Evangélium Szent Lukács írása szerint
21. fejezet
1. vers
felemelvén kediglen szemeit látá azokat, az kik az ő hozott ajándékait az egyháznak kincstartó ládájába vetik vala be, kik gazdagok valának.
2. vers
láta kediglen egy szegény özvegyet is, ki két kisded pénzt vet vala be oda.
3. vers
és mondá. bizony mondom tinektek, hogy ez szegény özvegy mindezeknél többet vete be.
4. vers
mert azok mind abból vetének pénzt az Istennek ajándékának közébe, az mi őnekik már hájuknak felette vagyon, ez kediglen az ő nagy szükségben való voltából minden életre való marháját, mely őneki vala, bevete.
5. vers
és mondá nékiknek, kik az templomnak felőle szólnak vala, hogy szép kövekkel, és egyházban feltett ajándékokkal megékesített volna.
6. vers
eljőnek az napok, melyekben ez köveknek közüle, az melyeket láttok, nem hagyattatik egy kő az más kövön, ki el ne töressék.
7. vers
megkérdék kediglen őtet ezt mondván: mester, mikoron lesznek ezek, és mi jele annak, mikoron ezek eljövendők lesznek?
8. vers
és Jézus mondá. meglássátok, hogy el ne hitessenek titeket. mert sokan fognak eljőni az én nevembe ezt mondván: én vagyok az Krisztus. és az idő közel vagyon. azért ne kövessétek azokat!
9. vers
mikoron kediglen hallandjátok, hogy hadakozások vannak, és népek feltámadtanak, meg ne rettenjetek, mert ezeknek először mind meg kell lenni, de míglen nincsen az vég.
10. vers
mond vala továbbá őnekik: egy nép más népnek ellene feltámad, és egy ország más országnak ellene,
11. vers
és helyek szerte nagy földindulások lesznek és éhségek és döghalálok és rettenetes dolgok, és az égből nagy csudák lesznek,
12. vers
de mindezeknek előtte, titeket meg fognak, és üldözni kezdenek gyülekezetben kézbe adván és őrizet alá vetvén, és királyokhoz, és fejedelmekhez vonszanak az én nevemért.
13. vers
történék kediglen ez tinektek tanúbizonyságotokra.
14. vers
annak okáért az ti szívetekbe erősen berekesszétek, hogy nem kell annak előtte oltalmatokra való beszédet gondolnotok.
15. vers
mert szájat adok én tinektek és bölcsességet, melynek ellene nem mondhatnak, sem ellene nem állhatnak mindazok, kik tinektek ellenetek fognak cselekedni.
16. vers
kézbe adnak kediglen titeket még szüleitek is, és atyátok fiai, és rokonságaitok, és barátaitok, és némelyet tiközületek megölnek,
17. vers
és mindenek gyűlölni fognak az én nevemért,
18. vers
és egy hajszál az ti főtökről el nem vész.
19. vers
békességgel való tűrésnek általa hagyom, hogy bírjátok az ti lekeiteket.
20. vers
mikoron kediglen látandjátok, hogy az Jeruzsálem körül vitetik az sereg népektől, akkoron tudjátok, hogy közel legyen az ő elpusztulása.
21. vers
akkor az kik zsidó országban vannak, az hegyekre fussanak, és az kik annak közepében vannak, elmenjenek onnan, és az kik annak határában vannak, zsidó országba be ne menjenek,
22. vers
mert bosszúállásnak napjai azok, hogy az írások mind beteljesedjenek.
23. vers
jaj kedig az asszonyi állatoknak, kik terhesek, és azoknak, kik gyermeket szoptatnak az időben, mert nagy sanyargatás leszen ez földön, és ez népen nagy harag.
24. vers
és elesnek az tőrnek élének miatta, és fogva viszik el őket, minden népeknek közébe. és az Jeruzsálemet az pogány népek lábukkal meg fogják nyomkodni mindaddig, mígnem az pogányoknak ideje beteljesedik.
25. vers
és csudák lesznek az napban és az holdban és az csillagokban. és ez földeken az népek minden felől megszorulnak, és nagy utolsó szükségen fognak lenni, életekből való kétségbeesésnek miatta, mikoron az tenger zúgni fog, és az hab,
26. vers
és az emberek elhalnak félelemnek miatta, és azoknak fejükre várásának miatta, melyek ez egész földön való emberekre jőnek. mert az mennyeknek erei megindíttatnak.
27. vers
és akkoron meglátják az embernek fiát, hogy jő nagy hatalommal, és nagy dicsőséggel.
28. vers
mikoron kediglen ezek kezdenek lenni. nézzetek fel, és emeljétek fel az ti fejeiteket, mert elközelgett az ti váltságotok.
29. vers
és hasonlatosságot monda őnekik: lássátok az fügefát és minden egyéb fákat,
30. vers
mikoron immáron kifakadnak, ezt látván ti magatoktól tudjátok, hogy közel legyen az nyár.
31. vers
azonképpen ti is, mikoron ezeket látandjátok, hogy betelnek, tudjátok, hogy közel legyen az Istennek országa.
32. vers
bizony mondom tinektek, el nem múlik az emberi életnek minden ideje, mígnem ezek mind meglesznek.
33. vers
az ég, és az föld elmúlik, az én beszédem kediglen el nem múlnak.
34. vers
megtartóztassátok ti magatokat, hogy valamikoron az ti szíveitek meg ne nehezüljenek torkosságnak és részegségnek miatta, és ez világi életről való gondoknak miatta, és hogy az nap nagy hirtelenséggel titeket meg ne tapasztaljon.
35. vers
mert mint egy tőr, szinte azonképpen jő el mindenekre, kik ez egész földnek színén ölést vettenek maguknak.
36. vers
vigyázzatok annak okáért minden időben, imádkozzatok, hogy eltávoztathassátok ti mindezeket, kik eljövendők, és hogy az embernek Fiának előtte állhassatok.
37. vers
az templomban tanít vala kediglen nappal, éjjel kediglen kimenvén az hegyen lakozik vala, mely Olajfáknak hegyének mondatik,
38. vers
és minden nép nagy reggel őhozzá jár vala, hogy az templomban az ő beszédét hallgatná.
Könyvek
