Evangélium Szent Lukács írása szerint

chapter 11


Chapters:


verse #1

és lőn, mikoron imádkoznék némely helyen, minek utána megszűnék, mondá némely őneki az ő tanítványainak közüle: Uram, taníts minket imádkozni, miképpen János is tanította az ő tanítványait.


verse #2

és mondá őnekik. mikor imádkoztok, ezt mondjátok: mi Atyánk, ki az mennyekben vagy, szenteltessék az te neved, jöjjön el az te országod, legyen az te akaratod, miképpen mennyben, azonképpen az földön is.


verse #3

az mi kenyerünket, az minden napit, adjad nekünk ma. és bocsásd meg minekünk az mi bűneinket, mert mi is meg megbocsátunk mindennek, ki minekünk tartozik. és ne juttass minket kísértetbe, de szabadíts meg minket az gonosztól.


verse #5

és mondá azoknak: kicsoda tiközületek az, kinek barátja fog lenni, és éjfélbe őhozzá megyen, és ezt mondja őneki: barátom adj énnekem kölcsön három kenyeret,


verse #6

mert egy barátom tért útjából énhozzám, és nincsen mit tennem eleibe.


verse #7

és az belül felelvén ezt mondja. ne tégy munkát énnekem, immáron az ajtó be vagyon zárolván, és az én gyermekeim énvelem vannak az háló házban, nem kelhetek fel, hogy teneked adjak.


verse #8

mondom tinektek, ha igaz, nem fogott volna adni is azért, hogy barátja legyen őneki, demaga csak az ő kérésben való nagy untatásáért is felkel, és igaz annyit ád, az mennyire szüksége vagyon.


verse #9

én és ezt mondom tinektek. kérjetek, és az mit kértek, megadattatik tinektek. keressetek, és az mit kerestek, megtaláljátok. zörgessetek, és ajtó nyittatik tinektek.


verse #10

mert minden, az ki kér, az mit kér, megnyeri, és az ki keres, az mit keres, megleli, és az zörgetőnek ajtó nyittatik jövendőre.


verse #11

kicsoda kediglen tiközületek az atya, melytől ha az fiú kenyeret kérend, nemde követ ad-e őneki? avagy ha halat kér, nemde az halért kígyót ad-e őneki?


verse #12

avagy ha tyúkmonyát kér, nemde skorpiót ad-e őneki?


verse #13

annak okáért ha ti gonoszok lévén jó ajándékokat tudtok adni az ti fiaitoknak, mennyivel inkább az ti mennyei atyátok Szentlelket ad azoknak, az kik kérik őtet.


verse #14

és ördögöt űz vala, és az ördög néma vala. és mikoron kiűzte volna az ördögöt, megszólala az néma, és az sereg népek elcsodálkozának.


verse #15

nékik kediglen őközülük ezt mondják vala. az Belzebulnak az ördögöknek fejedelmének erejével űz ördögöt.


verse #16

és egyebek kísértvén az égből csodát kívánnak vala látni őtőle.


verse #17

ő kediglen, mikoron tudná az ő gondolatukat, mondá őnekik: minden ország elpusztul, az mely önmagának ellene meghasonlott, és egyik ház az másik házra esik.


verse #18

hogyha az sátán is önmagának ellene meghasonlott, miképpen marad meg az ő országa? mert azt mondjátok, hogy én az Belzebulnak erejével űzök ördögöket,


verse #19

hogyha én Belzebulnak erejével űzök ördögöket, az ti fiaitok ki erejével űznek? azért ők ti ítélőitek lesznek.


verse #20

ha kediglen Istennek ujjával űzök ördögöket, bizonyával az Istennek országa tirátok jutott.


verse #21

mikoron az erős fegyveres őrizi az ő palotáját, békességen vannak azok, az melyeket bír,


verse #22

mihelyen kediglen őnálánál erősebb jutand oda, és meggyőzendi őtet, minden ő fegyverét elviszi, kikben bízik vala, és az ő zsákmányolt marháit elosztá.


verse #23

az ki énvelem nincsen, énellenem vagyon, és az ki énvelem nem gyűjt, tékozlást teszen.


verse #24

mikoron az fertelmes szellet kimenend az emberből, száraz helyeken jár, és nyugodalmat keres, és mikoron nem találand, ezt mondja. megtérek az én házamba, honnan kijövék.


verse #25

és mikoron eljövend, seperve és ékesítve találja.


verse #26

legottan elmegyen, és hét egyéb szelletet viszen fel ővele, kik őnálánál ártalmasabbak, és bemenvén ott lakoznak, és az embernek végső dolgai gonoszbak lesznek az ő első dolgainál. lőn kediglen, mikoron ezt mondaná, némely asszonyi állat felemelvén az ő szavát az sereg nép közül mondá őneki: boldog az méh, az mely tégedet viselt, és boldogok az emlők, az melyeket szoptál.


verse #28

és az Jézus mondá: sok inkább boldogok, az kik az Istennek beszédét hallgatják, és azt megőrizik.


