Énekek éneke
5. fejezet
1. vers
Bejöttem a kertembe,
én húgom, jegyesem,
szedem a mirhámat balzsamommal együtt,
eszem a lépes mézemet színmézemmel együtt,
iszom a boromat tejemmel együtt.
Egyetek, igyatok, barátaim,
és részegedjetek meg, szeretteim!
2. vers
Elaludtam, de ébren volt szívem,
és íme, szerelmesem szava szólt, és zörgetett:
Nyiss ajtót nekem, húgom, mátkám,
galambom, én tökéletesem,
mert fejemre harmat szállt,
hajamra éjszaka cseppjei hulltak.
3. vers
Levetettem ruhámat, hogy öltözhetnék föl?
Megmostam a lábamat, hogy piszkíthatnám be?
4. vers
Szerelmesem benyújtotta kezét az ajtó hasadékán,
és belsőm felindult iránta.
5. vers
Fölkeltem, hogy ajtót nyissak szerelmesemnek,
és kezemről mirha csöpögött,
és ujjaimról mirha folyt a zár kilincsére.
6. vers
Ajtót nyitottam szerelmesemnek,
de szerelmesem már megfordult, elment.
Lelkem megindult beszédétől,
kerestem őt, de nem találtam.
Kiáltottam utána, de nem felelt.
7. vers
Rám találtak az őrök,
akik a várost járják,
megvertek, megsebesítettek,
elvették kendőmet
a kőfal őrei.
8. vers
Kényszerítelek titeket,
Jeruzsálem leányai,
ha megtaláljátok szerelmesemet,
mondjátok meg neki,
hogy a szerelem betege vagyok.
9. vers
Miben különb a te szerelmesed
más szerelmeseknél,
ó, asszonyok szépe?
Miben különb a te szerelmesed
más szerelmeseknél,
hogy minket ily nagyon kérsz?
10. vers
Az én szerelmesem ragyogó és piros,
tízezer közül is kitűnik.
11. vers
Feje, mint a színtiszta arany,
hajfodra fekete, mint a hollóé.
12. vers
Szemei, mint galambok a vízfolyás mellett,
melyek tejben fürödtek, szépen elhelyezve.
13. vers
Arca hasonlít a balzsamágyáshoz,
amelyben illatos palánták nőnek.
Ajkai liliomok,
melyekről csöpögő mirha folyik.
14. vers
Kezei aranyhengerek,
topázba foglalva,
teste faragott elefántcsont,
zafírokkal rakva.*
15. vers
Lábszárai márványoszlopok,
aranytalpakra helyezve.
Tekintete, mint a Libánon,
tetszetős, mint a cédrusfa.
16. vers
Ínye édes,
és ő maga is mindenestül kívánatos!
Ő az én szerelmesem,
és ő az én kedvesem,
ó, Jeruzsálem leányai!
17. vers
Hova ment a szerelmesed,
ó, asszonyok szépe?
Hova lett szerelmesed?
Hadd keressük veled együtt!
18. vers
Szerelmesem a kertjébe ment,
a balzsamágyások közé,
hogy a kertben sétáljon,
és liliomot szedjen.
19. vers
Szerelmesemé vagyok,
és szerelmesem az enyém,
aki a liliomok közt sétál.
Könyvek
