⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Birák
capítulo 9
verso 1
Idővel Abimélek, Jerubbaál fia elment Sikembe anyjának a testvéreihez, és így szólt hozzájuk, valamint anyai nagyapjának egész családjához:
verso 2
„Kérlek titeket, kérdezzétek meg Sikem minden vezetőjét: »Mi jobb nektek, ha Jerubbaálnak mind a 70 fia uralkodik felettetek, vagy ha csak egy ember uralkodik felettetek? Ne felejtsétek el, hogy én a vér szerinti rokonotok vagyok.«”
verso 3
Anyjának a testvérei pedig elmondták ezeket róla Sikem minden vezetőjének, és meggyőzték őket arról, hogy kövessék Abiméleket, mert ezt mondták: „Ő a testvérünk.”
verso 4
Majd adtak neki 70 ezüstöt Baál-Berit házából, Abimélek pedig abból henyélő és arcátlan embereket bérelt fel, hogy csatlakozzanak hozzá.
verso 5
Azután elment apjának a házához Ofrába, és megölte a testvéreit, Jerubbaál fiait, 70 férfit egyetlen kövön. Egyedül Jótám, Jerubbaál legkisebb fia maradt életben, mert elrejtőzött.
verso 6
Ezután Sikem minden vezetője és egész Bét-Milló összegyűlt, és királlyá tette Abiméleket, közel a nagy fához, az oszlophoz, mely Sikemben volt.
verso 7
Amikor ezt jelentették Jótámnak, ő azon nyomban elment, megállt a Gerizim-hegy tetején, és hangosan így kiáltott hozzájuk: „Hallgassatok meg, Sikem vezetői, és akkor Isten is meghallgat titeket!
verso 8
Egyszer a fák elmentek, hogy királyt kenjenek fel maguk fölé. Így szóltak hát az olajfához: »Uralkodj felettünk!«
verso 9
De az olajfa ezt mondta nekik: »Hagyjam el az olajamat, amellyel Istent és embert dicsőítenek, és hajladozzak a többi fa fölött?«
verso 10
Akkor a fák a fügefához szóltak: »Gyere, és uralkodj felettünk!«
verso 11
Ám a fügefa ezt mondta nekik: »Hagyjam el édes gyümölcseimet, hogy hajladozzak a többi fa fölött?«
verso 12
Azután a szőlőnek mondták a fák: »Gyere, és uralkodj felettünk!«
verso 13
A szőlő azonban így felelt nekik: »Hagyjam el újboromat, mely megvidámít Istent és embert egyaránt, hogy hajladozzak a többi fa fölött?«
verso 14
Végül a fák ezt mondták a tüskebokornak: »Gyere, és uralkodj felettünk!«
verso 15
A tüskebokor erre így felelt a fáknak: »Ha valóban fel akartok kenni királlyá magatok fölé, akkor gyertek, és keressetek menedéket az én árnyékomban. De ha nem, jöjjön ki tűz a tüskebokorból, és eméssze meg a Libanon cédrusait!«
verso 16
Vajon őszintén és tisztességesen jártatok el akkor, amikor Abiméleket tettétek királlyá? Jót tettetek Jerubbaállal és a háznépével, és úgy bántatok vele, ahogy megérdemelte?
verso 17
Amikor az apám értetek harcolt, az életét kockáztatta, hogy megszabadítson titeket Midián kezéből.
verso 18
Ti viszont ma szembeszegültetek apám háznépével, és megöltétek a fiait, 70 férfit egyetlen kövön. Aztán Abiméleket, az ő rabszolganőjének a fiát tettétek királlyá Sikem vezetői fölött, csak azért, mert ő a testvéretek.
verso 19
Igen, ha őszintén és tisztességesen bántok ma Jerubbaállal és a háznépével, akkor örüljetek Abiméleknek, és ő is örüljön nektek.
verso 20
De ha nem, akkor jöjjön ki tűz Abimélekből, és eméssze meg Sikem vezetőit és Bét-Millót, és jöjjön ki tűz Sikem vezetőiből meg Bét-Millóból, és eméssze meg Abiméleket!”
verso 21
Jótám ezután elmenekült Beérbe, és ott élt a testvére, Abimélek miatt.
verso 22
Abimélek pedig 3 éven át uralkodott Izrael felett.
verso 23
Ekkor Isten hagyta, hogy ellenségeskedés alakuljon ki Abimélek és Sikem vezetői között, és Sikem vezetői elárulták Abiméleket.
verso 24
Mindez azért volt, hogy meg legyen bosszulva a Jerubbaál 70 fiával szemben elkövetett erőszak, és hogy Abimélek, a testvérük megfizessen a vérontásért, mert megölte őket, valamint Sikem vezetői is megfizessenek azért, amiért segítettek neki, hogy megölje a testvéreit.
verso 25
Sikem vezetői pedig lesbe állítottak ellene embereket a hegytetőkön, és azok mindenkit kiraboltak, aki elhaladt mellettük az úton. Idővel ezt elmondták Abiméleknek.
verso 26
Akkor Gaál, Ebed fia a testvéreivel együtt átment Sikembe, Sikem vezetői pedig megbíztak benne.
verso 27
Kimentek a mezőre, leszüretelték a szőlőjüket, ki is taposták, és vigadoztak. Majd bementek istenük házába, ettek, ittak, és átkozták Abiméleket.
