Evangélium Szent Máté írása szerint
capítulo 11
verso 1
és lőn ez, mikoron véget tett volna Jézus az ő tizenkét apostolinak való parancsolat adásban, elindula onnan, hogy tanítana és prédikálna azoknak ő városiban.
verso 2
János kediglen, mikoron hallotta volna az tömlöcben az Krisztusnak cselekedetit, két tanítványit elbocsátá, és azok általa ezt mondá.
verso 3
te vagy-e az, ki ez világra eljövendő, avagy egyéb, az kit várunk?
verso 4
és választ tevén Jézus mondá az János tanítványinak. menjetek el, és követségképpen beszéljétek meg az Jánosnak ezeket, az melyeket hallotok és láttok.
verso 5
az vakoknak szemüknek világossága megadatik, és az sánták éppen járnak, az poklosok megtisztulnak, és az süketeknek fülüknek hallása megadatik, az halottak feltámadnak, és az szegények örömest fogadják az evangéliumot,
verso 6
és boldog minden, valaki énrajtam meg nem botránkozandik.
verso 7
mikoron kediglen elmentenek volna, az sereg népnek János felől Jézus ezeket kezdé mondani. vajon mi látni mentetek ki az pusztába? nemde azért-e, hogy nádat lássatok, mely az széltől ide és tova verettetik?
verso 8
de mi látni mentetek ki? nemde azért-e, hogy lágy ruhába felöltözött embert lássatok? íme az kik lágy ruhákat viselnek, az királyoknak palotáiban vannak.
verso 9
de mi látni mentetek ki? nemde azért, hogy prófétát lássatok? bizony mondom tinektek, hogy prófétánál naggyal nagyobb látni mentetek.
verso 10
mert ez, az kiről meg vagyon írván ez. íme én elbocsátom az én követemet az te személyednek előtte, ki az te utadat teelőtted elöl meg fogja szerezni.
verso 11
bizony mondom tinektek, hogy nem támadott azok közül, kik asszonyállatoktól születtenek, nagyobb az János Baptistánál. demaga nagyobb az őnálánál, ki kisebb az mennyeknek országában.
verso 12
továbbá az János Baptista idejétől fogva mindez napiglan az mennyeknek országa erőszenvedésben vagyon, és azok ragadják el azt, az kik arra nagy erővel erőlködnek.
verso 13
mert minden prófétának jövendő mondása csak az Jánosnak idejéiglen volt, és az ó törvény is csak az ő idejéiglen volt.
verso 14
és ha akarjátok őtet fogadni, ez az Illés, ki eljövendő vala.
verso 15
az kinek fülei vannak az hallásra, hallgassa meg.
verso 16
de kihez hasonljam ez nemzetséget? hasonlatos az gyermekekhez, kik az vásárt ülnek,
verso 17
és üvöltenek az ő társaiknak, és ezt mondják. sípolánk tinektek, és nem táncoltatok, siralmas dolgokat éneklénk tinektek, és nem sírátok.
verso 18
mert eljöve az János, ki sem eszik, sem iszik, és ezt mondják őneki. ördög vagyon őbenne.
verso 19
eljöve az embernek fia, ki eszik és iszik, és ezt mondják. íme láss nagy ételű embert és nagy borivót, ki az fukaroknak és az bűnösöknek barátja, és az Istennek bölcsessége jónak ítélteték az ő fiaitól.
verso 20
legottan elő kezdé számlálni gonoszságukat az városoknak, az melyekben ő sok isteni tehetségét jelentette vala, hogy az ő ítéletüket meg nem jobbították volna, és bűnükből ki nem törtenek volna.
verso 21
jaj teneked Korozain, jaj teneked Betszaida, mert ha az Tíruszban és Szidónban tétettenek volna ez isteni hatalmassággal való művelkedetek, melyek tebenned tétettenek, régen kitértenek volna az ő bűnükből, zsákba öltözvén és hamut hintvén az ő fejükre.
verso 22
demaga mondom én tinektek, hogy az Tírusznak és Szidónnak tűrhetőbben leszen dolga az ítéletnek napján, hogynemmint tinektek.
verso 23
te kediglen Kafarnaum, ki mind az égiglen felmagasztaltattál, mind az pokoliglan lesüllyedsz. mert ha az Szodomának városiban jelentette volna az Isten az ő sok isteni tehetségét, melyeket tebenned jelente, épen megmaradtanak volna mind ez mai napiglan.
verso 24
demaga mondom én tinektek, hogy az Szodomának városinak tűrhetőbben leszen dolguk az ítéletnek napján, hogynemmint teneked.
verso 25
az időben dicséretet tőn Jézus, és ezt mondá. hálát adok és dicséretet mondok teneked én Atyám, mennynek és földnek ura, hogy eltitkoltad legyen ezeket azoktól, kik ez világ szerint tudósoknak és bölcseknek nevét viselik, és megjelentetted legyen azoknak, kik ez világi bölcsességért nagy embereknek nem ítéltetnek.
verso 26
bizonysággal Atyám így volt az te jó akaratod tenálad.
verso 27
mindezeket az én Atyám adta énnekem, és senki nem ismeri az Fiúistent, hanem csak az Atyaisten, és az Atyaistent senki nem ismeri, hanem csak az Fiúisten, és az, kinek az Fiúisten akarandja megjelenteni.
verso 28
jőjetek énhozzám ti mindnyájan, kik nagy munkálkodásban vagytok, és nagy terehnek miatta megterhesültetek, és én megnyugosztlak titeket.
verso 29
vegyétek fel tirátok az én igámat, és tanuljatok éntőlem, hogy kegyelmes legyek és alázatos szívű, és nyugodalmat leltek az ti lelketeknek.
verso 30
mert az én igám hasznos és az én terhem könnyű.
Libros
