Evangélium Szent Máté írása szerint

capítulo 5


Capítulos:


verso 1

mikoron látta volna az népeknek seregét, felmene egy hegyre, és mikoron leült volna, őhozzá járulának az ő tanítványi,


verso 2

és minekutána megnyitta volna az ő száját, tanítá vala őket ezt mondván.


verso 3

boldogok az lélek szerint való szegények, mert övék az mennyeknek országa.


verso 4

boldogok, az kik keseregnek, mert ezek vigasztalást vesznek.


verso 5

boldogok az kegyelmesek, mert ők ez földön örökséget nyernek.


verso 6

boldogok, az kik éhezik és szomjúhozzák az Istennél való megigazulást, mert ők megelégíttetnek.


verso 7

boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.


verso 8

boldogok az tiszta szívűek, mert ők Istent meglátják.


verso 9

boldogok az békességesek, mert ők Istennek fiainak hívattatnak.


verso 10

boldogok, az kik háborúságot szenvednek az keresztyéni jó életért, mert övék az mennyeknek országa.


verso 11

boldogok lesztek, mikoron szidalmas beszédekkel illetendnek titeket az emberek, és titeket üldözendnek, és mondandnak minden gonosz beszédet tiellenetek, azt hazudván, hogy énértem teszik.


verso 12

örüljetek és vigadjatok, mert az ti jutalmatok sok az mennyországban. mert ekképpen háborgatták az prófétákat is, kik tielőttetek voltanak.


verso 13

ti vagytok sava az földnek, hogyha az só íztelenné tétetik, mivel fognak sózni? semmire nem jó továbbá, hanem hogy kivettessék, és az emberektől elnyomottassék.


verso 14

ti vagytok világossága ez világnak. el nem rejtethetik az város, az melyet hegyen raktak.


verso 15

és az meggyújtott szövétneket nem teszik az köböl alá, hanem az világtartóra, és világosságot ad mindeneknek, kik az házban vannak.


verso 16

ekképpen tegyen világosságot az ti világosságotok embereknek előtte, hogy lássák az ti jó művelkedéseteket, és dicsérjék az ti Atyátokat, ki mennyországban vagyon.


verso 17

ne állítsátok, hogy azért jöttem legyen, hogy az ó törvényt avagy az prófétáknak írásit eltörjem. sőt nem jöttem azért, hogy eltörjem, hanem inkább hogy beteljesítsem.


verso 18

mert bizony mondom tinektek, mindaddig is, mígnem elmúlik az menny és az föld, egy kis betű avagy mentől kisebb pont el nem múlik az ó törvényből, mígnem mindenek megleendnek.


verso 19

valaki annak okáért megszegend egyet az mentől kisebb parancsolatoknak közüle, és ekképpen tanítandja az embereket, mentől kisebbnek hívattatik az mennyek országában. valaki kediglen beteljesítend, és úgy tanítand, ez nagynak hívattatik az mennyeknek országában.


verso 20

mert mondom tinektek, hogy be nem mehettek az mennyországba, ha az ti jóvoltotok nagyobb bőséggel nem leend, mint az írástudóknak és az farizeusoknak jóvoltuk.


verso 21

hallottátok, hogy meg volt mondatván az régieknek. gyilkos ne légy. valaki kediglen gyilkosságot teszen, kárhozatra kötelezi ő magát.


verso 22

de én ezt mondom tinektek, hogy valaki megharagszik az ő atyjafiára oktalanul, és méltatlan kárhozatra kötelezi ő magát. valaki kediglen az ő atyjafiának ezt mondja., te tunya és hitvány ember, erre kötelezi ő magát, hogy őrá tanács gyűljön. valaki kediglen ezt mondandja. te esztelen, az Gyehennának égő tüzére kötelezi ő magát.


verso 23

annak okáért ha felviended az oltárra az ajándékot, melyet az Istennek szerzettél, és ott megemlékezendel, hogy az te atyádfiának valami nehézsége vagyon terád,


verso 24

hagyd ott az te ajándékodat az oltárnak előtte, és menj el, leld kedvét először az te atyádfiának, és annak utána oda menvén vidd fel az ajándékot, melyet az Istennek szerzettél.


verso 25

az te ellenségeddel hamar megbékéljél, mikoron úton vagy ővele, hogy valamikoron tégedet az te ellenséged az ítélő mesternek kezébe ne adjon, és hogy az ítélő mester tégedet az város szolgájának kezébe ne adjon, és hogy az tömlöcbe ne vettessél.


