Evangélium Szent Máté írása szerint
4. fejezet
1. vers
legottan Jézus felvitetett vala az pusztába az Szentlélek Istentől, hogy megkísértetnék az ördögtől.
2. vers
és mikoron étlen volt volna ott negyven napon és negyven éjjel, végre megéhezék.
3. vers
és őhozzá járulván az kísértő mondá. ha fia vagy az Istennek, parancsoljad, hogy ez kövek kenyerekké legyenek.
4. vers
és Jézus felelvén mondá. meg vagyon írván. nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ki az Istennek szájának általa jő ki.
5. vers
legottan vele felvivé őtet az ördög az szent városba, és az templomnak levegőjére állatá őtet,
6. vers
és mondá őneki. ha fia vagy az Istennek, vesd alá innen te magadat. mert meg vagyon írván. az ő angyalinak parancsol jövendőre tefelőled, és kezükbe visznek tégedet, hogy valamikoron meg ne üssed az kőbe az te lábaidat.
7. vers
mondá őneki Jézus, viszontag meg vagyon írván. ne kísértsed az te uradat Istenedet.
8. vers
ismét véle felvivé őtet az ördög egy nagy magas hegyre, és megmutatá őneki ez világnak minden országit, és azoknak ez világi nagy dicsőségben való voltukat,
9. vers
és mondá őneki. mindezeket teneked adom, ha előttem leesvén engemet imádandasz.
10. vers
legottan mondá őneki Jézus. távozzál el te Sátán, mert meg vagyon írván. az te uradat Istenedet fogjad imádni, és csak őtet fogjad szolgálni.
11. vers
legottan elhagyá őtet az ördög, és íme angyalok jőnek vala őhozzá, és szolgálnak vala őneki.
12. vers
mikoron kediglen hallotta volna Jézus, hogy Jánost megfogták volna, felfelé való helyre mene Galileába,
13. vers
és Názáretet elhagyván elmene, és Kafarnaumban lakozék, mely tenger mellett való város, Zebulunnak és Naftalinak szomszédságiban.
14. vers
hogy beteljesednek az mi megmondatott vala Izajás prófétának általa ez igékkel.
15. vers
Zebulunnak és Naftalinak földje az tengernek útja mellett, Jordán elvé, pogányoknak tartománya Galilea.
16. vers
az nép, ki sötétségben és halálnak árnyékában ül vala, nagy világosságot láta, és azoknak, az kik halálnak tartományában és árnyékában ülnek vala, világosság támada.
17. vers
az időtől fogva kezde Jézus prédikálni és mondani. vegyétek eszetekbe magatokat, és jobbítsátok meg az ti életeteket, mert közel vagyon az Istennek országa.
18. vers
járván kediglen Jézus Galileának tengere mellett, két atyafiat láta, Simont, ki Péternek hívattatik vala, és Andrást, az ő atyjafiát, kik hálót vetnek vala az tengerbe, mert halászok valának,
19. vers
és mondá őnekik. jőjetek énutánam, és én ezt tészem, hogy embereket halásszatok.
20. vers
és azok legottan elhagyván az ő hálójukat őutána menének.
21. vers
és onnan elő menvén egyéb két atyafiat láta, Jakabot, az Zebedeusnak fiát, és Jánost, az ő atyjafiait. kik az hajóban az ő atyjukkal, Zebedeussal kötözik vala az ő hálójukat, és elhívá őket,
22. vers
és azok legottan az hajót és az ő atyjukat elhagyván őutána menének.
23. vers
és Jézus körüljárja vala egész Galileát tanítván az ő zsinagógájukban, és prédikálván az mennyországnak evangéliumát, és meggyógyítván minden betegséget és minden kórságot az népeknek közötte.
24. vers
és kiterjede az ő híre egész Szíriában, és őhozzá hozának mindeneket, kiknek különb különb betegségnek miatta gonoszul vala dolguk, és kik béli fájásnak miatta meggörbedtenek vala, és kikben ördögök valának, és kik havasok valának, és kiknek inai helyekről elindultanak vala és megszaladtanak vala, és meggyógyítá őket.
25. vers
és sok nép követé őtet Galileából, Dekapoliszból, és Jeruzsálemből, és Zsidóországból és Jordán elvé való egyéb tartományokból.
Könyvek
