⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Birák
3. fejezet
1. vers
Ezek azok a nemzetek, amelyeket Jehova meghagyott, hogy próbára tegyék Izraelből mindazokat, akik nem vettek részt a kánaáni harcokban
2. vers
(ez azért történt, hogy az izraeliták későbbi nemzedékei, azok, akiknek még nem volt tapasztalatuk a hadakozásban, tapasztalatot szerezzenek):
3. vers
a filiszteusok öt fejedelme, az összes kánaánita, a szidóniak és a Libanon-hegyen lakó hivviták Baál-Hermon hegyétől egészen Lebó-Hamátig.
4. vers
Isten általuk tette próbára Izraelt, hogy megtudja, engedelmeskedik-e Jehova parancsolatainak, amelyeket apáinak adott Mózes által.
5. vers
Így hát az izraeliták a kánaániták, hettiták, amoriták, periziták, hivviták és jebusziták között laktak.
6. vers
Azok lányait vették feleségül, a saját lányaikat pedig az ő fiaiknak adták, és az ő isteneiket kezdték szolgálni.
7. vers
Az izraeliták tehát azt tették, amit Jehova rossznak tart, és elfeledkeztek Jehováról, az ő Istenükről, és a Baálokat meg a szent rudakat imádták.
8. vers
Ekkor Jehova haragra gyúlt Izrael ellen, és kiszolgáltatta őket Kusán-Risataimnak, Mezopotámia királyának. Az izraeliták 8 éven át szolgálták Kusán-Risataimot.
9. vers
Amikor Jehovához kiáltottak segítségért, Jehova megmentőt adott az izraelitáknak, hogy megszabadítsa őket: Otnielt, Kenáznak, Káleb öccsének a fiát.
10. vers
Jehova szelleme rászállt, és Izrael bírája lett. Amikor kiment a csatába, Jehova kiszolgáltatta neki Kusán-Risataimot, Mezopotámia királyát, úgyhogy legyőzte őt.
11. vers
Ezután 40 évig béke volt az országban. Majd Otniel, Kenáz fia meghalt.
12. vers
De az izraeliták ismét azt kezdték tenni, amit Jehova rossznak tart. Jehova ezért engedte, hogy Eglon, Moáb királya legyőzze Izraelt, mivel azt tették, amit Jehova rossznak tart.
13. vers
Ráadásul Eglon szövetkezett az ammonitákkal és az amálekitákkal. Megtámadták Izraelt, és elfoglalták a pálmafák városát.
14. vers
Az izraeliták 18 éven át szolgálták Eglont, Moáb királyát.
15. vers
Majd Jehovához kiáltottak segítségért, Jehova pedig megmentőt adott nekik, a benjáminita Ehudot, Gera fiát, aki balkezes volt. Az izraeliták idővel sarcot küldtek általa Eglonnak, Moáb királyának.
16. vers
Ehud pedig készített magának egy kétélű kardot, egykönyöknyi hosszút, és felkötötte azt a ruhája alá, a csípője jobb oldalára.
17. vers
Amikor Ehud megérkezett Eglonhoz, Moáb királyához, odaadta neki a sarcot. Eglon pedig nagyon kövér ember volt.
18. vers
Miután Ehud odaadta a sarcot, elküldte azokat az embereket, akik a sarcot vitték.
19. vers
De miután a Gilgálnál levő faragott bálványokhoz ért, visszament, és ezt mondta: „Titkos üzenetem van számodra, ó, király.” A király erre így szólt: „Hagyjatok magunkra!” Erre minden szolgája kiment.
20. vers
Ehud pedig odament hozzá, miközben ő egyedül ült a hűvös tetőszobájában. Ehud ekkor ezt mondta: „Üzenetet hoztam neked Istentől.” Erre az fölkelt a trónjáról.
21. vers
Ehud ekkor a bal kezével kihúzta a kardot a csípője jobb oldaláról, és beledöfte annak hasába.
22. vers
Még a markolata is belement a penge után, és a háj körülfogta a pengét, ugyanis nem húzta ki a kardot a hasából, és kijött a bélsár.
23. vers
Ehud a csarnokon keresztül ment ki, a tetőszoba ajtajait pedig becsukta maga mögött, és bezárta.
24. vers
Miután elment, a király szolgái visszatértek, és látták, hogy a tetőszoba ajtajai be vannak zárva. Ezért ezt mondták: „Biztosan szükségét végzi a hűvös belső szobában.”
25. vers
Vártak, míg végül már zavarba jöttek. De amikor látták, hogy még mindig nem nyitja ki a tetőszoba ajtajait, fogták a kulcsot, kinyitották az ajtókat, és látták, hogy uruk ott fekszik holtan a földön.
26. vers
Ehud azonban elmenekült, míg ők késlekedtek. Elment a faragott bálványok mellett, és biztonságban eljutott Szeirába.
27. vers
Amikor odaért, megfújta a kürtöt Efraim hegyvidékén, és az izraeliták lementek vele a hegyvidékről, ő pedig az élükön haladt.
28. vers
Ekkor ezt mondta nekik: „Kövessetek, mert Jehova kiszolgáltatta nektek ellenségeiteket, a moábitákat!” Azok pedig követték őt, elfoglalták a Jordán gázlóit, és megakadályozták, hogy a moábiták átkelhessenek rajta.
29. vers
Akkor megöltek a moábiták közül mintegy 10 000 embert, akik mind erős és bátor férfiak voltak. Egy sem menekült meg közülük.
30. vers
Izrael leigázta Moábot azon a napon, és béke volt az országban 80 évig.
31. vers
Őutána következett Sámgár, Anát fia, aki 600 filiszteus férfit ölt meg egy ökörösztökével. Ő is megmentette Izraelt.
Könyvek
