Evangélium Szent Márk írása szerint

capítulo 1


Capítulos:


verso 1

Jézus Krisztusnak az Istennek fiának evangéliumának kezdete,


verso 2

miképpen az prófétáknál meg vagyon írván. íme én elbocsátom az én követemet az te személyednek előtte, ki megszerzi teelőtted az te utadat.


verso 3

az pusztában kiáltónak szava ez. legyetek, hogy kész legyen az Úristennek útja. legyetek, hogy egyenesek legyenek az ő ösvényei.


verso 4

keresztel vala az János az pusztában, és prédikálja vala az életnek megjobbításának keresztségét, bűnöknek megbocsánatára.


verso 5

és kimegyen vala őhozzá egész az Zsidóországnak tartománya, és az jeruzsálembeliek, és megkeresztelkedned vala őtőle mindnyájan az Jordánnak folyó vizében, és megvallják vala az ő bűnüket.


verso 6

az Jánosnak kediglen öltözete tevének szőréből vala, és az derekán által övezett vala bőr övezővel, és sáskákkal ily vala, és erdei mézzel,


verso 7

és prédikál vala ezt mondván. eljő énutánam amaz, az ki énnálamnál erősebb, kinek hogy leesvén meg megoldjam saruinak kötőit, elég erre nem vagyok.


verso 8

bizony az, hogy én vízzel keresztellek titeket, az kediglen Szentlélekkel keresztel jövendőre titeket.


verso 9

és lőn ez az időkben, eljöve Jézus Galileának tartományában való Názáretből, és megkeresztelkedék Jánostól az Jordánban.


verso 10

és legottan mikoron kimenne az vízből, látá az mennyeket kétfelé hasadni és az Szentlélek Istent miként egy nőstény galambot felül őrá leszállani.


verso 11

és ez szózat lőn az mennyekből. te vagy az én szerelmes fiam, kiben jóképpen kedvem telék.


verso 12

és az Szentlélek legottan az pusztába kényszeríte őtet menni.


verso 13

és lőn ott az pusztában negyven napiglan, és kísértetik vala az sátántól, és az vadak között vala ott, és az angyalok szolgálnak vala őneki.


verso 14

minek utána kediglen megfogták volna Jánost. Galileába mene Jézus prédikálván az Istennek országának evangéliumát, és ezt mondja vala.


verso 15

betelt az idő, közel vagyon az Istennek országa.


verso 16

vegyétek eszetekbe magatokat, és jobbítsátok meg az ti életeteket, és higgyetek az evangéliumnak. mikoron kediglen az Galileának tengere mellett járna, látá az Simont és az Andrást az ő atyjafiát, hogy hálókat vetnének az tengerbe, mert halászok valának,


verso 17

és mondá Jézus őnekik. jőjetek énutánam, és azt teszem, hogy embereket halásszatok.


verso 18

és legottan az ő hálójukat elhagyván őutána menének.


verso 19

és mikoron onnan egy kevéssé továbbmentenek volna, látá az Jakabot, az Zebedeusnak fiát, és az Jánost, az ő atyjafiát, kik ők is az hajóban kötözik vala az ő hálójukat,


verso 20

és legottan elhívá őket, és azok az ő atyjukat, Zebedeust elhagyván az hajóban az béresekkel, őutána menének.


verso 21

és be menének Kapernaumba, és legottan az szombatnak ünnepében bemene az zsinagógába, és tanít vala,


verso 22

és csodálkoznak vala az ő tudományán. mert tanítja vala azokat, mint kinek szabad hatalma volna, és nem akképpen, mint az írástudók.


verso 23

és vala az ő zsinagógájukban egy ember, ki az pokolbeli ördögnek miatta megköteleztetett vala, és nagy kiáltással ezt mondá:


verso 24

ah te názáretbeli Jézus, mi dolgunk vagyon minekünk teveled? azért jöttél-e, hogy minket elveszejts? tudlak tégedet ki vagy. mert bizonyával az Istennek amaz nagy szentje vagy.


verso 25

és megfeddé őtet az Jézus, és mondá. némulj meg, és menj ki ez emberből.


verso 26

és mikoron ízenként eltörte volna az embert az fertelmes szellet, nagy felszóval kiálta, és kimene őbelőle.


verso 27

és mindenek elcsodálkozának, úgyhogy őközöttük kérdezkednek vala, és ezt mondják vala: mi dolog ez? micsoda új tudomány ez? mert hatalmasságával még az fertelmes szelleteknek és parancsol, és engednek őneki?


verso 28

kiterjede kediglen az ő híre legottan Galileának minden közel vala tartományaiban minden felől,


verso 29

és legottan az zsinagógából kimenvén az Simonnak és Andrásnak házába menének Jakabbal és Jánossal. az Simonnak kedig felesége fekszik vala, kit hideg lel vala, és legottan szólának Jézusnak őfelőle,


verso 31

és ő hozzámene, és kezénél fogva felemelé őtet, és legottan elhagyá őtet az hideglelésnek betegsége, és szolgál vala őnekik.


verso 32

mikoron kediglen este volna, és az nap elnyugodott volna, mindeneket őhozzá visznek vala, kik nehezen valának, és azokat is, kik ördögtől gyötretnek vala.


verso 33

és mind az egész város az ajtóra gyűlt vala.


verso 34

és sokakat meggyógyíta, kiknek különb-különb betegségnek miatta gonoszul vala dolguk. és sok ördögöket úz vala ki, és nem hagyja vala szólni az ördögöket, hogy mivel őtet ismerik vala.


verso 35

és jó reggel felkelvén, mikoron még nagy sötét volna, kimene az Jézus, és egy puszta helyre mene, és ott imádkozik vala,


verso 36

és utánamene őneki az Simon és az, kik ővele valának.


verso 37

és mikoron megtalálták volna őtet, mondának őneki: mindenek tégedet keresnek.


verso 38

és mondá őnekik, menjünk emez közel való városkába, hogy ott is prédikáljak. mert azért jövék.


verso 39

és prédikál vala az ő zsinagógájukban, egész Galileában, és ördögöket úz vala,


verso 40

és őhozzá mene egy poklos, ki könyörge őneki, és lábaihoz esék, és mondá őneki. ha akarsz, megtisztíthatsz engemet.


verso 41

az Jézus kediglen könyörüle őrajta, és kezét kinyújtván illeté őtet, és mondá őneki. akarlak, megtisztulj,


verso 42

és mikoron ezt mondotta volna, legottan eltávozék őróla az poklosság, és megtisztula,


verso 43

és megfenyítvén őtet, legottan kibocsátá őtet,


verso 44

és mondá őneki. meglássad, hogy valakinek valamit ne mondj. de menj el, mutasd meg temagadat az papnak. és vidd fel az ajándékokat az te tisztulásodért, melyeket Mózes parancsolt vinni az papoknak az ő tanúbizonyság-tételükért.


verso 45

és az poklos kimenvén sokat foga prédikálni, és nyilván kezde hirdetni az beszédet az városban, úgyhogy az Jézus immáron az városba nyilván be nem mehetne, hanem puszta helyeken kinn ül vala, és őhozzá mennek vala minden felől.

Capítulos:


Libros