Evangélium Szent Máté írása szerint
11. fejezet
1. vers
és lőn ez, mikoron véget tett volna Jézus az ő tizenkét apostolinak való parancsolat adásban, elindula onnan, hogy tanítana és prédikálna azoknak ő városiban.
2. vers
János kediglen, mikoron hallotta volna az tömlöcben az Krisztusnak cselekedetit, két tanítványit elbocsátá, és azok általa ezt mondá.
3. vers
te vagy-e az, ki ez világra eljövendő, avagy egyéb, az kit várunk?
4. vers
és választ tevén Jézus mondá az János tanítványinak. menjetek el, és követségképpen beszéljétek meg az Jánosnak ezeket, az melyeket hallotok és láttok.
5. vers
az vakoknak szemüknek világossága megadatik, és az sánták éppen járnak, az poklosok megtisztulnak, és az süketeknek fülüknek hallása megadatik, az halottak feltámadnak, és az szegények örömest fogadják az evangéliumot,
6. vers
és boldog minden, valaki énrajtam meg nem botránkozandik.
7. vers
mikoron kediglen elmentenek volna, az sereg népnek János felől Jézus ezeket kezdé mondani. vajon mi látni mentetek ki az pusztába? nemde azért-e, hogy nádat lássatok, mely az széltől ide és tova verettetik?
8. vers
de mi látni mentetek ki? nemde azért-e, hogy lágy ruhába felöltözött embert lássatok? íme az kik lágy ruhákat viselnek, az királyoknak palotáiban vannak.
9. vers
de mi látni mentetek ki? nemde azért, hogy prófétát lássatok? bizony mondom tinektek, hogy prófétánál naggyal nagyobb látni mentetek.
10. vers
mert ez, az kiről meg vagyon írván ez. íme én elbocsátom az én követemet az te személyednek előtte, ki az te utadat teelőtted elöl meg fogja szerezni.
11. vers
bizony mondom tinektek, hogy nem támadott azok közül, kik asszonyállatoktól születtenek, nagyobb az János Baptistánál. demaga nagyobb az őnálánál, ki kisebb az mennyeknek országában.
12. vers
továbbá az János Baptista idejétől fogva mindez napiglan az mennyeknek országa erőszenvedésben vagyon, és azok ragadják el azt, az kik arra nagy erővel erőlködnek.
13. vers
mert minden prófétának jövendő mondása csak az Jánosnak idejéiglen volt, és az ó törvény is csak az ő idejéiglen volt.
14. vers
és ha akarjátok őtet fogadni, ez az Illés, ki eljövendő vala.
15. vers
az kinek fülei vannak az hallásra, hallgassa meg.
16. vers
de kihez hasonljam ez nemzetséget? hasonlatos az gyermekekhez, kik az vásárt ülnek,
17. vers
és üvöltenek az ő társaiknak, és ezt mondják. sípolánk tinektek, és nem táncoltatok, siralmas dolgokat éneklénk tinektek, és nem sírátok.
18. vers
mert eljöve az János, ki sem eszik, sem iszik, és ezt mondják őneki. ördög vagyon őbenne.
19. vers
eljöve az embernek fia, ki eszik és iszik, és ezt mondják. íme láss nagy ételű embert és nagy borivót, ki az fukaroknak és az bűnösöknek barátja, és az Istennek bölcsessége jónak ítélteték az ő fiaitól.
20. vers
legottan elő kezdé számlálni gonoszságukat az városoknak, az melyekben ő sok isteni tehetségét jelentette vala, hogy az ő ítéletüket meg nem jobbították volna, és bűnükből ki nem törtenek volna.
21. vers
jaj teneked Korozain, jaj teneked Betszaida, mert ha az Tíruszban és Szidónban tétettenek volna ez isteni hatalmassággal való művelkedetek, melyek tebenned tétettenek, régen kitértenek volna az ő bűnükből, zsákba öltözvén és hamut hintvén az ő fejükre.
22. vers
demaga mondom én tinektek, hogy az Tírusznak és Szidónnak tűrhetőbben leszen dolga az ítéletnek napján, hogynemmint tinektek.
23. vers
te kediglen Kafarnaum, ki mind az égiglen felmagasztaltattál, mind az pokoliglan lesüllyedsz. mert ha az Szodomának városiban jelentette volna az Isten az ő sok isteni tehetségét, melyeket tebenned jelente, épen megmaradtanak volna mind ez mai napiglan.
24. vers
demaga mondom én tinektek, hogy az Szodomának városinak tűrhetőbben leszen dolguk az ítéletnek napján, hogynemmint teneked.
25. vers
az időben dicséretet tőn Jézus, és ezt mondá. hálát adok és dicséretet mondok teneked én Atyám, mennynek és földnek ura, hogy eltitkoltad legyen ezeket azoktól, kik ez világ szerint tudósoknak és bölcseknek nevét viselik, és megjelentetted legyen azoknak, kik ez világi bölcsességért nagy embereknek nem ítéltetnek.
26. vers
bizonysággal Atyám így volt az te jó akaratod tenálad.
27. vers
mindezeket az én Atyám adta énnekem, és senki nem ismeri az Fiúistent, hanem csak az Atyaisten, és az Atyaistent senki nem ismeri, hanem csak az Fiúisten, és az, kinek az Fiúisten akarandja megjelenteni.
28. vers
jőjetek énhozzám ti mindnyájan, kik nagy munkálkodásban vagytok, és nagy terehnek miatta megterhesültetek, és én megnyugosztlak titeket.
29. vers
vegyétek fel tirátok az én igámat, és tanuljatok éntőlem, hogy kegyelmes legyek és alázatos szívű, és nyugodalmat leltek az ti lelketeknek.
30. vers
mert az én igám hasznos és az én terhem könnyű.
Könyvek
