Evangélium Szent Máté írása szerint
10. fejezet
1. vers
és az ő tizenkét tanítványit őhozzá hívván hatalmat ada őnekik minden förtelmes szelleteken, hogy azokat emberekből kiűznék, és meggyógyítanának minden betegséget és minden kórságot.
2. vers
az tizenkét apostoloknak kediglen nevük ez. elsőnek neve Simon, ki Péternek hívattatik, és András, az Péter atyjafia. Jakab, az Zebedeusnak fia, és János, az Jakab atyjafia.
3. vers
Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, ki fukar vala annak előtte. Jakab, az Alfeusnak fia, és Lebbeus, kinek vezetékneve vala Tádé.
4. vers
Simon, ki Kána nevű tartományból való vala, és Júdás Iskariot, ki el is árulá őtet.
5. vers
ez tizenkét szám szerint való apostolokat elbocsátá Jézus, és őnekik parancsolatot ada ezt mondván. az pogányoknak útjára ne induljatok, és az Szamáriabeli népeknek városába be ne menjetek,
6. vers
de inkább menjetek az Izraelnek házának elveszett juhaihoz.
7. vers
mikoron kediglen elmentek, prédikáljatok azoknak az mondván. elközelgett az mennyeknek országa.
8. vers
kórokat gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, emberekből ördögöket űzzetek, ajándék szerint vettétek, ajándék szerint adjátok.
9. vers
ne bírjatok aranyat, se ezüstöt, se pénzt az ti erszényitekben ne viseljetek,
10. vers
se útra való táskát, se két köntöst, se sarut, se vesszőszálat. mert méltó az műve ember az ő eledelére.
11. vers
de valamely városba avagy faluba bemenendetek, tudakozzátok meg rajta, ki legyen abban tisztességbeli ember, és ott megmaradjatok mindaddiglan, mígnem onnan máshová mentek.
12. vers
mikoron kediglen házba mentek be, köszönjetek az házbéli népnek az ő szokott köszönetükkel, mellyel békességet kívánnak, ezt mondván. békessége legyen ez háznak.
13. vers
és ha az házbeli nép méltó leend az tisztességre, őrá fog jönni az ti köszönetetek, mellyel békességet kívántok annak. ha méltó nem leend, az ti köszönetetek, mellyel békességet kívántatok vala annak, tirátok tér.
14. vers
és valaki be nem fogadand titeket, sem az ti beszédeteket nem hallgatandja, mikoron kimentek azoknak házukból avagy az olyan városból, az ti lábaitoknak porát lábaitokról lerázzátok.
15. vers
bizony mondom tinektek, tűrhetőbben leszen dolga az Szodomának és az Gomorrának földinek az ítéletnek napján, hogynemmint ez ilyen városnak.
16. vers
íme én elbocsátalak titeket, miképpen egy juhokat az farkasoknak közibe. annak okáért okosak legyetek, miképpen az kígyók, és együgyűek, miképpen az nőstény galambok.
17. vers
megőrizzétek kediglen magatokat ez ilyen emberektől, mert kézbe adnak titeket az tanácsbeli népnek, és az ő egybegyűlésüknek helyén ostorokkal meg fognak verni titeket,
18. vers
sőt annak felette fejedelmeknek és királyoknak eleibe fognak vinni titeket, hogy ez dolog tanúbizonyságul legyen őnáluk és az pogány népeknél.
19. vers
és mikoron kézbe adnának titeket, szorgalmatosak ne legyetek ezen, miképpen szóljatok avagy mit szóljatok. mert adva leszen tinektek azon órában, mit szóljatok.
20. vers
mert nem ti vagytok azok, kik akkoron szóltok, hanem az ti Atyátoknak Szentlelke, ki tibennetek szól.
21. vers
kézbe fogja adni kediglen az atyafiú az atyjafiát, és az atyafiú az fiát, hogy megöljék, és ellene támadnak az fiak az ő atyjuknak, és megölik őket,
22. vers
és gyűlölségben lesztek mindeneknek az én nevemért, de valaki mindvégiglen békességgel való tűrésben marad meg, az üdvözül.
