Evangélium Szent Lukács írása szerint
4. fejezet
1. vers
Jézus kediglen Szentlélek Istennel teljes lévén megtére az Jordán vizéből, és Szentlélek Istentől az pusztába viteték,
2. vers
és negyven napiglan kísértetik vala az ördögtől, és semmit nem ivék az napokba, és végre az negyven nap betelvén megéhezék.
3. vers
mondá kediglen őneki az ördög: ha fia vagy az Istennek, mondjad emez kőnek, hogy legyen kenyérre.
4. vers
és felelvén az Jézus őneki mondá: meg vagyon írva. nem csak kenyérrel él ember, hanem Istennek minden igéjével.
5. vers
és vele felvivé őtet az ördög egy magas hegyre, és megmutatá őneki ez földnek kerekségének minden országait egy punktnyi időben,
6. vers
és monda őneki az ördög: teneked adom mindez hatalmasságot, és ezeknek dicsőségét, mert énnekem vannak adva, és valakinek akarom, annak adom azt.
7. vers
annak okáért, ha te leesvén én énelőttem imádandasz engemet, mind tieid lesznek.
8. vers
és felelvén az Jézus mondá őneki: eredj hátam megette sátán, mert meg vagyon írva: imádjad az te uradat istenedet, és csak őtet szolgáld.
9. vers
és Jeruzsálembe vivé őtet, és az templomnak levegőjére áltatá őtet, és mondá őneki. ha fia vagy az Istennek, bocsásd alá tenmagadat.
10. vers
mert meg vagyon írván, hogy az ő angyalainak parancsol jövendőre tefelőled, hogy megtartsanak tégedet,
11. vers
és kezekbe felvesznek tégedet, hogy az kőbe az te lábadat meg ne sértsed.
12. vers
és felelvén Jézus mondá őneki: meg vagyon mondva, ne kísértsed az te Uradat Istenedet.
13. vers
és mikor minden kísértés elvégeztetett volna, el méne őtőle az ördög egy ideig.
14. vers
és megtére az Jézus az Szentlélek erejével Galileába, és híre lőn őneki mind az egész tartományban,
15. vers
és ő tanít vala az ő zsinagógájukban, és mindenektől dicsértetik vala.
16. vers
és Názáretbe mene, holott ő feltartatott vala, és az ő szokása szerint bemene az szombatnak ünnepnek napján az zsinagógába, és felkele írás olvasni,
17. vers
és kezébe adák őneki az Ézsaiás prófétának könyvét, és mikor kiteríté az könyvet, az helyre talála, holott ez vala megírva:
18. vers
az Úr Istennek lelke énrajtam vagyon azért, hogy kenettel megkene engemet, elbocsáta engemet, hogy az szegényeknek evangéliumot hirdessek, hogy meggyógyítsam az töredelmes szívüket. hogy foglyoknak elszabadulást prédikáljak, és vakoknak látást, hogy megrontottakat eleresszek megszabadításnak általa,
19. vers
hogy prédikáljam az Úristennek foganatos esztendejét.
20. vers
és az könyvet egybehajtogatván az szolgának megadá, és ismét leüle. és az zsinagógában mindenek őrá néznek vala, és szemüket el nem veszik vala róla.
21. vers
kezde kediglen mondani őnekik: ma telt be ez írás az ti füleitekben.
22. vers
és mind tanúbizonysággal valának őneki, és csodálkoznak vala az ő beszédének kedves voltán, melyek az ő szájából kiszármaznak vala, és ezt mondják vala. nem ez-e az Józsefnek fia?
23. vers
és mondá őnekik: mindenestül fogván emez hasonlatos beszédet fogjátok mondani énnekem: orvos, gyógyítsd meg tenmagadat. valamennyi dolgokat hallottunk, hogy Kapernaumban cselekedtél, tedd meg itt is az te hazádban.
24. vers
mondá kediglen. bizony mondom tinektek, hogy egy prófétának is nincsen becsülete az ő hazájában.
25. vers
de igazsággal mondom tinektek. az Illésnek idejében sok özvegyek valának Zsidóországban, mikoron bezárattaték az mennyország három esztendeiglen és hat hónapiglan, mikoron nagy éhség lett volna mind ez egész földön,
26. vers
és Illés azokhoz egyikhez sem bocsáttaték, hanem csak szidón tartománybeli Sarepta nevű városba az egy özvegyasszonyhoz.
27. vers
és sok poklosok valának Zsidóországban Elizeus prófétának idejében, és senki őközülük meg nem tisztula, hanem csak az szíriabeli Naamán.
28. vers
és mind betelének haraggal az zsinagógában ezeket hallván,
29. vers
és feltámadának, és kiverék őtet az városból és vivék őtet mind az hegynek tetejéiglen, mely hegyen az ő városuk rakatott vala, hogy az meredeken alávetnék őtet.
30. vers
ő kedig mentében őközöttük megyen vala által.
31. vers
és alámene Kapernaumba, Galileának városába, és ott tanítja vala őket az ünnepnapokon, és nagyon csodálkoznak vala az ő tudományán, mert az ő beszéde hatalommal vala egybefoglalván.
33. vers
és vala ott az zsinagógában egy ember, kiben förtelmes ördögnek szellete vala, és felkiálta nagy felszóval, és mondá:
34. vers
no te názáretbeli Jézus, mi dolgod vagyon teneked mivelünk? azért jöttél-e, hogy minket el elveszejts? tudom, ki vagy te, az Istennek amaz szentje vagy.
35. vers
és megfeddé az ördögöt az Jézus ezt mondván: némulj meg, és menj ki belőle. és mikoron közöttük leverte volna őtet az ördög, kimene őbelőle, és semmit nem árta őneki.
36. vers
és mind megfélemlének, és szólnak vala őköztük, és ezt mondják vala. micsoda beszéd ez? hogy önnön hatalmával és tehetségével parancsol az fertelmes szelleteknek is, és kimennek?
37. vers
és az ő híre kiterjed vala az tartománynak mindenfelől való helyére.
38. vers
mikoron kediglen felkölt volna Jézus az zsinagógából, bemene az Simonnak házába, az Simonnak kediglen napát erősen leli vala az hideg. és kérék az Jézust őérte.
39. vers
és az Jézus megállván annak feje felett, megfeddé az hideglelésnek betegségét, és az elhagyá az asszony embert. és legottan felkelvén őnekik szolgál vala.
40. vers
mikoron kediglen az nap elnyugodnék, mindenek, kiknek különb-különb féle betegségbeli kóruk vala, az Jézushoz viszik vala őket. és ő mindenikre kezeit tévén meggyógyítja vala őket.
41. vers
sokakból kediglen ördögök is kimennek vala, kik kiáltanak vala, és ezt mondják vala. te vagy az Krisztus, az Istennek fia. és megfeddvén nem hagyja vala őnekik azt mondani, hogy tudnák, hogy ő volna az Krisztus.
42. vers
mikoron kediglen nappalra költenek volna, kieredvén puszta helyre megyen vala, és az népeknek seregei keresik vala őtet. és elindulván szinte odamenének, az holott Jézus vala, és megtartóztatták vala őtet, hogy el ne távoznék őtőlük.
43. vers
az Jézus kediglen mondá őnekik. egyéb városokban is kell énnekem az Istennek országát prédikálanom, mert ezért bocsáttattam el,
44. vers
és prédikál vala Galileának zsinagógáiban.
Könyvek
