⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Sámuel második könyve
6. fejezet
1. vers
Dávid megint összegyűjtötte Izrael legjobb csapatait: 30 000 embert.
2. vers
Akkor Dávid és a vele levő férfiak elindultak Baálé-Júdába, hogy felhozzák onnan az igaz Isten ládáját, amely előtt az emberek dicsőítik a seregek Jehovájának nevét, aki a trónján ül a kerubok felett.
3. vers
Csakhogy az igaz Isten ládáját föltették egy új szekérre, hogy úgy vigyék el Abinádáb házából, amely a dombon volt. Uzzah és Ahió, Abinádáb fiai vezették az új szekeret.
4. vers
Elvitték hát az igaz Isten ládáját Abinádáb házából, amely a dombon volt. Ahió pedig a láda előtt ment.
5. vers
Dávid és Izrael egész népe Jehova színe előtt ünnepelt mindenféle borókafa hangszerrel, hárfákkal, más húros hangszerekkel, tamburinokkal, szisztrumokkal meg cintányérokkal.
6. vers
De amikor Nákon szérűjéhez értek, Uzzah odanyúlt az igaz Isten ládájához, és megfogta, mert az állatok majdnem felborították.
7. vers
Erre Jehova haragja fellángolt Uzzah ellen, és az igaz Isten lesújtott rá a tiszteletlenségéért. Ő pedig meghalt ott, az igaz Isten ládája mellett.
8. vers
Ám Dávid mérges lett, amiért Jehova haragja kitört Uzzah ellen. És annak a helynek Pérec-Uzzah a neve mind a mai napig.
9. vers
Ezért azon a napon Dávid megijedt Jehovától, és így szólt: „Hogyan fog eljutni hozzám Jehova ládája?”
10. vers
És Dávid nem akarta elvinni Jehova ládáját magához, Dávid városába. Ehelyett elvitette azt a gáti Obed-Edom házába.
11. vers
Jehova ládája három hónapig maradt a gáti Obed-Edom házában. És Jehova áldása volt Obed-Edomon és egész háznépén.
12. vers
Beszámoltak erről Dávid királynak: „Jehova megáldotta Obed-Edom házát és mindenét az igaz Isten ládája miatt.” Dávid ezért elment, hogy nagy örömmel elvigye az igaz Isten ládáját Obed-Edom házából Dávid városába.
13. vers
Miután Jehova ládájának hordozói hat lépést tettek, ő feláldozott egy bikát és egy hizlalt állatot.
14. vers
Dávid pedig teljes erővel forgott, úgy táncolt Jehova színe előtt, és mindeközben lenvászon efódot viselt.
15. vers
Örömkiáltások és kürtszó mellett vitte fel Dávid és Izrael egész népe Jehova ládáját.
16. vers
Amikor azonban Jehova ládája megérkezett Dávid városába, Saul lánya, Mikál letekintett az ablakból, és meglátta Dávid királyt, amint ugrándozik és forogva táncol Jehova színe előtt. Emiatt szívből megvetette őt.
17. vers
Bevitték hát Jehova ládáját, és a helyére tették abban a sátorban, amelyet Dávid állíttatott neki. Dávid ezután égőáldozatokat és közösségi áldozatokat ajánlott fel Jehova előtt.
18. vers
Amikor Dávid végzett az égőáldozatok és a közösségi áldozatok bemutatásával, megáldotta a népet a seregek Jehovájának nevében.
19. vers
Ezenkívül kiosztott az egész népnek, Izrael egész sokaságának, minden férfinak és nőnek egy-egy karika formájú kenyeret, egy-egy datolyalepényt és egy-egy mazsolalepényt. Ezután az egész nép elment, mindenki a maga házába.
20. vers
Amikor Dávid visszatért, hogy megáldja a háznépét, Saul lánya, Mikál kijött elé, és ezt mondta: „Mily dicsőségessé tette magát ma Izrael királya, amikor félmeztelenül táncolt szolgái rabszolgalányainak szeme láttára, ahogy csak egy ostoba teszi!”
21. vers
Dávid erre így szólt Mikálhoz: „Jehova színe előtt ünnepeltem, aki inkább engem választott, semmint apádat és egész háznépét, és aki engem nevezett ki vezetőnek Jehova népe, Izrael fölé. Ezért ünnepelni fogok Jehova színe előtt,
22. vers
és még ennél is jobban megalázom magamat, sőt még a magam szemében is jelentéktelen leszek. Ám a rabszolgalányok, akiket említettél, ők dicsőíteni fognak.”
23. vers
Ezért Saul lányának, Mikálnak nem született gyermeke a halála napjáig.
Könyvek
