Az Szent Júdás apostolnak levele

verso 1

én, Júdás, Jézus Krisztusnak szolgája, Jakabnak kediglen atyjafia, írom ez levelet azoknak, kik az Atyaistenben megszenteltettenek, és az hivatalosoknak, kik az Jézus Krisztusnak tartattanak.

verso 2

kívánom, hogy az Istennek irgalmassága és békessége és szeretete tibennetek növekedjék.

verso 3

szerelmes atyámfiai, oly nagy szorgalmatosságom vala énnekem tinektek írnom az közönséges üdvösségről, hogy nem tehetém, hogy ne írnék tinektek, kérvén, hogy az ti munkáitokkal segítséggel legyetek az hitnek, mely egyszer adattaték az szenteknek.

verso 4

mert alattomba közitekbe menének némi gonosz emberek, kiket először beírtanak vala ez ítéletre, kik az mi Istenünknek ingyenébe való ajándékát buja életre fordítják, és megtagadják az Istent, ki csak ő maga Úr, és az mi Urunkat, az Jézus Krisztust.

verso 5

akarlak kediglen titeket intenem, mikoron tudjátok egyszer ezt, hogy az Úristen, minek utána egészséggel kihozta vala az népet Egyiptomból, ismét elveszté azokat, kik nem hisznek vala őneki.

verso 6

és hogy az angyalokat, kik meg nem tartották vala az ő eredetüknek állapotját, hanem elhagyták vala az ő lakásuknak helyét, amaz nagy napnak ítéletire örök fogságban tartá az sötétség alatt.

verso 7

miképpen Szodoma és Gomorra és ezekhez egyéb közel való városok, melyek hasonlatosképpen azokkal egyetembe testi éktelen fertelmetességekkel magukat megfertőztették vala, és az fertelmetességben idegen testet követtenek vala, embereknek eleibe vettetének, hogy például lennének az örök tűznek kínját szenvedvén.

verso 8

szinte azonképpen ezek is éktelen álomban lévén, bizony hogy az ő testüket megfertőztetik, urakat kediglen megutálnak, fejedelemségbeli embereket szidalmas beszédekkel illetnek.

verso 9

az Mihály arkangyal kediglen mikoron az ördögnek ellene viaskodván az Mózesnek testéről vetekednék, nem meré őtet illetni szidalmas beszédnek büntetésivel, hanem ezt mondá: gyalázattal illessen tégedet az Úristen!

verso 10

de ezek az olyan dolgokat szidalmas beszédekkel illetik, melyeket nem értenek, amelyet kediglen értenek természetük szerint, mint az oktalan állatok, azokban is förtelmesen élnek.

verso 11

jaj azoknak, mert az Káinnak útjára mentenek, és jutalomnak miatta megcsalattatván eliszamlának, mely jutalomnak miatta megcsalatott vala az Bileám, és az ellenmondással veszének el, mellyel Korach.

verso 12

ezek az ti szerelmességetek között undokságok, kik őközöttük lakodalmat űzvén, félelem nélkül, önnön kéjükön járnak. kik esővíz nélkül való ködök, melyeket az szelek idestova hajtanak, oly fák, melyek ősszel megfonnyadnak, gyümölcstelenek, kétszer kiaszottak és tőstül fogva kiszaggattattak,

verso 13

tengernek fene habjai tajtékot hányván az ő tulajdon éktelenségének, tévelygő csillagok, kiknek az ő sötétségüknek homálya mindörökké megtartaték.

verso 14

ezeknek előtte is kediglen ezekről prófétált az Hénoch, ki Ádámtól fogva heted vala, ezt mondván: ím, eljött az Úristen az ő számtalan szentivel egyetembe,

verso 15

hogy ítéletet tegyen mindeneknek előtte, és megfeddjen mindeneket azoknak közüle, kik gonoszok, minden cselekedésekről, melyeket gonoszul cselekedtenek, és minden keménységes dolgokról, melyeket szóltanak őellene az bűnösök, kik isteni félelem nélkül vannak.

verso 16

ezek zúgódók, panaszolkodók, az ő gonosz kívánságuk szerint járók, és az ő szájuk felfuvalkodás szerint való beszédeket szól, kik hízelkednek embereknek személyének hasznuknak okáért.

verso 17

ti kediglen, szerelmes atyámfiak, megemlékeztek az beszédekről, melyeket ennek előtte megmondának az mi Urunk, Jézus Krisztusnak apostoli.

verso 18

hogy megmondák tinektek, hogy az utolsó időben csalárdak fognak lenni, kik az ő gonosz kívánságuk szerint járnának.

verso 19

ezek azok, kik elszakasztják az test szerint élőket azoktól, kiknek Lélek szerint való életük nincs.

verso 20

ti kediglen, szerelmes atyámfiai, az ti szentséges hitetekre ti magatokat felülépítvén és az Szentléleknek általa imádságot tévén,

verso 21

ti magatokat összességgel az Istennek szeretetiben megtartsátok, várván az mi Urunk, Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre.

verso 22

és némelyeken könyörüljetek, mikor őtőlük ítéletet szenvedtek.

verso 23

némelyeket kedig félelemnek általa tartsatok meg, és az égő tűzből ragadjátok ki őket, és gyűlöljétek az öltözetet is, mely megfertőztetett, és mely az testtől vagyon.

verso 24

annak kedig, ki azokat bűntelenekké teheti, és az ő dicsőségének eleibe állíthatja förtelmesség nélkül és örömmel,

verso 25

az Istennek, az mi Üdvözítőnknek, ki csak ő maga bölcs, dicsőség adassék, és felmagasztalás és birodalom és hatalom most és mindörökké való időkiglen! ámen.

Capítulos:

1