Evangélium Szent Máté írása szerint
25. fejezet
1. vers
akkoron hasonlatossá leszen az mennyeknek országa tíz szűz leányhoz, mely szüzek felvevék az ő lámpásukat, és eleibe kimenének az vőlegénynek.
2. vers
ezeknek kediglen öte esztelen vala, és az öte eszes.
3. vers
az kik esztelenek valának, mikoron az ő lámpásukat felvették volna, olajat velük nem vittenek vala.
4. vers
az eszesek kediglen olajat vittenek vala az ő edényükbe az ő lámpásukkal egyetembe.
5. vers
mikoron kediglen az vőlegény múlatást tenne, mindnyájan szunnyadozni fogának, és elalvának.
6. vers
éjfélbe kediglen üvöltés lőn: íme az vőlegény megjő, menjetek ki eleibe.
7. vers
legottan mind az szüzek felkelének, és előkészíték az ő lámpásukat.
8. vers
az esztelenek kediglen mondának az eszeseknek, adjatok minekünk az ti olajotokban, mert az mi lámpásink ím megalusznak.
9. vers
felelének az eszesek és mondának. talán nem leszen elég mind minekünk és mind tinektek, de inkább menjetek el az árus emberekhez, és vegyetek ti magatoknak.
10. vers
mikoron kediglen olaj venni mennének, megjöve az vőlegény, és az eszes szüzek, kik készen valának, bemenének az vőlegénnyel az menyegzőbe, és az ajtó bezárattaték.
11. vers
azután eljövének az több szüzek is, és mondának, Uram, Uram, nyisd meg minekünk.
12. vers
és az vőlegény felele, és mondá. bizony mondom tinektek, nem ismerlek titeket.
13. vers
annak okáért vigyázzatok, mert nem tudjátok az napot, sem az órát, melyben az embernek fia eljő.
14. vers
mert miképpen egy ember, mikoron vidékbe indulna, előhívá az ő szolgáit, és kezükbe adá az ő marháit,
15. vers
és emennek ada öt talentum pénzt, az másiknak kediglen kettőt, az harmadiknak kediglen egyet, mindenkinek annyit ada, az mennyire azoknak erejük vala, és legottan az útra erede.
16. vers
elméne kedig az ki öt talentum pénzt vett vala, és kereskedék az pénzzel, és még ugyanannyi talentum pénzt teremte.
17. vers
azonképpen az ki kettőt vett vala is, más két talentum pénzt nyere.
18. vers
az ki kediglen egyet vett vala elmene, és az földbe ásá, és elrejté az ő urának pénzét.
19. vers
sok időnek kediglen utána az szolgáknak uruk megjöve, és ővelük számot vete.
20. vers
és előjárulván az, az ki öt talentum pénzt vett vala, előhoza más öt talentum pénzt is, és mondá: Uram, öt talentum pénzt adál kezemhez, íme más öt talentum pénzt nyertem rajta.
21. vers
mondá őneki az ő ura. jő, én jó és hív szolgám, ez kevésben hív voltál, sokra bízlak tégedet, menj be az te uradnak örömébe.
22. vers
előjárulván kedig az is, az ki két talentum pénzt vett vala, mondá. Uram, két talentum pénzt adál kezemhez, íme más két talentum pénzt nyertem rajta.
23. vers
mondá őneki az ő ura, jő, én jó és hív szolgám, ez kevésben hív voltál, sokra bízlak tégedet, menj be az te uradnak örömébe.
24. vers
előjárulván az is, az ki egy talentum pénzt vett vala, mondá. Uram, tudom vala, hogy kemény ember vagy, aratsz ott, az holott nem vetettél, és gyűjtetsz onnan, az holott nem hintettél,
25. vers
és megrettenvén elmenék, és elásám az te talentum pénzedet, íme megvagyon, az tied.
26. vers
felelvén kediglen az ő ura monda őneki, te gonosz és rest szolga, tudtad, hogy én aratok, az holott nem vetettem, és hogy gyűjtök onnan, az holott nem hintettem,
27. vers
az az én pénzemet az pénzváltóknál le kellett volna tenned, és én mikoron megjöttem volna, nyereséggel vettem volna meg az én pénzemet. vegyétek azért őtőle az egy talentum pénzt is, és adjátok annak, az kinek tíz talentum pénze vagyon.
29. vers
mert többre több adatik annak, az ki az isteni ajándékkal él, és az nagyobb bőséggel fog lenni, az ki kediglen vele nem él, attól elvétetik az is, az mit bír.
30. vers
és ez haszontalan szolgát vessétek az külső sötétségbe, ott leszen az siralom és az fogaknak csikorgatása.
31. vers
mikoron kediglen eljövend az embernek fia az ő dicsőséges voltában, és ővele egyetembe mind az szent angyalok, akkoron az embernek fia leül az ő dicsőségének székében, és őeleibe gyűlnek minden népek, és elválasztja őket egymástól, miképpen az pásztor elválasztja az juhokat az kecskeollóktól,
33. vers
és az juhokat jobb felől állatja, az kecskeollókat kediglen bal felől.
34. vers
akkoron az király mond azoknak, az kik őneki jobb felől lesznek. jőjetek el én Atyámnak áldott fiai, bírjátok az országot, mely meg volt szerezve tinektek ez világnak kezdetitől fogva.
35. vers
mert éhezém, és ennem adátok énnekem. szomjúhozám, és innom adátok énnekem. úton járó valék, és házatokba fogadátok engemet.
36. vers
ruhátlan valék, és megruházátok engemet. kór valék, és hozzám látátok. tömlöcben valék, és énhozzám jőjetek.
37. vers
akkoron felelnek őneki az jók ezt mondván. Uram, mikoron láttunk tégedet éhen, és étellel tartottunk tégedet, avagy szomjan, és innod adtunk teneked?
38. vers
mikoron láttunk kediglen tégedet, hogy úton járó voltál, és házunkba fogadtunk tégedet, avagy mikoron láttunk, hogy ruhátlan voltál, és megruháztunk tégedet,
39. vers
avagy mikoron láttunk tégedet kór voltodban és az tömlöcben, és hozzád láttunk.
40. vers
és felelvén az király ezt mondja őnekik, bizony mondom tinektek, valamennyi részben ez jó művelkedeteket tettétek egynek az én kisded atyámfiainak, énnekem tettétek.
41. vers
akkoron mond azoknak is, az kik bal felől lesznek. távozzatok el éntőlem ti átkozottak az örök tűzbe, mely az ördögnek és az ő angyalinak szereztetett.
42. vers
mert éhezém, és nem adátok énnekem ennem. szomjúhozám, és nem adátok énnekem innom.
43. vers
úton járó valék, és háztokba be nem fogadátok engemet. ruhátlan valék, és meg nem ruházátok engemet. kór valék és tömlöcben valék, és hozzám nem látátok.
44. vers
akkoron felelnek őneki azok is ezt mondván. Uram, mikoron láttunk tégedet, hogy éh voltál, avagy szomjú, avagy úton járó, avagy ruhátlan, avagy kór és tömlöcben, és nem szolgáltunk teneked?
45. vers
akkoron felel őnekik ezt mondván. bizony mondom tinektek, valamennyi részben ez jó művelkedeteket nem tettétek egynek az én kisdedeim közül, énnekem sem tettétek.
46. vers
és ezek örök kínra mennek, az jók kediglen örök életre.
Könyvek
