Dániel

Capítulos:

… 5 6 7 8 9 …   ⇤ ← 7 → ⇥

verso 1

Babilon királya, Belsazár uralkodásának az első évében Dániel álmot látott az ágyában fekve, és látomásai voltak. Az álmot ekkor leírta, és mindenről beszámolt.

verso 2

Így szólt Dániel:

„Ezt láttam éjszaka a látomásaimban: Az ég négy szele felkorbácsolta a nagy tengert,

verso 3

és a tengerből négy hatalmas vadállat jött elő, mindegyik különbözött a többitől.

verso 4

Az első oroszlánhoz hasonlított, és sasszárnyai voltak. Néztem, míg kitépték szárnyait, és felemelték őt a földről, két lábra állították, mint egy embert, és emberi szívet adtak neki.

verso 5

Egy másik vadállat, a második, egy medvéhez hasonlított. Felemelte a lábát, szájában a fogai között pedig három borda volt. Ezt mondták neki: »Kelj fel, és egyél sok húst!«

verso 6

Azután láttam egy másik vadállatot. Leopárdhoz hasonlított, de négy szárny volt a hátán, olyan mint a madaraké. Négy feje volt, és hatalmat kapott az uralkodáshoz.

verso 7

Ezután az éjszakai látomásokban láttam egy negyedik vadállatot, mely félelmetes, rémisztő és rendkívüli erejű volt. Nagy vasfogai voltak, falt és zúzott, ami pedig megmaradt, azt a lábával széttaposta. Különbözött az előtte lévő vadállatoktól, és tíz szarva volt.

verso 8

Miközben figyeltem a szarvakat, egy másik, egy kis szarv nőtt ki közöttük, és az előbbi szarvak közül három letört előtte. És ezen a szarvon emberi szemhez hasonló szemek voltak, és egy hencegő száj.

verso 9

Néztem, míg trónokat állítottak fel, és az, aki ősidőktől fogva létezik, leült. Ruhája fehér volt, mint a hó, és fején a haj, mint a tiszta gyapjú. A trónja lángoló tűz volt, annak kerekei pedig égő tűz.

verso 10

Tűzfolyam áradt és jött ki előle. Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte. Összeült a bíróság, és könyveket nyitottak fel.

verso 11

Akkor tovább figyeltem, mert a szarv hencegő szavakat szólt. Néztem, míg a vadállatot megölték, a testét elpusztították és tűzbe dobták.

verso 12

A többi vadállat uralkodói hatalmát elvették, életüket azonban egy ideig meg egy időszakig meghosszabbították.

verso 13

Néztem tovább az éjszakai látomásokat, és egy emberfiához hasonló valaki jött az ég felhőivel. Bebocsátást nyert ahhoz, aki ősidőktől fogva van, és elé vitték, egészen közel hozzá.

verso 14

Majd uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot kapott, hogy a népek, nemzetek és nyelvi csoportok mind őt szolgálják. Uralma örökké tartó uralom, amely nem múlik el, és királysága nem semmisül meg.

verso 15

Én, Dániel, nagyon zaklatott lettem, mert a látomások, amelyeket láttam, megrémítettek.

verso 16

Odamentem egyhez az ott állók közül, hogy megkérdezzem, mit jelent mindez. Ő válaszolt, és tudatta velem ezeknek a dolgoknak az értelmét:

verso 17

»Ez a négy hatalmas vadállat négy királyt jelent, akik majd hatalomra jutnak a földön.

verso 18

De a legfőbb Úr szentjei fogják megkapni a királyságot, és örökké az övék lesz, igen, örökkön örökké.«

verso 19

Ekkor szerettem volna többet megtudni a negyedik vadállatról, amely különbözött a többitől. Roppant félelmetes volt, vasfogai és rézkarmai voltak, falt és zúzott, és eltaposta, ami megmaradt.

verso 20

Szerettem volna többet tudni a fején lévő tíz szarvról, és a másik szarvról is, amely kinőtt, amely előtt három leesett, amelynek szemei és hencegő szája volt, és amely nagyobbnak tűnt, mint a többi.

verso 21

Láttam, amint ez a szarv hadakozott a szentekkel, és föléjük kerekedett,

verso 22

míg el nem jött az, aki ősidőktől fogva van, igazságot nem szolgáltatott a legfőbb Úr szentjeinek, és el nem érkezett annak az ideje, hogy a szentek birtokba vegyék a királyságot.

verso 23

Majd így folytatta: »A negyedik vadállat egy negyedik királyság lesz a földön. Más lesz, mint az összes többi királyság, felfalja az egész földet, eltapossa és szétzúzza azt.

verso 24

A tíz szarv pedig tíz király, akik ebből a királyságból emelkednek fel. Utánuk színre lép még egy király, aki különbözni fog az előzőektől, és megaláz három királyt.

verso 25

A legfelségesebb Isten ellen fog beszélni, és folyton zaklatja a legfőbb Úr szentjeit. Meg akarja majd változtatni az időket és a törvényt, és a kezébe adják a szenteket ideig, időkig és fél időig.

verso 26

De összeült a bíróság, és elvette a király uralmát, hogy aztán megsemmisítse és teljesen elpusztítsa.

verso 27

A királyságot, az uralmat és az egész ég alatt lévő királyságok fenségét a legfőbb Úr szentjeiből álló népnek adták. Királyságuk örökké tartó királyság, és minden uralom őket fogja szolgálni, és nekik fog engedelmeskedni.«

verso 28

Így végződött az, amit láttam és hallottam. Engem, Dánielt, annyira megrémítettek a gondolataim, hogy elsápadtam. Mindezeket azonban megőriztem a szívemben.”

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12