⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Dániel
7. fejezet
1. vers
Babilon királya, Belsazár uralkodásának az első évében Dániel álmot látott az ágyában fekve, és látomásai voltak. Az álmot ekkor leírta, és mindenről beszámolt.
2. vers
Így szólt Dániel:
„Ezt láttam éjszaka a látomásaimban: Az ég négy szele felkorbácsolta a nagy tengert,
3. vers
és a tengerből négy hatalmas vadállat jött elő, mindegyik különbözött a többitől.
4. vers
Az első oroszlánhoz hasonlított, és sasszárnyai voltak. Néztem, míg kitépték szárnyait, és felemelték őt a földről, két lábra állították, mint egy embert, és emberi szívet adtak neki.
5. vers
Egy másik vadállat, a második, egy medvéhez hasonlított. Felemelte a lábát, szájában a fogai között pedig három borda volt. Ezt mondták neki: »Kelj fel, és egyél sok húst!«
6. vers
Azután láttam egy másik vadállatot. Leopárdhoz hasonlított, de négy szárny volt a hátán, olyan mint a madaraké. Négy feje volt, és hatalmat kapott az uralkodáshoz.
7. vers
Ezután az éjszakai látomásokban láttam egy negyedik vadállatot, mely félelmetes, rémisztő és rendkívüli erejű volt. Nagy vasfogai voltak, falt és zúzott, ami pedig megmaradt, azt a lábával széttaposta. Különbözött az előtte lévő vadállatoktól, és tíz szarva volt.
8. vers
Miközben figyeltem a szarvakat, egy másik, egy kis szarv nőtt ki közöttük, és az előbbi szarvak közül három letört előtte. És ezen a szarvon emberi szemhez hasonló szemek voltak, és egy hencegő száj.
9. vers
Néztem, míg trónokat állítottak fel, és az, aki ősidőktől fogva létezik, leült. Ruhája fehér volt, mint a hó, és fején a haj, mint a tiszta gyapjú. A trónja lángoló tűz volt, annak kerekei pedig égő tűz.
10. vers
Tűzfolyam áradt és jött ki előle. Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte. Összeült a bíróság, és könyveket nyitottak fel.
11. vers
Akkor tovább figyeltem, mert a szarv hencegő szavakat szólt. Néztem, míg a vadállatot megölték, a testét elpusztították és tűzbe dobták.
12. vers
A többi vadállat uralkodói hatalmát elvették, életüket azonban egy ideig meg egy időszakig meghosszabbították.
13. vers
Néztem tovább az éjszakai látomásokat, és egy emberfiához hasonló valaki jött az ég felhőivel. Bebocsátást nyert ahhoz, aki ősidőktől fogva van, és elé vitték, egészen közel hozzá.
14. vers
Majd uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot kapott, hogy a népek, nemzetek és nyelvi csoportok mind őt szolgálják. Uralma örökké tartó uralom, amely nem múlik el, és királysága nem semmisül meg.
15. vers
Én, Dániel, nagyon zaklatott lettem, mert a látomások, amelyeket láttam, megrémítettek.
16. vers
Odamentem egyhez az ott állók közül, hogy megkérdezzem, mit jelent mindez. Ő válaszolt, és tudatta velem ezeknek a dolgoknak az értelmét:
17. vers
»Ez a négy hatalmas vadállat négy királyt jelent, akik majd hatalomra jutnak a földön.
18. vers
De a legfőbb Úr szentjei fogják megkapni a királyságot, és örökké az övék lesz, igen, örökkön örökké.«
19. vers
Ekkor szerettem volna többet megtudni a negyedik vadállatról, amely különbözött a többitől. Roppant félelmetes volt, vasfogai és rézkarmai voltak, falt és zúzott, és eltaposta, ami megmaradt.
20. vers
Szerettem volna többet tudni a fején lévő tíz szarvról, és a másik szarvról is, amely kinőtt, amely előtt három leesett, amelynek szemei és hencegő szája volt, és amely nagyobbnak tűnt, mint a többi.
21. vers
Láttam, amint ez a szarv hadakozott a szentekkel, és föléjük kerekedett,
22. vers
míg el nem jött az, aki ősidőktől fogva van, igazságot nem szolgáltatott a legfőbb Úr szentjeinek, és el nem érkezett annak az ideje, hogy a szentek birtokba vegyék a királyságot.
23. vers
Majd így folytatta: »A negyedik vadállat egy negyedik királyság lesz a földön. Más lesz, mint az összes többi királyság, felfalja az egész földet, eltapossa és szétzúzza azt.
24. vers
A tíz szarv pedig tíz király, akik ebből a királyságból emelkednek fel. Utánuk színre lép még egy király, aki különbözni fog az előzőektől, és megaláz három királyt.
25. vers
A legfelségesebb Isten ellen fog beszélni, és folyton zaklatja a legfőbb Úr szentjeit. Meg akarja majd változtatni az időket és a törvényt, és a kezébe adják a szenteket ideig, időkig és fél időig.
26. vers
De összeült a bíróság, és elvette a király uralmát, hogy aztán megsemmisítse és teljesen elpusztítsa.
27. vers
A királyságot, az uralmat és az egész ég alatt lévő királyságok fenségét a legfőbb Úr szentjeiből álló népnek adták. Királyságuk örökké tartó királyság, és minden uralom őket fogja szolgálni, és nekik fog engedelmeskedni.«
28. vers
Így végződött az, amit láttam és hallottam. Engem, Dánielt, annyira megrémítettek a gondolataim, hogy elsápadtam. Mindezeket azonban megőriztem a szívemben.”
Könyvek
