Birák

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 3 → ⇥

verso 1

Ezek azok a nemzetek, amelyeket Jehova meghagyott, hogy próbára tegyék Izraelből mindazokat, akik nem vettek részt a kánaáni harcokban

verso 2

(ez azért történt, hogy az izraeliták későbbi nemzedékei, azok, akiknek még nem volt tapasztalatuk a hadakozásban, tapasztalatot szerezzenek):

verso 3

a filiszteusok öt fejedelme, az összes kánaánita, a szidóniak és a Libanon-hegyen lakó hivviták Baál-Hermon hegyétől egészen Lebó-Hamátig.

verso 4

Isten általuk tette próbára Izraelt, hogy megtudja, engedelmeskedik-e Jehova parancsolatainak, amelyeket apáinak adott Mózes által.

verso 5

Így hát az izraeliták a kánaániták, hettiták, amoriták, periziták, hivviták és jebusziták között laktak.

verso 6

Azok lányait vették feleségül, a saját lányaikat pedig az ő fiaiknak adták, és az ő isteneiket kezdték szolgálni.

verso 7

Az izraeliták tehát azt tették, amit Jehova rossznak tart, és elfeledkeztek Jehováról, az ő Istenükről, és a Baálokat meg a szent rudakat imádták.

verso 8

Ekkor Jehova haragra gyúlt Izrael ellen, és kiszolgáltatta őket Kusán-Risataimnak, Mezopotámia királyának. Az izraeliták 8 éven át szolgálták Kusán-Risataimot.

verso 9

Amikor Jehovához kiáltottak segítségért, Jehova megmentőt adott az izraelitáknak, hogy megszabadítsa őket: Otnielt, Kenáznak, Káleb öccsének a fiát.

verso 10

Jehova szelleme rászállt, és Izrael bírája lett. Amikor kiment a csatába, Jehova kiszolgáltatta neki Kusán-Risataimot, Mezopotámia királyát, úgyhogy legyőzte őt.

verso 11

Ezután 40 évig béke volt az országban. Majd Otniel, Kenáz fia meghalt.

verso 12

De az izraeliták ismét azt kezdték tenni, amit Jehova rossznak tart. Jehova ezért engedte, hogy Eglon, Moáb királya legyőzze Izraelt, mivel azt tették, amit Jehova rossznak tart.

verso 13

Ráadásul Eglon szövetkezett az ammonitákkal és az amálekitákkal. Megtámadták Izraelt, és elfoglalták a pálmafák városát.

verso 14

Az izraeliták 18 éven át szolgálták Eglont, Moáb királyát.

verso 15

Majd Jehovához kiáltottak segítségért, Jehova pedig megmentőt adott nekik, a benjáminita Ehudot, Gera fiát, aki balkezes volt. Az izraeliták idővel sarcot küldtek általa Eglonnak, Moáb királyának.

verso 16

Ehud pedig készített magának egy kétélű kardot, egykönyöknyi hosszút, és felkötötte azt a ruhája alá, a csípője jobb oldalára.

verso 17

Amikor Ehud megérkezett Eglonhoz, Moáb királyához, odaadta neki a sarcot. Eglon pedig nagyon kövér ember volt.

verso 18

Miután Ehud odaadta a sarcot, elküldte azokat az embereket, akik a sarcot vitték.

verso 19

De miután a Gilgálnál levő faragott bálványokhoz ért, visszament, és ezt mondta: „Titkos üzenetem van számodra, ó, király.” A király erre így szólt: „Hagyjatok magunkra!” Erre minden szolgája kiment.

verso 20

Ehud pedig odament hozzá, miközben ő egyedül ült a hűvös tetőszobájában. Ehud ekkor ezt mondta: „Üzenetet hoztam neked Istentől.” Erre az fölkelt a trónjáról.

verso 21

Ehud ekkor a bal kezével kihúzta a kardot a csípője jobb oldaláról, és beledöfte annak hasába.

verso 22

Még a markolata is belement a penge után, és a háj körülfogta a pengét, ugyanis nem húzta ki a kardot a hasából, és kijött a bélsár.

verso 23

Ehud a csarnokon keresztül ment ki, a tetőszoba ajtajait pedig becsukta maga mögött, és bezárta.

verso 24

Miután elment, a király szolgái visszatértek, és látták, hogy a tetőszoba ajtajai be vannak zárva. Ezért ezt mondták: „Biztosan szükségét végzi a hűvös belső szobában.”

verso 25

Vártak, míg végül már zavarba jöttek. De amikor látták, hogy még mindig nem nyitja ki a tetőszoba ajtajait, fogták a kulcsot, kinyitották az ajtókat, és látták, hogy uruk ott fekszik holtan a földön.

verso 26

Ehud azonban elmenekült, míg ők késlekedtek. Elment a faragott bálványok mellett, és biztonságban eljutott Szeirába.

verso 27

Amikor odaért, megfújta a kürtöt Efraim hegyvidékén, és az izraeliták lementek vele a hegyvidékről, ő pedig az élükön haladt.

verso 28

Ekkor ezt mondta nekik: „Kövessetek, mert Jehova kiszolgáltatta nektek ellenségeiteket, a moábitákat!” Azok pedig követték őt, elfoglalták a Jordán gázlóit, és megakadályozták, hogy a moábiták átkelhessenek rajta.

verso 29

Akkor megöltek a moábiták közül mintegy 10 000 embert, akik mind erős és bátor férfiak voltak. Egy sem menekült meg közülük.

verso 30

Izrael leigázta Moábot azon a napon, és béke volt az országban 80 évig.

verso 31

Őutána következett Sámgár, Anát fia, aki 600 filiszteus férfit ölt meg egy ökörösztökével. Ő is megmentette Izraelt.

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21