Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az galáciabelieknek írt

chapter 4


Chapters:

1 2 3 4 5 6


verse #1

ezt mondom kediglen, valamennyi ideiglen az örökös gyermek semmiben nem különb az szolgától, jóllehet, mindeneknek ura legyen,


verse #2

hanem az nevelőknek és az dolgosoknak birtokuk alatt vagyon mindaddig, míg az ő atyja ezt elvégezte.


verse #3

ezenképpen mi is, mikoron gyermekek volnánk, ez világi teremtett állatoknak birtoka alatt valánk, és szolgálat alá valánk vettetvén.


verse #4

de minek utána eljött volna az időnek beteljesedése, elbocsátá az Isten az ő Fiát, ki asszonyi állattól születék, és ki az ó törvény alatt lőn,


verse #5

hogy megváltaná azokat, kik az ó törvénynek birtoka alatt valának, hogy őneki fiai lennénk, kiket ő fiaivá fogada.


verse #6

hogy mivel kediglen az Isten fiai vagytok, az Isten az ő Fiának lelkét az ti szívetekbe bocsátá, melynek általa imádságunkban ezt kiáltjuk: atya, Atya!


verse #7

annak okáért immáron nem vagy szolga, hanem fiú, hogyha fiú vagy, az Istennek örököse is vagy az Krisztusnak általa.


verse #8

de még akkor, mikoron az Istennek ismeretire nem jutottatok volna, azoknak tésztek vala szolgálatot, kik természet szerint nem Istenek.


verse #9

de mostan, minek utána az Istennek ismeretire jutátok, sőt, inkább minek utána az Isten titeket az ő ismeretire hoza, mi módon fordultok újonnan evilági erőtlen és magának jó tehetetlen teremtett állatokra, és mi módon akartok ismét újonnan azoknak szolgálni?


verse #10

napokat és holnapokat és időket és esztendőket megválasztván üdültök.


verse #11

féltelek titeket, hogy hiába ne tettem legyen munkát tiveletek.


verse #12

atyámfiai, kérlek titeket, legyetek úgy, mint én vagyok, mert én is úgy vagyok, mint ti. semmiben meg nem sértettetek engemet.


verse #13

tudjátok, hogy az testnek erőtlen voltának általa prédikálám én tinektek az evangéliumot ennek előtte,


verse #14

és az énfelőlem való bizonyságvételt, mely az testben vala, meg nem utálátok, sem el nem vetétek, hanem úgy tartátok engemet, mint egy Istennek angyalát, mint az Krisztus Jézust.


verse #15

annak okáért hol vagyon az ti boldogságtok? mert tanútok vagyok ebben tinektek, hogyha lehetett volna, szemeiteket is kivájattátok volna énértem.


verse #16

annak okáért az igazmondásért ellenséggé vőtök-e engemet?


verse #17

nem jól kívánnak titeket bírni, sőt, ki akarnak titeket zárni, hogy őket kívánatossággal kövessétek.


verse #18

jó dolog kediglen jó dologban kívánatossággal követnetek mindenkoron, és nem csak akkoron, mikoron tinálatok jelen vagyok.


verse #19

fiacskáim, kiket ismét újonnan kezdék szülni, mindaddiglan, mígnem az Krisztus tibennetek ábrázatot vegyen.


verse #20

akarnám, hogy jelen volnék tinálatok, és elváltoztatnám az én szómat, mert nem tudom, mit tegyek tifelőletek.


verse #21

mondjátok meg énnekem, kik az ó törvénynek birtoka alatt akartok lenni, az törvényt nem hallgatjátok-e?


verse #22

mert meg vagyon írva, hogy Ábrahámnak két fia volt, egyik az szolgáló renden való asszonytól, és egyik az szabad renden valótól.


verse #23

de az, ki az szolgáló renden valótól születék, test szerint születék, az, ki kediglen az szabad rendben valótól, isteni ígéretnek általa születék.


verse #24

mely dolgok másunnan vett beszédnek általa mondattatnak. mert az két testamentumot jegyzik ezek. és ezeknek egyik az Sínai-hegyről vőn eredetet szolgálatra nemzvén, mely hegy Hágárnak is hívattatik.


verse #25

mert az Hágár ugyanazon hegy Arábiában, melyet Sínai-hegynek hínak, az város felé vagyon kediglen, melyet mostan Jeruzsálemnek hínak, szolgálatban él kediglen az ő fiával.


verse #26

de az Jeruzsálem, mely odafel vagyon, szabad állapotban vagyon, mely mindenikünknek anyja.


verse #27

mert meg vagyon írva: örülj, te meddő asszony, ki gyermeket nem szülsz, fakaszd ki szódat, és kiálts, ki gyermeket nem kezdesz hozni. mert az elhagyott asszonynak több fiai lesznek, hogynem mint annak, akinek férje vagyon.


verse #28

mi kediglen, atyámfiai, az ígéretnek fiai vagyunk az Izsák szerint.


verse #29

de miképpen akkoron, aki test szerint született vala, háborgatja vala azt, aki lélek szerint született vala, ugyanazonképpen vagyon mostan is.


verse #30

de hogy mond az Írás? vesd el tetőled az szolgáló renden való asszonyt az ő fiával egyetembe, mert örökös nem leszen az szolgálónak fia az szabad állapotbeli asszonynak fiával.


verse #31

annak okáért, atyámfiai, nem vagyunk az szolgálónak fiai, hanem az szabad állapotbelinek.

Chapters:


Books