verse #29

az sereg népeknek kediglen, kik nagy sűrűséggel körülvették vala őtet, kezde ezeket mondani: ez gonosz fajú nép csodát kíván látni, és egyéb csoda nem adatik őneki, hanem csak az Jónás próféta csodája.


verse #30

mert miképpen az Jónás csoda lőn az Ninive városbelieknek, azonképpen leszen az embernek Fia is ez fajú népnek.


verse #31

az dél szélről való királyné asszony feltámad az ítéletkoron ez fajú népnek férfiaival, és elkárhoztatja őket, mert az földnek végső részéről jöve el, hogy az Salamonnak bölcsességét hallaná, és íme nagyobb vagyon itt ez helyen, hogynemmint az Salamon volna.


verse #32

az ninivebeli férfiak feltámadnak az ittlétkoron ez gonosz fajú néppel egyetembe, és elkárhoztatták azt, mert penitenciára tértenek az Jónásnak prédikálása miatt. és íme nagyobb vagyon itt ez helyen, hogynemmint az Jónás volna.


verse #33

senki rejtekhelyre nem teszi az szövétneket, az melyet meggyújt, sem az köböl alá, hanem az világtartóra, hogy az kik bemennek, lássanak az világnál.


verse #34

az testnek szövétneke az szem. azért mikoron az te szemed együgyű leend, mind az egész tested világos leszen, hogy ha gonosz leend, az te tested is sötétes leszen.


verse #35

azért meglásd, hogy az világosság, az mely tebenned vagyon, sötétség ne legyen.


verse #36

ha azért mind az te egész tested világos leend, és valamely részében sötétes nem leend, ekképpen egész tested világos leszen, miképpen mikoron az szövétnek az ő világosságával tégedet meg megvilágosít.


verse #37

és mikoron szólna, kéré őtet némely farizeus, hogy őnála ebédelnék. az Jézus kediglen bemenvén asztalhoz üle.


verse #38

az farizeus kediglen mikoron látta volna, csodálkozék rajta, hogy az ebédnek előtte meg nem mosdott volna.


verse #39

és mondá az Úristen őneki. mostan ti farizeusok az pohárnak és az tálnak külső részét megtisztítjátok, és az mi tibennetek belül vagyon teljes ragadozással, és gonoszsággal.


verse #40

ti esztelenek, nemde az, ki azt teremtette, az mi kívül vagyon, azt is az teremtette-e, az mi belül vagyon?


verse #41

demaga az mi marhátoknak felette vagyon, adjátok alamizsnába, és mindenek tisztán vannak tinektek.


verse #42

de jaj tinektek farizeusoknak, mert kiadjátok az dézsmát az mintából, és az rutából, és mindennemű kerti veteményből, és az igaz ítéletet, és az isteni szeretetet elmúlatjátok. ezeket meg kell vala tenni, amazokat is nem kell vala elhagyni.


verse #43

jaj tinektek farizeusoknak, kik fő székeket szerettek az zsinagógában, és az vásárt köszöneteket.


verse #44

jaj tinektek írástudók, és farizeusok, tettetes szentségűek, mert olyaténok vagytok, mint az koporsók, kik meg nem tetszenek, és az emberek mikoron rajtuk járnak, nem tudják,


verse #45

felelvén kediglen némely az törvénytudók közül mondá őneki. mester, mikoron ezeket mondod, minket is bosszúsággal illetsz.


verse #46

és az Jézus mondá: jaj tinektek is törvénytudók, mert embereket terhekkel megterheltek, melyeket el nem viselhetnek, és ti csak egy ujjatokkal sem illetitek az terheket.


verse #47

jaj tinektek, mert épülést tesztek az prófétáknak koporsóin, az ti atyáitok ölték kediglen meg őket.


verse #48

bizonyával tanúbizonyságot tesztek róla, hogy ti is rá hagyjátok az ti atyáitoknak cselekedetét. mert bizony az, hogy azok ölték meg őket, ti kediglen építést tesztek az ő koporsóikon.


verse #49

annak okáért az Istennek bölcsessége is ezt mondotta: prófétákat és apostolokat bocsátok őhozzájuk, és azok közül meg fognak ölni, és háborgatni fogják őket,


verse #50

hogy megkerestessék ez ilyen fajú népen minden prófétáknak vére, ki ez világnak teremtésétől fogva kiöntetik,


verse #51

az Ábelnek vére ontásától fogva, mind az Zakariásnak vére ontásáiglan, kit az szent egyháznak, és az oltárnak közötte vesztének el. bizony mondom tinektek, meg megkerestetik ez gonosz fajú népen.


verse #52

jaj tinektek törvénytudóknak, mert hozzátok vőtök az tudománynak kulcsát, ti be nem mentetek, és azokat is megtiltjátok, az kik bemennek vala.


verse #53

mikoron kediglen ezeket mondaná őnekik. az törvénytudók és az farizeusok erősen kezdének őrá állani, és fogásképpen sok dolgokról kezdék őtet kérdezni


verse #54

lest vetvén őneki, és igyekezvén valamit az ő szájából kivenni, hogy őtet bevádolnák.

Chapters:


Books