verso 28
Gaál, Ebed fia pedig így szólt: „Kicsoda Abimélek, és kicsoda Sikem, hogy szolgáljuk őt? Hát nem Jerubbaál fia, és Zebul vajon nem az ő megbízottja? Szolgáljátok ti Sikem apjának, Hámornak az embereit! De mi miért szolgálnánk őt?
verso 29
Bárcsak én parancsolnék ennek a népnek! Akkor eltávolítanám Abiméleket!” Abiméleknek aztán ezt mondta: „Növeld meg sereged létszámát, és gyere ki!”
verso 30
Amikor Zebul, a város fejedelme meghallotta Gaálnak, Ebed fiának a szavait, haragra gerjedt.
verso 31
Titkon követeket küldött Abimélekhez, ezt üzenve: „Gaál, Ebed fia és a testvérei itt vannak Sikemben, és ellened bujtogatják a várost.
verso 32
Most azért gyere fel éjjel az embereiddel, és állj lesben a mezőn.
verso 33
Reggel, amint felkel a nap, indulj el jó korán, és támadd meg a várost, és amikor az embereivel kivonul ellened, tégy meg mindent, hogy legyőzd őt.”
verso 34
El is indult Abimélek az embereivel éjjel, és lesben álltak Sikem ellen négy csapatban.
verso 35
Amikor Gaál, Ebed fia kiment, és megállt a városkapu bejáratánál, Abimélek és az emberei előjöttek a leshelyükről.
verso 36
Amikor Gaál meglátta őket, ezt mondta Zebulnak: „Nézd! Emberek jönnek le a hegyek tetejéről.” Zebul azonban ezt mondta neki: „A hegyek árnyékát nézed embereknek.”
verso 37
Gaál később ezt mondta: „Nézd! Emberek jönnek le az ország közepén lévő magaslatról, és egy csapat jön Meonenim nagy fájának az útján.”
verso 38
Zebul erre így felelt neki: „Elfelejtetted már, hogy így dicsekedtél: »Kicsoda Abimélek, hogy szolgáljuk őt?« Nem ezek azok az emberek, akiket megvetettél? Most azért menj csak ki, és harcolj ellenük!”
verso 39
Gaál tehát kivonult Sikem vezetőinek az élén, és harcolt Abimélek ellen.
verso 40
Abimélek üldözőbe vette, ő pedig elmenekült előle. Sokan halálos sebet kaptak, és a halottak ott feküdtek egészen a városkapu bejáratáig.
verso 41
Abimélek továbbra is Arumában lakott, Zebul pedig elűzte Sikemből Gaált meg a testvéreit.
verso 42
Másnap a városban levő emberek kimentek a mezőre, Abimélek pedig megtudta ezt.
verso 43
Erre fogta az embereit, három csapatra osztotta őket, és lesben álltak a mezőn. Amikor látta, hogy az emberek jönnek ki a városból, megtámadta és megölte őket.
verso 44
Abimélek meg a vele levő csapatok előrenyomultak, és felálltak a városkapu bejáratánál, miközben két csapat megtámadta mindazokat, akik a mezőn voltak, és megölték őket.
verso 45
Abimélek egész nap harcolt a város ellen, és elfoglalta azt. A benne levő népet megölte, utána pedig lerombolta a várost, és beszórta sóval.
verso 46
Amikor Sikem tornyának vezetői hallottak erről, rögtön El-Berit házának boltíves rejtekébe mentek.
verso 47
Amint tudomására jutott Abiméleknek, hogy Sikem tornyának minden vezetője összegyűlt,
verso 48
felment az embereivel a Calmón-hegyre. Fejszét vett a kezébe, levágott egy faágat, a vállára vette, és ezt mondta az embereinek: „Láttátok, hogy mit csináltam. Gyorsan tegyetek ti is így!”
verso 49
Erre minden embere levágott egy ágat, és követték Abiméleket. Aztán a boltíves rejtekhely köré rakták az ágakat, és felgyújtották a rejtekhelyet. Így hát Sikem tornyának összes embere is meghalt, mintegy 1000 férfi és nő.
verso 50
Abimélek azután elment Tébecbe. Tábort ütött, hogy harcoljon Tébec ellen, és elfoglalta azt.
verso 51
Volt a város közepén egy erős torony, oda menekült minden férfi, nő és a város összes vezetője. Magukra zárták, és felmásztak a torony tetejére.
verso 52
Abimélek eljutott a toronyig, és megtámadta azt. Megközelítette a torony bejáratát, hogy felgyújtsa a tornyot.
verso 53
Ekkor egy nő egy felső malomkövet hajított Abimélek fejére, és bezúzta a koponyáját.
verso 54
Az gyorsan hívta a fegyverhordozóját, és ezt mondta neki: „Húzd ki a kardodat, és ölj meg, nehogy azt mondják rólam: »Egy nő ölte meg.«” A szolgája erre keresztülszúrta, és az meghalt.
verso 55
Amikor Izrael férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, mindegyikük hazatért.
verso 56
Így fizetett meg Isten Abiméleknek a gonoszságáért, melyet az apjával szemben követett el, amikor megölte 70 testvérét.
verso 57
Isten Sikem férfiainak is megfizetett minden gonoszságukért. Így beteljesedett rajtuk Jótámnak, Jerubbaál fiának az átka.
Libros
