Jób könyve
12. fejezet
Jób harmadik válasza: Csak Isten bölcs és hatalmas
1. vers
Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
2. vers
Azt hiszitek, ti vagytok az egész nép, és veletek kihal a bölcsesség?
3. vers
Nekem is van annyi eszem, mint nektek, és nem vagyok alábbvaló nálatok. Ki ne tudna ilyesféléket?
4. vers
Nevetséges lettem barátaim előtt, mert Istenhez kiáltoztam meghallgatásért; bizony, nevetséges lett az igaz és feddhetetlen!
→
Zsolt 73,2
5. vers
A szerencsétlen ember megvetni való – gondolja, aki biztonságban él –, föl kell taszítani, ha megtántorodott!
6. vers
Nyugtuk van a pusztítóknak sátrukban, biztonságban élnek, akik ingerlik Istent, és akik azt hiszik, hogy Istent a markukban tartják.
7. vers
Kérdezd csak meg a jószágokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, majd a tudtodra adják!
8. vers
Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked.
9. vers
Ki ne tudná mindezekről, hogy az Úr keze alkotta őket?
11. vers
Hát nem kell a fülnek megvizsgálni a szavakat, ahogy az íny kóstolja az ételt?
12. vers
Az öregemberek lennének a bölcsek, és a hosszú életűek mindig a megfontoltak?
13. vers
Istené a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
14. vers
Ha lerombol valamit, nincs, ki felépítse; ha valakit bezár, nincs, ki kiengedné.
→
Jel 3,7
15. vers
Ha elzárja a vizeket, kiszárad minden; ha nekiereszti, elpusztul a föld.
17. vers
Tanácsadókat tesz bolonddá, és gúnyt űz a bírákból.
18. vers
Királyok bilincseit oldja le, és béklyót fon kötélből a derekukra.
19. vers
Papokat tesz bolonddá, hatalmasokat ügyefogyottá.
20. vers
Megbízhatók fogynak ki miatta a szóból, vének ítélőképességét ragadja el.
21. vers
Előkelőkre zúdít megvetést, a hatalmasok fegyverét elveszi.
22. vers
Mély, sötét titkokat leplez le, napvilágra hozza a homályos dolgokat.
23. vers
Népeket tesz naggyá, majd elpusztítja őket, népek határát terjeszti ki, azután elűzi őket.
24. vers
Megfosztja értelmétől az ország népének vezetőit, és engedi, hogy úttalan pusztában bolyongjanak.
→
Zsolt 107,40
25. vers
Sötétben tapogatóznak világosság nélkül, hagyja, hogy bolyongjanak, mint a részegek.
→
Jób 5,14
Könyvek
