Evangélium Szent Máté írása szerint

capítulo 24


Capítulos:


verso 1

és mikoron kiment volna az templom mellől, múlik vala el, és őhozzá járulának az tanítványok, hogy megmutatnák őneki az templomnak rakásit.


verso 2

Jézus kediglen mondá őnekik. nem látjátok-e mindezeket? bizony mondom tinektek, itt egy kő más kövön nem hagyattatik, mely el nem törettetik jövendőre.


verso 3

mikoron kediglen leült volna az Jézus az olajfáknak hegyén, őhozzá járulának az ő tanítványi titkon, és mondának. mondd meg minekünk, mikoron lesznek ezek? és mi legyen jele az te eljövésednek és ez világnak elvégezésének?


verso 4

és felelvén az Jézus mondá őnekik. meglássátok, hogy valaki titeket el ne hitessen,


verso 5

mert sokan fognak eljőni az én nevembe ezt mondván. én vagyok az Krisztus, és sokakat elhitetnek.


verso 6

hadakat fogtok hallani kediglen és hadaknak híreit, meglássátok, hogy meg ne háborodjatok rajta. mert ezeknek mind meg kell lenni, de méglen nincsen az vég.


verso 7

feltámad kediglen egy nép más népnek ellene, és egy ország más országnak ellene, és nagy döghalálok lesznek, és éhségek és földindulások helyek szerte.


verso 8

mindezek kediglen kezdeti az jövendő keserűségnek.


verso 9

akkoron kézbe adnak titeket, hogy sanyargassanak, és megölnek titeket, és nagy gyűlölségben lesztek minden népnél az én nevemért.


verso 10

és akkoron sokan megbotránkoznak, és egymást kézbe adják. és egymást gyűlölni fogják.


verso 11

és sok hamis próféták támadnak, és sokakat elhitetnek.


verso 12

és hogy mivel elbővül az gonoszság, az igaz szeretet sok emberekben meghidegül.


verso 13

aki kediglen mind végre megálland, az üdvözül.


verso 14

és az mennyországnak evangéliumát mind ez egész világon prédikálják, hogy ez dolog tanúbizonyságul legyen minden népeknek, és akkoron jő el az elvégzés.


verso 15

annak okáért mikoron látandjátok, hogy az szent helyen áll az pusztaságnak utálatossága, mely megmondattatott az Dániel prófétától, az ki olvassa, értse meg.


verso 16

akkoron az kik Zsidóországban vannak, az hegyekre fussanak.


verso 17

az ki az ház felében vagyon, le ne szálljon, hogy felvegyen valamit az ő házából.


verso 18

és az ki az mezőn vagyon, hátra ne térjen, hogy felvegye az ő öltözetét.


verso 19

jaj kediglen azoknak, az kik az időben terhesek és az kik gyermeket szoptatnak.


verso 20

de imádkozzatok, hogy az ti futásotok ne legyen télbe, se szombat napon.


verso 21

mert akkoron nagy sanyargatás leszen, és oly, minemű ez világnak kezdetétől fogva nem volt ez ideiglen, és nem leszen is.


verso 22

és ha meg nem rövidíttettenek volna az napok, semmi emberi test nem maradhatna meg, de az választottakért megrövidíttetnek az napok.


verso 23

akkoron ha valaki ezt mondandja tinektek. íme itt vagyon az Krisztus avagy amott vagyon, ne higgyetek.


verso 24

mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak fel, és nagy jelenségeket és csodákat tesznek, úgy, hogyha lehetne, még az választottak is tévelygésbe eshetnének.


verso 25

íme megmondottam tinektek.


verso 26

annak okáért ha ezt mondandják tinektek: íme az kietlenben vagyon, ki ne menjetek, és ha ezt mondandják: íme az háznak belső résziben, ne higgyétek.


verso 27

mert miképpen az villamás feltámad napkelet felől, és megtetszik mind napnyugtáiglan, akképpen leszen az embernek fiának eljövése.


verso 28

mert valaholott leend az holt test, ott egybegyűlnek az keselyűk is.


verso 29

legottan kediglen az napokban való sanyargatásnak utána az nap megsötétül, és az hold az ő világosságát nem adja, és az csillagok az égből lehullanak, és az mennyeknek erei egyetembe megindultanak.


verso 30

akkoron megtetszik az embernek fiának jele az égben, és akkoron siralmat tesznek ez földön való népeknek minden nemzetségi, és meglátják az embernek fiát, hogy az égnek ködében jő nagy erővel és bő dicsőséggel,


verso 31

és elbocsátta az ő angyalit nagy kürtszóval, és egybegyűjti az ő választott népét az négy szelektől fogva, az égnek felső végétől fogva mind az más végéiglen.


verso 32

az fügefáról kediglen tanuljatok hasonlatos dolgot. mikoron immáron az ő ága gyenge leszen és kilevelezik, tudjátok, hogy immáron közel az nyár.


verso 33

ezenképpen ti is mikoron mindezeket látandjátok, tudjátok, hogy közel vagyon, az ajtó előtt.


verso 34

bizony mondom tinektek, el nem múlik ez emberi életnek ideje, mígnem mindezek meglesznek.


verso 35

az ég és az föld elmúlik, de az én beszédim el nem múlnak.


verso 36

az napot kediglen és az órát senki nem tudja, még az mennyei angyalok is, hanem csak az én Atyám ő maga.


verso 37

de miképpen az Noénak napjai valának, azonképpen leszen az embernek fiának eljövése is.


verso 38

mert miképpen az özönvíznek előtte való napokban esznek és isznak vala, és házasulnak vala és házasítanak vala, mindaz napiglan, melyen az Noé bemene az bárkába,


verso 39

és eszükbe nem vevék mindaddiglan is, mígnem eljöve az özön vize, és mindeneket felvőn, szinte ezenképpen leszen az embernek fiának is az ő eljövése.


verso 40

akkoron két ember leszen az mezőn, egyik eleibe felvétetik, és az másik elhagyattatik.


verso 41

két őrlő asszonyember leszen az malomban, egyik eleibe felvétetik, és az másik elhagyattatik.


verso 42

vigyázzatok annak okáért, mert nem tudjátok, mely órában jőjön el az ti uratok.


verso 43

ezt kediglen tudjátok, hogyha tudta volna az házbíró ember, mely órában jőne el az orv, nyilván vigyázott volna, és nem hagyta volna megásni az ő házát.


verso 44

annak okáért ti is készek legyetek, mert az mely órában ingyen nem állítjátok, az embernek fia igaz szinte az órában jő el.


verso 45

vajon kicsoda az hív és bölcs szolga, kit az ő ura házabeli szolgáin fölé tett, hogy abrakot adjon őnekik, mikoron annak ideje vagyon?


verso 46

boldog szolga az, az kit mikoron az ő ura megjövend, azonképpen találand, hogy cselekedik.


verso 47

bizony mondom tinektek, hogy minden marháján bízni fogja őtet.


verso 48

hogyha az gonosz szolga az ő szívében ezt mondandja, késedelmet teszen az én uram az megjövésben,


verso 49

és kezdendi verni az ő szolgatársit, sőt annak felette ha enni kezdend és inni az részegesekkel,


verso 50

ez gonosz szolgának az ő ura megjő az napon, melyen ingyen nem várja, és az órában, melyben ingyen nem tudja,


verso 51

és kettévágja őtet, és az ő részét az tettetős emberekkel helyhezteti, ott leszen az siralom és az fogaknak csikorgatása.

Capítulos:


Libros