⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

A királyok második könyve

20. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Azokban a napokban Ezékiás olyan súlyosan megbetegedett, hogy már a halálán volt. Eljött hozzá Ézsaiás próféta, Ámóc fia, és ezt mondta neki: „Így szól Jehova: »Lásd el utasításokkal a háznépedet, mert nem gyógyulsz meg, hanem meghalsz.«”


2. vers

Erre ő a fal felé fordult, és imádkozni kezdett Jehovához:


3. vers

„Könyörgök, ó, Jehova, emlékezz meg arról, kérlek, hogy hűségesen és teljes szívvel jártam előtted, és hogy azt tettem, amit jónak tartasz.” És Ezékiás keserves sírásra fakadt.


4. vers

Ézsaiás még ki sem ért a középső udvarra, amikor Jehova így szólt hozzá:


5. vers

„Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak, népem vezetőjének: »Így szól Jehova, ősapádnak, Dávidnak Istene: ’Hallottam imádat, és láttam könnyeidet. Lásd, meggyógyítalak. A harmadik napon fölmész Jehova házába.


6. vers

Meghosszabbítom életedet 15 évvel, és kiszabadítalak téged és ezt a várost Asszíria királyának markából, és megvédem ezt a várost önmagamért és szolgámért, Dávidért.’«”


7. vers

Ézsaiás aztán ezt mondta: „Hozzatok egy aszaltfüge-lepényt.” Hoztak tehát, rátették a kelésre, ő pedig lassanként felépült.


8. vers

Ezékiás ezt kérdezte Ézsaiástól: „Mi a jele, hogy Jehova meggyógyít engem, és hogy a harmadik napon fel fogok menni Jehova házába?”


9. vers

Ézsaiás így válaszolt: „Ez a jel számodra Jehovától, hogy valóra váltja Jehova azt, amit mondott: Mit szeretnél? Előremenjen az árnyék a lépcsőn 10 lépcsőfokkal, vagy visszamenjen 10 fokkal?”


10. vers

Ezékiás akkor így szólt: „Könnyű az árnyéknak megnyúlnia 10 fokkal, de az már nem, hogy visszafelé menjen 10 fokkal.”


11. vers

Ézsaiás próféta erre Jehovához kiáltott, és ő fokozatosan visszatérítette az árnyékot Aház lépcsőjén 10 fokkal.


12. vers

Abban az időben Babilon királya, Berodák-Baladán, Baladán fia levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy Ezékiás beteg volt.


13. vers

Ezékiás fogadta a követeket, és megmutatta nekik az egész kincstárát: az ezüstöt, az aranyat, a balzsamolajat és más értékes olajakat, a fegyvertárát, és mindent, ami a kincstáraiban volt. Semmi sem volt, amit meg ne mutatott volna nekik a házában és egész birodalmában.


14. vers

Ezek után Ézsaiás próféta bement Ezékiás királyhoz, és megkérdezte: „Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek?” „Távoli földről jöttek, Babilonból” – felelte Ezékiás.


15. vers

„Mit láttak a házadban?” – kérdezte ezután. „Mindent, ami a házamban van – válaszolta Ezékiás. – Semmi sem volt, amit meg ne mutattam volna nekik a kincstáraimban.”


16. vers

Ézsaiás erre így szólt Ezékiáshoz: „Halld meg Jehova szavát:


17. vers

»Jönnek napok, és elviszik Babilonba mindazt, ami a házadban van, és amit ősapáid összegyűjtöttek mind a mai napig. Nem marad meg semmi – ezt mondja Jehova. –


18. vers

Születendő leszármazottaid közül is elvisznek némelyeket, és udvari tisztviselők lesznek Babilon királyának palotájában.«”


19. vers

Ezékiás akkor ezt mondta Ézsaiásnak: „Jehova üzenete, amelyet átadtál, jó.” Majd ezt mondta: „Jó, mert akkor az én életemben béke és biztonság lesz.”


20. vers

Ami Ezékiás egyéb dolgait illeti, minden hatalmas tettét, hogy miként készítette el a tavat és a vízvezetéket, majd hogyan vezette be a vizet a városba, le vannak írva a júdabeli királyok idejéről szóló történelmi feljegyzések könyvében.


21. vers

Végül Ezékiás meghalt, és a fia, Manassé lett a király utána.

Fejezetek:


Könyvek