⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Sámuel második könyve

4. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Amikor Saul fia, Is-Bóset meghallotta, hogy Ábner meghalt Hebronban, inába szállt a bátorsága, és az izraeliták is mind megrémültek.


2. vers

Saul fiának volt két embere, akik rablócsapatok vezérei voltak: az egyiket Baánahnak, a másikat Rékábnak hívták. A Benjámin törzséből való beéróti Rimmon fiai voltak. (Beérót ugyanis szintén Benjámin része volt.


3. vers

A beérótiak elfutottak Gittaimba, és mint bevándorlók élnek ott mind a mai napig.)


4. vers

Jonatánnak, Saul fiának pedig volt egy sánta fia. Ez ötéves volt akkor, amikor Jezréelből megjött a hír Saulról és Jonatánról. A dajkája felkapta őt, de amikor hanyatt-homlok menekült, a kisfiú leesett, és megsántult. Mefibóset volt a neve.


5. vers

A beéróti Rimmon fiai, Rékáb és Baánah pedig elmentek Is-Bóset házához a nap forró időszakában, amikor a déli pihenőjét tartotta.


6. vers

Bementek a házba, mintha búzáért mennének, és hasba döfték őt. Majd Rékáb és a testvére, Baánah elmenekült.


7. vers

Amikor beléptek a házba, Is-Bóset épp az ágyán feküdt a hálószobájában. Ekkor lesújtottak rá, és megölték, majd levágták a fejét. Aztán fogták a fejét, és egész éjszaka mentek az Arabához vezető úton.


8. vers

Is-Bóset fejét elvitték Dávidhoz Hebronba, és így szóltak a királyhoz: „Itt van Is-Bósetnek, Saul fiának, ellenségednek a feje, aki az életedre tört. Jehova e mai napon bosszút áll Saulon és a leszármazottain urunkért, a királyért.”


9. vers

Dávid azonban így válaszolt Rékábnak és a testvérének, Baánahnak, a beéróti Rimmon fiainak: „Olyan biztos az, mint hogy él Jehova, aki megszabadított minden nyomorúságból,


10. vers

hogy amikor azt a hírt hozta nekem valaki, hogy »Saul halott«, és azt hitte, hogy jó hírt hoz nekem, én megragadtam, és megöltem őt Ciklágban. Ezt kapta tőlem jutalmul a követ!


11. vers

Mennyivel inkább így van ez, amikor gonosz emberek egy igazságos embert a saját házában, az ágyán ölnek meg! Most tehát ne kérjem számon tőletek a vérét, és ne irtsalak ki titeket a földről?”


12. vers

Azután Dávid parancsot adott az embereinek, hogy öljék meg őket. Levágták a kezüket, lábukat, és felakasztották őket a hebroni tónál. Is-Bóset fejét pedig fogták, és eltemették Hebronban, Ábner sírjába.

Fejezetek:


Könyvek