Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az galáciabelieknek írt

chapter 1


Chapters:

1 2 3 4 5 6


verse #1

én Pál, ki nem emberektől, sem embereknek általa vagyok apostol, hanem az Jézus Krisztusnak és az Atyaistennek általa, ki feltámasztá azt halottaiból,


verse #2

és mind az atyafiak, kik énvelem vannak, írjuk ez levelet az Galáciában való egyházbeli népeknek.


verse #3

kívánunk tinektek az Istentől, az mi Atyánktól, és az mi Urunk Jézus Krisztustól isteni kedvet és békességet,


verse #4

ki ő magát adá az mi bűneinkért, hogy kivenne minket ez jelenvaló gonosz világból az Istennek, az mi Atyánknak akarata szerint,


verse #5

kinek dicséret adassék mindörökkön örökké! ámen.


verse #6

csodálok rajta, hogy az Krisztustól, ki elhíva titeket az ő hozzátok való kedvinek általa, ilyen hamar más evangéliumra vitettek,


verse #7

mely nem egyéb, hanem vannak nekik, kik megháborítanak titeket, és akarják elfordítani az Krisztus evangéliumát.


verse #8

de még ha én magam prédikálnék is, avagy az angyal prédikálna az mennyországból tinektek evangéliumot ennek kívüle, amelyet prédikáltunk tinektek, átkozott dolog legyen!


verse #9

miképpen ennek előtte is megmondám, mostan is ismét megmondom: ha valaki prédikáland tinektek evangéliumot ennek kívüle, amelyet vétek, átkozott dolog legyen!


verse #10

mert mostan emberi dolgokra intek-e, avagy isteni dolgokra? avagy embereknek igyekezem-e magamat kelletnem? mert ha ez ideiglen embereknek kellettem volna magamat, az Krisztus szolgája nem volnék.


verse #11

megjelentem kediglen tinektek, atyámfiai, az evangéliumot, amelyet én prédikáltam, hogy nem ember által vagyon.


verse #12

mert én nem embertől vettem azt, sem embertől nem tanultam, hanem az Jézus Krisztusnak megjelenésének általa.


verse #13

mert hallottátok, miképpen forgottam legyen én az zsidó törvényben régenten, hogy felette igen háborgatom vala az Istennek egyházbeli népét, és pusztítom vala azt.


verse #14

és gyarapodom vala az zsidó törvényben sokaknak felette, kik az én nemzetemben énvelem egykorúak valának, mikoron felette igen adtam volna magamat az én eleimtől szerzett dolgokra.


verse #15

de minek utána jónak láttaték ez az Istennek, ki magának kiválasztott vala engemet még az én anyámnak méhében, és elhíva az ő kedvének általa evégre,


verse #16

hogy kijelentené az ő Fiát énáltalam, hogy prédikálnám őtet az pogányoknak közötte, meg nem láttatám mindjárt az evangéliumot az testtel és az vérrel,


verse #17

sem meg nem térék Jeruzsálembe az énelőttem való apostolokhoz, hanem elmenék Arábiába, és újonnan térék meg Damaszkuszba.


verse #18

annak utána három esztendőnek utána Jeruzsálembe megtérék, hogy meglátnám Pétert, és őnála tizenöt napon lakozám.


verse #19

az apostolok közül kediglen egyebet senkit nem láttam, hanem Jakabot, az Úristennek atyafiát.


verse #20

ím, az Isten előtt, hogy hamisat nem mondok ezekben, amelyeket írok.


verse #21

annak utána Szíriának és Kilikiának tartományába menék.


verse #22

ismeretlen valék kediglen személyem szerint az Zsidóországban való egyházbeli népek között, kik az Krisztus hitében valának.


verse #23

hanem csak ez hír vala őnáluk: az, ki egyszer háborgat vala minket, ám mostan az hitet prédikálja, melynek régenten romlására vala.


verse #24

és dicséretet tesznek vala az Istennek énbennem.

Chapters:


Books