chapter 8
és lőn továbbá ez, ő maga is város és faluszerte jár vala prédikálván, és hirdetvén az Istennek országát, és ővele vala az tizenkét tanítvány,
és némi asszonyi állatok, kik meggyógyultanak vala az gonosz szelletektől, és az ő betegségükből. Mária, ki Magdalénának hívattatik, kiből hét ördög ment vala ki,
és Johanna, Kuzának felesége, ki az Heródesnek gondját viselé és felnevelé, és Zsuzsanna, és sok egyéb asszony, kik szolgálatot tesznek vala őneki az ő marhájukból,
mikoron kediglen sok sereg nép gyűlne egybe, és minden városokból őhozzá sietnének, ezt mondá hasonlatos beszéd szerint. kimene az, ki magot vet vala, hogy az ő magját elvesse, és az magvetés közbe némely mag az útfélen esék, és elnyomottaték, és az égi madarak megevék az magot.
és más vetemény mag az kősziklára esék, és mikoron kikelt volna, megasza, mert nem vala nedvessége.
és más mag az tövisek közébe esék, és mikoron az tövisek egyetembe felnőttenek volna, megfojták az magot.
és más mag jó földbe esék, és mikoron felnőtt volna, száz annyit teremte, ezt mondván ezt kiáltja vala: az kinek hallani való füle vagyon, hallgassa meg.
kérdik vala kediglen őtet az tanítványok ezt mondván: micsoda hasonlatos beszéd volna ez?
és ő mondá: tinektek meg vagyon adatván ez, hogy megtudjátok az Istennek országának isteni titkai, egyebeknek kediglen hasonlatos beszéd által, hogy látván ne lássanak, és hallván értelem bennük ne legyen.
ez hasonlatos beszéd kediglen ez: az mag az Istennek beszéde,
az kik kediglen az útfélen, ezek az, kik hallják, annak utána eljő az ördög, és kiviszi az Istennek beszédét az ő szívükből, hogy veszedelemtől magukat meg ne tarthassák, ha jövendőre annak hinnének.
az kik kediglen az kősziklán, ezek azok, kik mikoron hallandják, örömmel fogadják az Istennek beszédét, és ezeknek gyökerük nincsen, kikben csak ideig vagyon az hit, és az kísértésnek idején elszakadnak az hittől.
az mely mag kediglen az töviseknek közébe esék, ezek azok, az kik hallották, és ez világi szorgalmatosságoknak, és gazdagságnak és gyönyörűségben való életnek miatta elmennek és megfojták, és gyümölcsöt nem teremtnek.
az mely kediglen az jó földbe esék, ezek azok, az kik tiszteletes és jó szívvel hallgatják az Istennek igéjét, és megtartják, és békességgel való tűrésnek általa gyümölcsöt teremtenek.
senki kediglen, mikoron szövétneket gyújt, azt edénnyel be nem borítá, avagy az ágy alá nem teszi, hanem az világtartóra, hogy az kik bemennek, lássák az világosságot.
mert semmi oly titok dolog nincsen, melynek nyilván ne kelljen lenni, és semmi oly elrejtett dolog nincsen, melyet meg ne kelljen tudni, és mely napvilágra ne jöjjön jövendőre.
meglássátok annak okáért, miképpen hallgassátok. mert többre több adatik annak, az ki az isteni ajándékkal él, és valaki vele nem él, az is elvétetik őtőle, az mivel alítja önmagát élni.
jövének kediglen őhozzá az ő anyja és atyjafiai, és az sereg néptől nem mehetnek vala őhozzá,
és meg megüzenék őneki, és ezt mondák: az te anyád és az te atyádfiai itt künn állanak akarván tégedet látni.
és ő felelvén mondá őnekik. az én anyám és az én atyámfiai azok, az kik az Istennek beszédét hallgatják, és meg megteszik ezt.
lőn kediglen egynémely napon, hajóba hága mind ő maga és mind az ő tanítványai is, és mondá őnekik: keljünk által, és menjünk ez álló víznek túlsó partjára, és eloldák az hajót.
és mikoron ők az hajóban mennének, elaluvék. és nagy vész támada az vízen, és elmerülnek vala, és nagy veszedelemben valának,
és Jézushoz menének, és fel felserkentek őtet ezt mondván: nagy Uram, nagy Uram, elveszünk, és mikoron felköltötték volna, megfeddé az szelet, és az vízen való vészt, és megállának, és csendesség lőn.
és mondá őnekik. hol vagyon az ti hitetek? és azok megfélemlének és elcsodálkozának, és ezt mondják vala egymásnak: vajon kicsoda ez? mert mind az szeleknek és mind az vizeknek parancsol, és engednek őneki?
és hajón menének az gerazabelieknek tartományába, mely az Galileának ellenébe vagyon.
