chapter 1
én, ki az vének közül vagyok, írok az szerelmes Gájusznak, kit én szeretek az igazságban.
én szerelmes atyámfia, mindenek felől ezt kívánom, hogy jó állapotban és jó egészségben legyenek, miképpen az te lelked jó állapotban él.
mert igen örülék az atyafiakon, kik hozzánk jövének, és tanúbizonyságot tőnek az te igaz voltodról, miképpen te igazságban jársz.
ezeknél nagyobb örömöm nincsen, mint hogy hallom az én fiaimat igazságban járni.
szerelmes atyámfia, hűségesen teszed, valami jót tész az atyafiakkal és az jövevényekkel,
kik tanúbizonyságot tőnek az te szeretetedről az egyházbeli népnek előtte, kiket ha elkísérendesz az Istenért méltóképpen, jól teszed.
mert az ő nevéért mentenek oda, kik semmit nem vesznek az pogány népektől.
annak okáért minekünk be kell fogadnunk ez ilyeneket, hogy az igazságban ővelük egyetembe tegyünk munkát.
írék az egyházbeli népnek, de az Diotrefesz, ki fejedelemséget akar viselni őközöttük, nem fogadja szónkat.
annak okáért, ha tihozzátok menendek, megjelentem az ő cselekedetit, amelyeket teszen, gonosz beszédekkel szólván miránk. és ezzel sem elégedvén meg, nemcsak be nem fogadja az atyafiakat, hanem azokat is megtiltja, akik be akarnák fogadni, és az egyházi nép közül kiveti őket.
szerelmes atyámfia, ne kövesd, ami gonosz, hanem, ami jó. aki jól cselekedik, az Istentől vagyon, aki kediglen gonoszul cselekedik, nem látja az Istent.
az Demetriuszról mindenek tanúbizonyságot tőnek, az igazság is tanúbizonyságot tőn, de mi is tanúbizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy az mi tanúbizonyságunk igaz.
sok dolgom vala, kit kell vala megírnom, de nem akarok tintának és írószerszámnak általa írnom teneked.
reménylem kediglen, hogy én hamar való időben meg foglak tégedet látni, és jelenlétünkben szembe szóljunk.
békességed legyen teneked! köszönnek teneked az te barátid. köszönj az mi barátinknak nevük szerint.