23. vers
mikoron kediglen titeket fognak üldözni egy városban, az más városba fussatok. mert bizony mondom tinektek, hogy el nem járhatjátok addiglan az Izraelnek fiainak minden városit, mígnem segítségül jő az embernek fia.
24. vers
az tanítvány az ő mesterénél feljebb nincsen, sem az szolga az ő uránál feljebb nincsen.
25. vers
elég az tanítványnak, hogy úgy legyen, mint az ő mestere, és elég az szolgának, hogy úgy legyen, mint az ő ura. ha az házbíró embert Belzebulnak hívják, mennyivel inkább az ő házbeli népét annak fogják hívni?
26. vers
annak okáért ne féljetek őtőlük. mert semmi oly titok dolog nincsen, melyet nyilván meg nem kell mondanotok jövendőre, és semmi oly elrejtett dolog nincsen, melyet tudásra ne kelljen adnotok jövendőre.
27. vers
az mit én tinektek az sötétben mondok, azt napvilágon mondjátok, és az mit éntőlem fületekkel hallotok, azt az háznak felében hirdessétek.
28. vers
és ne féljetek azoktól, az kik az testet ölik meg, mert az lelket meg nem ölhetik, hanem inkább attól féljetek, az ki mind az lelket és mind az testet az Gyehennában elvesztheti.
29. vers
nemde két verebecskét egy kisded pénzen adnak-e el, mely pénz asnak mondatik? azok közül is egy az földre le nem esik az ti Atyátok nélkül.
30. vers
tinektek kediglen még az fejeteknek hajszálai is mind megszámláltattanak.
31. vers
ne féljetek azért, nagyobb bírók vagytok ti, hogynemmint ugyan sok verebecskék.
32. vers
annak okáért valaki vallást teszen énrólam az embereknek előtte, én is vallást teszek arról az én Atyámnak előtte, ki az mennyországban vagyon.
33. vers
valaki kediglen megtagadand engemet az embereknek előtte, megtagadom én is őtet az én Atyámnak előtte, ki az mennyországban vagyon.
34. vers
ne állítsátok, hogy ezért jöttem legyen, hogy békességet bocsássak ez földre, nem jöttem azért, hogy békességet bocsátnék, hanem hogy tőrt.
35. vers
mert azért jöttem, hogy azt tegyem, hogy háborúságot indítson az ember az ő atyjának ellene, és az leány az ő anyjának ellene, és az menyasszony az ő napának ellene.
36. vers
és az embernek ellenségi lesznek azok, az kik őneki házbeli népi.
37. vers
valaki feljebb szeretendi az ő atyját avagy anyját énnálamnál, nem méltó az énhozzám. és valaki énnálamnál feljebb szeretendi az ő fiát avagy leányát, nem méltó énhozzám.
38. vers
és valaki fel nem veszi az ő keresztfáját, és engemet nem követ, nem méltó énhozzám.
39. vers
az ki meglelendi az ő lelkét, elveszti jövendőre azt, és valaki elvesztendi az ő lelkét énértem, megleli jövendőre azt.
40. vers
az ki titeket fogad be házába, engemet fogad be házába, és az ki engemet fogad be házába, azt fogadja be házába, az ki engemet elbocsáta.
41. vers
az ki prófétát fogad be házába nem egyéb név alatt, hanem csak hogy próféta, ez olyan jutalmat veszen jövendőre, mineműt az próféta. és az ki hű és jó embert fogad be házába nem egyéb név alatt, hanem csak hogy hű és jó ember, olyan jutalmat veszen jövendőre, mint az hű és jó ember.
42. vers
és valaki egy pohár hideg vizet adand innia az én kisded tanítványim közül valamelynek, nem egyéb név alatt, hanem csak hogy énnekem tanítványom legyen, bizony mondom tinektek, el nem veszti jövendőre az ő jutalmát.
Könyvek