és mikor az hajóból az földre kiszállott volna, eleibe mene őneki egy férfiú az városból, kiben ördög volt immáron sok időtől fogva, és ruhát nem veszen vala őrá sem házban nem lakik vala, hanem az koporsókban.
mihelyen kedig az Jézust látta volna, és fel felkiáltott volna, őelőtte leesék, és nagy szóval ezt mondá mi dolgom vagyon énnekem teveled, Jézus, felséges Istennek fia? kérlek tégedet, ne kínozz engemet.
mert parancsol vala az fertelmes szelletnek, hogy kimenne az emberből. mert gyakorta indult vala fel benne, és láncokkal megkötözik vala, és béklyókban őrizik vala, és az mivel megkötözik vala elszaggatja vala, és az ördögtől az puszta helyekre kényszeríttetik vala menni.
megkérdé kediglen őtet az Jézus, és mondá: micsoda teneked neved? és az mondá: sereg. mert sok ördög bújt vala őbele,
és kérék az Jézust az ördögök, hogy ne parancsolna őnekik, hogy mélységbe mennének.
vala kediglen ott sok nyáj disznó, mely az hegyen eszik vala, és kérik vala őtet, hogy azt engedné őnekik, hogy azokba mennének, és megengedé őnekik.
kimenének annak okáért az ördögök az emberből, és az disznókba menének, és az nyáj nagy sebességgel az meredeken az álló vízbe mene, és belehala. és minek utána láták az pásztorok, az mi történt vala elfutának, és hírt vőnek az városba és az szállásokra.
kimenének kediglen, hogy meglátnák, az mi lett vala, és Jézushoz menének, és megtalálák az embert, az kiből az ördögök kimentenek vala, tehát az Jézusnak lábainál ül, és felöltözött, és ép eszű, és megfélemlének.
megbeszélék kediglen azoknak azok is, az kik látták vala, miképpen gyógyult vala meg.
és az gerazabelieknek minden sokasága kéré őtet, hogy elmenne őközülük. mert nagy félelem foglalta vala meg őket. Jézus kediglen az hajóba hága, és megtére.
mert kérte vala őtet az férfiú, kiből az ördögök kimentenek vala, hogy engedné őtet ővele lenni. de elbocsátá tőle őtet az Jézus ezt mondván:
térj meg az te házadhoz, és hirdesd meg, az melyeket az Isten teveled tett. és elmene, és mind az egész városon meghirdete, az melyeket az Jézus ővele tett vala.
lőn kediglen, mikoron megtérne Jézus, nagy kívánsággal fogadá őtet az népnek serege, mert mind várják vala őtet.
és íme egy férfiú jöve őhozzá, kinek Jairus vala neve, és ez az zsinagógának fejedelme vala, és Jézusnak lábaihoz esék kérvén őtet, hogy az ő házába bemenne.
mert vala őneki egy leánya, közel tizenkét esztendős, és az leány halálán vala. de az odamenés közben az sereg népek megszólíták vala őtet.
és vala egy asszonyi állat, kin vérhas vala tizenkét esztendőtől fogva, mely minden marháját az orvosokra költötte vala, és senki nem gyógyíthatta vala meg
az hátul Jézushoz járula, és illeté az ő ruhájának szélét, és legottan megálla az ő vérének folyása,
és mondá az Jézus: kicsoda az, ki engemet illete? mikoron senki meg nem mondaná, mondá Péter és azok, az kik ő vele valának: nagy uram, az sereg népek szorongatnak, és taszigálnak tégedet, és ezt mondod: kicsoda illete engemet?
az Jézus kediglen mondá: valaki de illete engemet, mert én érzém, hogy isteni erő mene ki énbelőlem.
látván kediglen az asszonyi állat, hogy titkon nem lehetett volna, reszketvén előmene, és lábainak előtte leesék, és megjelente őneki mind az egész népnek előtte, mi okért illette volna őtet, és miképpen legottan meggyógyult volna.
és mondá Jézus őneki. bátorságod legyen leányom, az te hited tartott meg tégedet, menj el békességgel.
még mikoron ezt szólná, eljöve némely ember az zsinagógának fejedelmének házától, és mondá őneki: meghala az te leányod, ne bántsd az mestert.
az Jézus kediglen ez beszédet hallván az leánynak atyjának ezt felele: ne félj, higgyed csak, és meggyógyul.
és mikor az házba ment volna, senkit nem hagya vele bemenni, hanem csak Pétert és Jakabot és Jánost és az leánynak az atyját és az anyját.
Siratják vala kediglen, és jajgatják vala az leányt mind. és Jézus mondá: ne sírjatok, nem halt meg, hanem aluszik.
és megnevetik vala őtet, mert tudják vala, hogy meghalt volna.
Jézus kediglen az házból mindeneket kényszeríte kimenni, és az ő kezét fogván kiáltást tőn, és ezt mondá: leány, kelj fel.
és megtére az ő lelke, és legottan felkele, és hagyá, hogy enni adnának őneki.
és az ő szülei igen elcsodálkozának. és Jézus parancsola őnekik, hogy valakinek meg ne mondanák, az mi lett vala.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly