki nem tudja, kicsoda legyen az Fiú, hanem csak az Atya, és ki legyen az Atya, hanem csak az Fiú, és az kinek az Fiú meg akarja jelenteni.
és az ő tanítványaihoz fordulván csak őmaguknak mondá: boldog szemek, az kik látták azokat, az melyeket ti láttok,
mert mondom ti tinektek, hogy sok próféták, és királyok akarták látni, az melyeket ti láttok, és nem látták, és hallani, az melyeket hallotok, és nem hallották.
és íme némely törvénytudó felkele kísértvén őtet és ezt mondván: mester, mi cselekedettel nyerhetem az örök ítéletnek örökségét?
és Jézus mondá őneki: az ó törvényben mi vagyon megírva? miképpen olvasod?
az felelvén mondá: szeressed az te Uradat Istenedet az te teljes szívedből és az te teljes lelkedből, és az te teljes erőidből és az te teljes lelki igyekezetedből és az te közel való emberedet, mint te magadat.
és mondá őneki: igazán felelél. ezt tedd, és életed leszen.
az törvénytudó akarván önmagát igaznak mutatni mondá az Jézusnak: kicsoda az én közel való emberem?
rá felelvén az Jézus mondá: némely ember Jeruzsálemből Jerikóba megyen vala, és tolvajoknak közébe esék, kik meg is foszták őtet, és sebeket tévén rajta elmenének azt félig meghalt számban hagyván.
történék kediglen, hogy egy pap menne azon úton, és az sebest látván elmúlék mellőle.
azonképpen egy levita, mikoron nem messze menne az helytől, mikoron közel ment volna őhozzá, és látta volna őtet, elmúlék mellőle.
némely szamáriabeli ember kediglen az úton menvén őhozzá mene, és látván őtet könyörüle őrajta,
és őhozzá járulván bekötözé az ő sebeit olajat és bort öntvén bele és feltévén őtet az ő barmára, vendégfogadó házba vivé őtet, és gondját viselé.
és az utána való napon elindulván onnan két dénár pénzt vőn ki, és az vendégfogadónak adá, és mondá őneki. viseld gondját annak, és valamit ennek felette őrá költendesz, mikoron megtérendek, én megfizetem teneked.
annak okáért ez három közül melyik láttatik teneked közel való emberinek lett lenni annak, az ki az tolvajoknak közibe esett vala?
és az mondá. az, az ki irgalmasságot tőn ővele. annak okáért mondá őneki az Jézus: menj el és te is azonképpen tégy.
lőn kediglen, mikoron utukban volnának, hogy Jézus menne egynémely városkába. és egynémely asszonyi állat, kinek Márta vala neve, házába fogadá az Jézust,
és az Mártának egy húga vala, kinek Mária vala neve, ki is az Jézusnak lábánál ül vala, és hallgatja vala az ő beszédét.
az Márta kediglen az sok szolgálatban töri vala fejét, mely előállván mondá: Uram, nem gondolsz-e vele, hogy az én húgom csak énrám hagyta az szolgálatot. mondjad annak okáért őneki, hogy segítsen énnekem.
és felelvén mondá őneki az Jézus: Márta, Márta, nagy szorgalmatosságot viselsz. és sokra veszett eszed, mely nyugodnod nem hagy,
de csak egy az haszonra való dolog. Mária az jó részt választotta, mely el nem vétetik őtőle.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly