Az örömhír Lukács szerint
23. fejezet
1. vers
Ekkor az egész sokaság felállott és elvezették Pilátushoz.
2. vers
Ott vádolni kezdték: „Azon kaptuk ezt az embert, hogy egész népünket félreviszi, s tiltja, hogy a császárnak adót fizessenek, amellett azt mondja, hogy ő a Krisztus, Király.
3. vers
Pilátus megkérdezte őt: „Te a zsidók királya vagy?” – „Te mondod.” – felelte neki.
4. vers
Pilátus ekkor a főpapokhoz és a tömeghez szólott: „Nem találok ebben az emberben semmi okot a vádra.”
5. vers
De azok annál inkább erősítették: „Fellázítja a népet. Egész Júdeát elárasztotta tanításával, Galileán kezdve jött idáig.”
6. vers
Mikor Pilátus Galileát hallotta, megkérdezte, hogy az ember galileai-e,
7. vers
és amikor megtudta, hogy Heródes fennhatósága alól való, felküldötte Heródeshez, ki ezekben a napokban szintén Jeruzsálemben tartózkodott.
8. vers
Heródes nagyon megörült, amikor Jézust meglátta, mivel hallott róla, már elég idő óta akarta látni őt. Remélte, hogy valami jelt fog látni, melyet Jézus visz véghez.
9. vers
Sok szóval faggatta őt, de Jézus semmit sem felelt neki.
10. vers
Ott állottak a főpapok és írástudók és nagy erővel vádolták őt.
11. vers
Heródes katonáival együtt megvetően bánt vele, gúnyból fényes fehér ruhába öltöztette. Azután visszaküldte Pilátushoz.
12. vers
Heródes és Pilátus azon a napon lettek egymás barátaivá, előzőleg ugyanis ellenséges viszonyban voltak egymással.
13. vers
Pilátus ekkor összehívta a főpapokat, az elöljárókat és a népet,
14. vers
és beszédet intézett hozzájuk: „Ide hoztátok hozzám ezt az embert azzal a váddal, hogy a népet a császártól elfordítja, de én, miután előttetek kikérdeztem a felől, amivel vádoltátok, semmi elítélésre méltó okot ez ember ellen nem találtam.
15. vers
Sőt még Heródes sem. Hiszen visszaküldte őt hozzánk. De lám semmi halálra méltó dolgot nem cselekedett.
16. vers
Megfenyítem tehát, és elbocsátom őt.”
17. vers
Minden ünnep alkalmával pedig szabadon kellett nekik bocsátani egy foglyot.
18. vers
Erre az egész sokaság kiáltozni kezdett: „Veszítsd el! Barabbást bocsásd el nekünk.”
19. vers
Ezt a Barabbást egy a városban keltett lázadásért és gyilkosságért vetették tömlöcbe.
20. vers
Pilátus újra szólott hozzájuk, mivel Jézust szabadon akarta bocsátani,
21. vers
de azok így kiáltoztak rá: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!”
22. vers
Harmadszor is szólott hozzájuk: „De hát mi gonoszt tett? Semmi halálra méltó vádat nem találtam ellene. Meg fogom hát fenyíteni és elbocsátom.”
23. vers
Ám azok nagy hangon követelték, hogy feszíttesse meg. Kiáltozásuk erőt vett a helytartón.
24. vers
Pilátus ekkor megítélte nekik, amit kívántak:
25. vers
Elbocsátotta azt, akit lázadásért és gyilkosságért vetettek börtönbe, akit kikértek. Jézust ellenben odaadta akaratuknak.
26. vers
Amikor elvezették, megfogtak egy bizonyos cirénei Simont, ki a mezőről jött haza, s arra rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.
27. vers
A nép nagy sokaságban kísérte, asszonyok is, akik mellüket verték és siratták őt.
28. vers
Jézus azonban hátrafordult hozzájuk és így szólt: „Jeruzsálem leányai, ne sírjatok rajtam. Inkább magatokon sírjatok, s gyermekeiteken.
29. vers
Mert napok jönnek, melyeken ezt fogják mondani: Boldogok a meddők, a méhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak.
30. vers
Azokban a napokban azt mondogatják majd a hegyeknek: Essetek ránk, és a halmoknak: Borítsatok el minket.
31. vers
Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?”
32. vers
Kivezettek más elítélteket, két gonosztevőt is, hogy vele együtt megfeszítsék.
33. vers
Mikor kiértek arra a helyre, melyet Koponyának neveznek, ott megfeszítették őt, a gonosztevőket is, egyiket jobb felől, másikat bal felől.
34. vers
„Atyám, mondotta Jézus, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek.” Azután szétosztották ruháit, és sorsot vetettek rájuk.
35. vers
A nép pedig ott állott és nézegetett. Az elöljárók gúnyolták őt: „Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő az Isten Felkentje, a kiválasztott.”
36. vers
Gúnyolták őt a katonák is, akik hozzámentek s ecetet vittek neki
37. vers
és így szóltak: Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat.”
38. vers
Felirat is volt felette: „Ő a zsidók királya.”
39. vers
A felfüggesztett gonosztevők közül is az egyik káromolta: „Hát nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is.”
40. vers
De megszólalt a másik, és korholta őt: „Nem féled az Istent? – mondotta neki –, hiszen ugyanaz az ítélet van rajtad?
41. vers
Mi igazságosan szenvedünk, mert annak méltó büntetését kapjuk, amit tettünk, ő azonban semmi helytelent nem tett.”
42. vers
Majd így szólt: „Jézus, emlékezzél meg rólam, ha eljössz majd királyságodban.”
43. vers
Jézus ezt felelte rá: „Bizony azt mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”
44. vers
Már mintegy hat óra volt, amikor az egész földet a kilencedik óráig tartó sötétség borította el, mert a nap világossága kihagyott.
45. vers
Majd középen kettéhasadt a templom függönye.
46. vers
Ekkor Jézus nagy hangon kiáltott: „Atyám a te kezedbe teszem le szellememet.” S amikor ezt mondta kilehelte szellemét.
47. vers
Mikor a százados látta mi történt, dicsőítette az Istent, s azt mondta: „Ez az ember valóban igazságos volt.”
48. vers
A jelenlevő tömeg, melyet a látványosság gyűjtött egybe, amikor látta, ami történt, mind a mellét verve tért meg.
49. vers
Ott álltak messziről Jézus ismerősei valamennyien, az asszonyok is, akik őt követve Galileából vele jöttek, s látták ezeket.
50. vers
Egyszer csak egy József nevű ember, ki tanácsos volt, jó és igazságos férfiú,
51. vers
ki nem értett egyet amazok szándékával és cselekvésével, Arimátiából, a zsidók egyik városából való, aki várta az Isten királyságát,
52. vers
elment Pilátushoz és elkérte Jézus holttestét.
53. vers
Azután levette őt a keresztről, gyolcsba burkolta, és egy sziklába vágott sírba helyezte el, ahol még soha senki sem feküdt.
54. vers
Az előkészület napja volt: kigyulladtak a szombati csillagok.
55. vers
Józsefet nyomon követték azok az asszonyok, akik Galileából együtt jöttek fel Jézussal. Ezek megnézték a sírt, azt is, hogy hogyan helyezték el a testét,
56. vers
majd visszatértek és illatszereket, keneteket készítettek elő.
Könyvek
