Evangélium Szent Máté írása szerint
capítulo 19
verso 1
és lőn, mikoron elvégezte volna az Jézus ez beszédeket, elmene Galileából Zsidóországnak határiba az Jordán elvé,
verso 2
és népeknek sok seregi követék őtet, és ott meggyógyítá őket.
verso 3
és az farizeusok őhozzá menének kísértvén őtet, és ezt mondják vala őneki, engedteték-e embernek elválni az ő feleségétől akármi okért?
verso 4
felelvén az Jézus mondá őnekik, nem olvastátok-e, hogy az ki ez világnak kezdetiben az embereket teremtette, úgy teremtette őket, hogy egyik férfiú volna, az másik asszonyember,
verso 5
és mondá. annak okáért elhagyja ember az ő atyját és az ő anyját, és az ő feleségéhez fogja foglalni magát, és ketten egy testként lesznek.
verso 6
annak okáért immáron az férfiú és az asszonyember nem két test, hanem egy. annak okáért az mit az Isten egybefoglalt, azt ember el ne válassza.
verso 7
mondanak őneki, tehát az Mózes mi okért hagyott adni levelet az elválásról, és az feleséget mire hagyta az férfiúnak tőle elbocsátni?
verso 8
mondá őnekik, az Mózes az ti szíveteknek kemény voltáért engedte meg tinektek feleségeteket tőletek elbocsátnotok, de elejétől fogva nem volt ígyen.
verso 9
mert ezt mondom tinektek, hogy valaki feleségét őtőle elbocsátandja, és más feleséget veend magának, házasságtörésnek bűnébe esik, hanemha ezt annak paráznaságáért teendi. és az ki oly feleséget veszen magának, kit más férfiú őtőle elbocsátott, házasságtörésnek bűnébe esik.
verso 10
mondának őneki az ő tanítványi, ha ilyen módon vagyon az embernek ügye az ő feleségével, nem jó megházasulni.
verso 11
mondá az Jézus őnekik, nem mindenek foghatják be ezt, az mit mondok, hanem csak azok, az kiknek ajándékuk vagyon erre.
verso 12
mert vannak oly herélt emberek, kik az ő anyjuknak méhéből ekképpen születtenek, és vannak oly herélt emberek, kiket emberek heréltenek meg, és vannak oly herélt emberek, kik őmaguk herélték meg őmagukat az mennyeknek országáért. az ki befoghatja, fogja be.
verso 13
legottan gyermekeket hozának őneki, hogy az ő kezeit őrájuk tenné. az tanítványok kediglen feddenek vala azokra.
verso 14
az Jézus kediglen mondá őnekik, hagyjátok el az gyermekeket, és ne tiltsátok meg őket énhozzám jönni, mert ez ilyeténeké az mennyeknek országa.
verso 15
és mikoron kezét őrájuk tette volna, elmene onnan.
verso 16
és íme egy ifjú járula őhozzá, és ezt mondá őneki, te jó Mester, mi jót tegyek, hogy örök életem legyen?
verso 17
mondá az Jézus őneki. miért hívsz engemet jónak, csak az egy Isten jó, senki nem egyéb. hogyha az életre be akarsz menni, tartsd meg az parancsolatokat.
verso 18
mondá őneki. mely parancsolatokat? mondá az Jézus gyalkosságot ne tégy. házasságtörésnek bűnében ne leleddzél, ne orozz. hamis tanúságot ne mondj.
verso 19
tiszteljed atyádat és anyádat, és szeressed az te közel való emberedet, mint te magadat.
verso 20
mondá őneki az ifjú, mind megtartottam ezeket gyermekségemtől fogva, micsoda fogyatkozásom vagyon méglen?
verso 21
mondá őneki az Jézus, ha fogyatkozás nélkül való akarsz lenni, menj el, add el az mi marhád vagyon, és osztogasd az szegényeknek, és rejtek marhád leszen az mennyországban, és jövel, kövess engemet.
verso 22
mikoron az ifjú ezt hallotta volna, elmene nagy szomorú lévén, mert sok öröke vala.
verso 23
az Jézus kediglen mondá az ő tanítványinak: bizony mondom tinektek, hogy az gazdag ember nehezen megyen be az mennyországba.
verso 24
ismét mondom tinektek, könnyebb az tevének az tűlyukon általmenni, hogynemmint az gazdagnak az Istennek országába bemenni.
verso 25
mikoron ezt hallották volna az ő tanítványi, igen elcsodálkozának ezen, és mondának, tehát kicsoda lelheti üdvösségét?
verso 26
tekintvén az Jézus őket mondá őnekik, az embereknek ez lehetetlen dolog, az Istennél kediglen mindenek lehetségesek.
verso 27
legottan felelvén az Péter mondá őneki, íme mindeneket elhagytunk mi, és tégedet követtünk, annak okáért mi leszen ezért minekünk?
verso 28
mondá az Jézus őnekik, bizony mondom tinektek, hogy ti, kik engemet követétek az újonnan való születésnek idején, mikoron az embernek fia az ő felséges voltának székébe ülend, akkoron ti is tizenkét székeken fogtok ülni, ítélvén az Izraelnek tizenkét nemzetségét.
verso 29
és valaki elhagyandja az én nevemért az ő házát, avagy atyjafiait, avagy húgait, avagy atyját, avagy anyját, avagy feleségét, avagy fiait avagy földi örökségét, százannyit veszen helyébe, és az örök életnek örököse leszen.
verso 30
sokan lesznek kediglen utolsók azok közül, az kik elsők voltanak, és sokan lesznek elők azok közül, az kik utolsók voltanak.
Libros
