Evangélium Szent Máté írása szerint

3. fejezet


Fejezetek:


1. vers

az napokban jelen vagyon János Baptista prédikálván Zsidóországnak kietlenében,


2. vers

és ezt mondván. vegyétek eszetekbe magatokat, és jobbítsátok meg az ti életeteket, mert közel vagyon az Istennek országa.


3. vers

mert ez az, kiről Izajás próféta szólt, és ezt mondotta. az pusztában kiáltónak szava ez, tegyétek, hogy kész legyen az Úristennek útja, tegyétek egyenessé az ő ösvényit.


4. vers

az Jánosnak kediglen öltözeti vala tevéknek szőréből, és őneki övezője bőr vala az ő derekán körül. él vala kediglen sáskákkal és erdei mézzel.


5. vers

akkoron kimene őhozzá Jeruzsálemnek városa, és egész Zsidóország és minden tartomány, mely az Jordánhoz mindenfelől közel vala,


6. vers

és megkeresztelkednek vala őtőle az Jordánban, vallást tévén az ő tulajdon bűnükről.


7. vers

mikoron kediglen látta volna, hogy sokan mennének őhozzá az keresztelkedésre az farizeusoknak és szadduceusoknak közüle, mondá őnekik, vipera kígyóknak fiai, kicsoda jelentette meg nektek, hogy elfutnátok az jövendő haragnak előtte?


8. vers

teremtsetek annak okáért gyümölcsöket, melyek az életnek megjobbításához illendők legyenek.


9. vers

és dicsekedésképpen ne akarjátok ezt mondani ti magatokban. minekünk az Ábrahám atyánk. mert mondom én tinektek, hogy az Isten emez kövekből fiakat támaszthat az Ábrahámnak.


10. vers

immáron kediglen az fejsze is az fának gyökerére tétetett. annak okáért minden fa, mely jó gyümölcsöt nem teremt, kivágattatik, és az tűzre vettetik.


11. vers

bizony az, hogy én titeket vízzel keresztellek az ti életeteknek megjobbítására. de az ki énutánam eljövendő, énnálamnál erősebb, kinek én erre elég nem vagyok, hogy saruit hordozzam. az megkeresztel titeket Szentlélekkel és tűzzel,


12. vers

kinek az ő szórólapátja kezében vagyon, és jól megtisztítja az ő szérűjét, és begyűjti az ő búzáját az búzásházba, az töreket kediglen megégeti megolthatatlan tűzzel.


13. vers

akkoron elmene Jézus Galileából az Jordán mellé az Jánoshoz, akarván megkeresztelkedni őtőle.


14. vers

az János kediglen megtiltá vala őtet ezt mondván. énnekem vagyon szükségem erre, hogy megkeresztelkedjem tetőled, és te jössz-e énhozzám?


15. vers

felelvén kediglen Jézus mondá őneki. hagyj el mostan engemet, mert ekképpen illik minekünk beteljesítenünk minden megigazulásra való dolgot. legottan elhagyá őtet,


16. vers

és megkeresztelkedvén Jézus feljöve mind járást az vízből, és íme megnyilatkozának őneki az mennyek, és látá az Szentlelket, miként egy nőstény galambot, hogy leszállana, és felül őrá jönne.


17. vers

és íme szózat lőn az mennyekből ezt mondván. ez az én szerelmes fiam, kiben jóképpen kedvem betelék.

Fejezetek:


Könyvek