verso 26

bizony mondom teneked, hogy ki nem fogsz mehetni onnan mindaddiglan is, mígnem fizetést tész az utolsó pénziglen, mely pénz kvadránsnak mondatik.


verso 27

hallottátok, hogy meg volt mondatván az régieknek. házasságtörésnek bűnében ne lelessél,


verso 28

de én ezt mondom tinektek, hogy valaki az más embernek feleségét gonosz kívánságért nézendi, immáron házasságtörésnek bűnében leledzett ővele az ő szívében.


verso 29

hogyha az te jobb szemed botránkozásodra leend teneked, szakadd ki őtet, és vesd el tetőled. mert jobb teneked, hogy elvesszen egy az te tagjaid közül, hogynemmint mind az te egész tested az Gyehennának égő tüzére vettessék.


verso 30

és ha az te jobb kezed botránkozásodra leend teneked, vágd el, és vesd el tetőled. mert jobb teneked, hogy elvesszen egy az te tagjaid közül, hogynemmint mind az te egész tested az Gyehennának égő tüzére vettessék.


verso 31

meg vagyon kediglen mondva. valaki elküldi az ő feleségét őtőle, levelet adjon őneki az elválásról.


verso 32

de én ezt mondom tinektek, hogy valaki elküldi őtőle az ő feleségét, azt teszi, hogy az parázna legyen, hanem ha ezt az ő paráznaságáért teendi. és valaki oly feleséget veszen magának, kit az ő ura őtőle elküldött, házasságtörésnek bűnében leledzik.


verso 33

továbbá hallottátok, hogy meg volt mondva az régieknek. hamisan ne esküdjék, de megadjad az te uradnak azokat, az melyekre esküdtél.


verso 34

de én ezt mondom tinektek. semmiképpen ne esküdjetek, se az mennyre, mert az széki az Istennek,


verso 35

se az földre, mert az zsámolya az ő lábainak, se az Jeruzsálemre, mert az városa az nagy királynak,


verso 36

se az te fődre ne esküdjél, annak okáért, hogy nem teremthetsz egy fehér avagy fekete szőrszálat.


verso 37

de ez legyen az ti beszédetek, úgy, úgy, nem, nem. továbbá valami ezeknek felette az beszédhez hozzátétetik, ez az gonosztól vagyon.


verso 38

hallottátok, hogy meg volt mondván. egy szemért más szemet, és egy fogért más fogat vegyenek.


verso 39

de én ezt mondom tinektek, ellene ne álljatok annak, az mi gonoszotokra vagyon, hanem valaki arcul csap tégedet az te jobb orcádon, fordíts őneki az más orcádat is.


verso 40

és az ki teveled akar törvénykedni, és az te belső ruhádat el akarja rólad vonni, engedd neki az te külső ruhádat is.


verso 41

és valaki tégedet egy mélyföldnyit való útra kényszerít, menj két mélyföldet vele.


verso 42

adj annak, az ki tetőled kér, és magadat meg ne vonjad attól, az ki kölcsönt kér.


verso 43

hallottátok, hogy meg volt mondván. szeressed az te közel való emberedet, és gyűlöljed az te ellenségedet.


verso 44

de én ezt mondom tinektek. szeressétek az ti ellenségiteket, jót mondjatok azoknak, kik titeket átkoznak. jól tegyetek azokkal, az kik titeket gyűlölnek. imádjatok azokért, az kik megsértenek és üldöznek titeket,


verso 45

hogy legyetek az ti mennyei Atyátoknak fiai, ki mennyországban vagyon, mert ő az ő napját megengedi, hogy feltámadjon mind az gonoszokra és mind az jókra, és esőt ad mind az igazakra és mind az hamisakra.


verso 46

mert ha azokat szeretenditek, az kik titeket szeretnek, micsoda jutalmatok vagyon? nemde az fukarok is ugyanazont teszik-e?


verso 47

és ha csak azokat fogadjátok jó kedvvel tihozzátok, az kik tinektek atyátokfiai, micsoda nagy jeles dolgot tesztek? nemde az fukarok is ekképpen tesznek-e?


verso 48

annak okáért fogyatkozás nélkül valók legyetek ti, miképpen az ti Atyátok, ki az mennyekben vagyon, fogyatkozás nélkül vagyon.

Capítulos:


Libros